– Miféle eljárás az, hogy a dolgozók segítséget kérnek, könyörögnek a kuratóriumnak és az önkormányzatnak, szabálytalanságok sokaságát, sőt bűncselekményeket tárnak föl, mégis azokat hívják vissza, akik kiderítették az igazság egy részét, és kiderítenék a többit is? Közben az igazgató nem mond le, és nem is akarják leváltani – mondja Fekete László, az egyik kurátor.
Fekete hozzáteszi: őket, hármukat, akik szakértők bevonásával további vizsgálatot követelnek a vadaskert ügyeiben, összeférhetetlennek minősítették a fideszes önkormányzatnál. A kuratórium felkérte a Kecskeméti Vadaskert Szolgáltató Nonprofit Kft. felügyelőbizottságát átfogó ellenőrzésre. (A szervezet felépítése kicsit bonyolult: a kecskeméti önkormányzat tett egy alapítványt, annak a kuratóriuma létrehozott egy nonprofit kft.-t, amely üzemelteti a vadaskertet. Mind a kft.-nek, mind az alapítványnak külön felügyelőbizottsága van.)
A bizottság 22 pontban foglalta össze a vizsgálat eredményeit, az adminisztratív pontatlanságoktól a kecskegidák agyonveréséig. Itt csak néhány érdekesebb eset leírására van hely.
Az egyik ilyen a lejárt szavatosságú áruk ügye. A kft. megállapodást kötött több nagy üzletlánccal, a Tescóval, a Metróval, a Sparral, a Lidllel, az Auchannal, hogy a lejárt szavatosságú élelmiszert térítés nélkül elszállítják az áruházakból, mert ezekkel lehet etetni a vadaskert állatait. Az áruházláncoknak is megérte ingyen odaadni ezeket az árukat, máskülönben komoly összeget kellett volna fizetni a szabályszerű megsemmisítésükért.
Az ingyenélelem sokkal több lett, mint amennyit a vadaskert állatai el tudnak fogyasztani. Pullai Béla ezért megállapodást kötött egy magán-vaddisznótelep tulajdonosával, hogy a kimaradt élelmiszert átadja neki, és ő elszállítja a 13 kilométerre, Városföldön lévő farmjára. Az igazgató és a vaddisznótartó kötött egy megállapodást, hogy a vadaskert telephelyet létesít a vaddisznófarmon. Kihelyeznek tíz vaddisznót a telepre, és azoknak hordják ki a vadaskertből a multiktól kapott élelmet, közte lejárt szavatosságú húst vagy húskonzervet.
Az „összeférhetetlen” kurátorok szerint az igazgatónak ehhez kérnie kellett volna a kuratórium hozzájárulását és az állat-egészségügyi hatóság engedélyét. Egyiket sem tette. Ezért vélelmezik, hogy a kimaradt élelmiszert egyszerűen átadta a vaddisznófarm tulajdonosának, vadásztársának, az pedig megetette a saját állataival. Ez nagyon jó üzlet lehetett mindkét félnek: a vadaskertnek ugyanúgy drága pénzért kellett volna megsemmisíttetnie a kimaradt élelmet, mint a multiknak. A vaddisznótartó viszont ingyen jutott így takarmányhoz, amiért másként sokat kellett volna fizetnie.
Villám József, a felügyelőbizottság elnöke szerint az állat-egészségügyi hatóság engedélye alapján a multiktól hozott élelmet csak a vadaskertben használhatják föl; tilos másnak odaadni, hogy a saját állatait etesse vele. Amikor 2014-ben kiderült, hogy nagy mennyiségben szállít el élelmet a vaddisznótelep tulajdonosa a vadaskertből, a kurátorok keresni kezdték, hogyan helyezhetett ki tíz vaddisznót a vadaskert, amikor a leltár szerint nem is volt vaddisznójuk. A következő alkalomra előkerült egy papír, hogy még 2010-ben, mielőtt a 10 vaddisznót kihelyezték Városföldre, a vaddisznótartó éppen tíz vaddisznót ajándékozott a vadaskertnek.
A négy év után meglepetésszerűen fölbukkant papírnak az volt a furcsasága, hogy kézzel írták rá a dátumot. Kő Ferenc, az alapítvány kuratóriumának elnöke, aki amellett van, hogy Pullai Béla maradjon az igazgató, azt mondja: ez azzal rokon történet, hogy az Európai Unióban a moslék veszélyes hulladéknak minősül. Most még élelmiszer, mert turkál benne az óvodás, de fél óra múlva, mikor kiöntik egy hordóba, már veszélyes hulladék, amelyet nem ehet meg a disznó. Villám József szerint a vaddisznótartó emberi fogyasztásra tenyészti a telepén a vaddisznókat, márpedig emberi fogyasztásra szánt állatokkal másodlagos állati termékeket etetni szigorúan tilos.
Mindenki képzelje csak el, hogy egy előkelő étteremben eszi a vaddisznópörköltet, és nem tudja, hogy nem az illatos erdőben szaladgált a vad, hanem lejárt szavatosságú húsokat zabált egy vályúból.
