Az ügy aktualitását az adta, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) a gyülekezési joggal összefüggésben a közelmúltban két határozatot is hozott. Az egyikben – egy szélsőjobboldali demonstráció kapcsán – kimondta: a gyülekezés során felmerülő lehetséges veszélyforrásokra, mások jogainak sérelmére vonatkozó távoli, hipotetikus jellegű hivatkozások nem adhatnak alapot arra, hogy a jogalkalmazó előzetesen tiltson meg gyülekezést.
A devizahitelesek Orbán Viktor házához tervezett tüntetése esetében viszont már nem kifogásolták az alkotmánybírák, hogy azt ugyancsak egy vélelmezett következményre, mások magánélethez fűződő jogának esetleges sérelmére hivatkozással tiltották meg.
A rendőrség csak ez utóbbi határozatot vette figyelembe, miközben például a holokauszt-túlélők emberi méltósághoz való joga aligha kevésbé fontos, mint az, hogy a tüntetők zavarják-e Orbánt
– esetleg a szomszédjait – egy barbecue-parti lebonyolításában vagy az esti tévézésben.
A bíróság a tiltó határozatot Büki esetében helyben hagyta, mert álláspontja szerint a rendőrség megalapozottan hivatkozott a magánélet tiszteletben tartásához való jog védelmére, mint a gyülekezési törvényben nem nevesített tilalmi okra. Ami annyiban megalapozott is lehetett, hogy az aktivista vasárnap estére hangos demonstrációt jelentettek be, bár a hatályos gyülekezési törvény szerint ez önmagában nem adhat okot a tiltásra.
Az Ab-határozat szerint ebben az esetben alaptörvény-ellenes mulasztás áll fenn, mert a törvény nem szabályozza, hogy az egymással ütköző alapjogok esetén a magánélethez való jog vagy a gyülekezés joga élvez-e elsőbbséget. A parlamentnek erre az év végéig kell megfelelő választ adnia.
|
Tüntetnének Orbán házánál is
Földi D. Attila / Népszabadság |
A rendőrségnek viszont addig is vizsgálnia kell – mondta ki az Ab –, hogy az alapjogok kollíziója esetén mi a jogállami megoldás. A zsigeri tiltás biztosan nem – derült ki a legutóbbi verdiktből –, miközben korábban a bíróság még ellenvetés nélkül elfogadta a rendőrség határozatát, amely szerint gyakorlatilag egyáltalán nem lehet tüntetni Orbán házánál.
Erre reagált Büki, s újabb tüntetést jelentett be a miniszterelnöki rezidencia elé. A BRFK-val folytatott is egyeztetést erről, kérve, tegyék világossá, milyen szempontok alapján mérlegelik az egymással ütköző alapjogok esetében, hogy melyik élvez elsőbbséget. Erre nem kapott választ.
Maga egyébként rendkívüli rugalmasnak bizonyult, és felajánlotta, a tiltakozók száma az ötvenet sem haladja meg,
s nem fognak hangoskodni, hanem csupán transzparensekkel fejezik ki az ellenérzéseiket a kvótanépszavazással kapcsolatban. Vállalta azt is, hogy a legkisebb hangoskodást is megakadályozzák, és ha a rendőrségnek az a baja, hogy a transzparensekkel halkan tüntető emberek belátnak Orbán szomszédjainak kertjébe, készek akár a járdán ülve tiltakozni.
Büki szerint ebben az esetben elképzelhetetlen, hogy a környéken élők magánélethez való jogát pár tucatnyi csendben álldogáló – üldögélő – ember olyan mértékben sértené, amely felülírja a gyülekezéshez való alkotmányos alapjogot. Úgy látja, a tiltó döntéssel teljesen kiüresítenék a gyülekezési jogot.
A BRFK vezetője ennek ellenére ismét tiltó határozatot hozott, amit az aktivista megtámadott, és ezúttal nyert. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság most ugyanis kimondta, hogy a rendőrség rosszul határozott, mert a tüntetők a gyülekezéshez való joguk gyakorlása során nem sértik mások alapjogait. A verdikt szerint az pedig nem lehet ok a tiltásra, hogy a maguk szabta feltételeket esetleg később nem tudjuk biztosítani. Vagyis: ha például esetleg hangoskodni fognak, az lehet ok a demonstráció feloszlatására, de nem a tüntetés előzetes tiltására.
Büki most teszteli a rendszert: a pénteki bírósági végzés alapján jövő vasárnapra újabb tüntetést jelent be a miniszterelnöki rezidencia elé. A feltételek is változatlanok, mert csak pár tucatnyi ember néma demonstrációját tervezi, s érdeklődéssel várja, mit lép erre a BRFK.