Kő Ferenc nem kételkedik abban, hogy a kihelyezett vadaskerti vaddisznóknak szállították a hulladék élelmet. Cserében visszakaptak belőlük kiállítási célra, sőt, amikor kiemelt esemény volt, például a Magyar Állatkertek Szövetségének a közgyűlése, akkor készítettek belőle egy finom, közös ebédet.
A Pullai ellen indult nyomozás során a rendőrség által beszerzett szakvélemény szerint, ami történt, jogtalan és veszélyes volt. Pullai viszont eljuttatott hozzám egy másik szakvéleményt, amelyet ő rendelt meg. Ebben a felkért szakértő részletesen indokolja, miért nem történt jogszabálysértés, szerinte. 2014 tavaszán az Izsákon működő, kecskesajtokat előállító Alföldi Garabonciás Kft. felajánlotta a technológiai feleslegként keletkező bakkecskéket a vadaskertnek takarmányként.
A felügyelőbizottság jelentése szerint, noha évek óta érvényben van az EU-s protokoll, hogy szén-dioxidos bódításban kell kivéreztetni a kecskéket, nem ez történt. A helyi állatgondozók elzárkóztak attól, hogy szabálytalanul legyilkolják az állatokat. Több dolgozó írásban megerősített nyilatkozata szerint Pullai utasította a vadaskert dolgozóit, hogy menjenek ki a kecsketartó telepre, verjék agyon, és hozzák el a mintegy 100 darab 2-4 hetes bakkecskét.
A vadaskert dolgozói háromszor voltak kint az izsáki telepen, és vasrudakkal verték agyon a gidákat. Állításuk szerint muszáj volt elvégezniük ezt a borzalmas és törvényellenes munkát, mert másként elvesztették volna a munkahelyüket.
Pullai Béla a felügyelőbizottság jelentéséhez fűzött megjegyzéseiben azt írja: „Soha nem adtam utasítást kecskék kivégzésére, még ha azok takarmányállatként, az állatkert érdekében kerültek is be.” Pullai jelezte: a jelentés állításai miatt rágalmazási pert kezdeményez.
Mivel a felügyelőbizottság jelentését a kuratórium meg sem tárgyalhatta, az „összeférhetetlen” kurátorok magánszemélyként tettek feljelentést állatkínzás gyanújával. Szerintük a nyomozó hatóságokhoz került két ügy csak a töredéke annak, amiben bűncselekmény gyanúja merülhet fel. Például okirat-hamisítás vagy jogalap nélküli gazdagodás. Számításaik szerint a multik mintegy 140 millió forintot takarítottak meg azzal, hogy a vadaskert elszállította tőlük a megsemmisítésre kötelezett árut. Meg kellene vizsgálni, történt-e pénzmozgás az ügyben.
Ahhoz azonban, hogy a dolgok kiderüljenek, az ő javaslatuk szerint el kellene távolítani az igazgatót, hogy a dolgozók úgy mondhassák el, mi történt, hogy ne kelljen félniük az állásuk elvesztésétől. Ha viszont az igazgató bukik, bukhatnak vele mások is, például a kuratórium elnöke, aki idehozta Pullai Bélát, és sok mindent tudhat a dolgairól. Kő Ferenc, a kuratórium elnöke azt mondja: határozott időre kötöttek szerződést Pullaival. Rendes felmondással nem lehet őt eltávolítani, mert akkor ki kellene fizetni neki a hátralévő bérét, 4,6 millió forintot.
Erre pedig nincs pénze a vadaskertnek. Ha a bíróság előtt nem állnak meg a vádak, akkor egy rendkívüli felmondás esetén a munkaügyi pert is elveszítené az alapítvány.
Az „összeférhetetlen” kurátorok szerint viszont nem szabadna ilyen személyt vezető állásban hagyni – szakértők bevonásával az igazságot akkor is ki kellene deríteni, ha több millió forintba kerül, mert máskülönben még nagyobb árat kell fizetni. Szerintük a kecskeméti az ország legszegényebb állatkertje, mivel a Mercedes híres városa mindössze évi 22 millió forinttal támogatja.
|
Látványetetésen tavaly
Fotó: Kecskeméti Vadaskert |
Kő Ferenc, a kuratórium elnöke Dugovics Tituszhoz hasonlítja magát: bármennyire is sajnálja otthagyni ezt a szép küldetést, sajnos magával kell rántania az egész kuratóriumot, hogy a három kurátor, akiket szerinte személyes bosszúvágy vezet, ne tudjon több kárt okozni a vadaskertnek. Ezért javasolta az önkormányzatnak, hogy a legközelebbi ülésükön hívják vissza az egész kuratóriumot, és teljesen más személyeket nevezzenek ki a testületbe.
Fekete László viszont attól tart: akármit mondanak most, végül csak a három „összeférhetetlen” kurátort hagyják ki, Kő Ferencet és a másik három kurátort újrajelölik. Menet közben ugyanis lényeges változás történt: noha a teljes kuratórium megszavazta, hogy Kő Ferenc szerepét is kivizsgálják, erre válaszul idén január 5-én a kuratórium felügyelőbizottsága (tehát nem a kft.-é, amely a rengeteg gyanús ügyet feltáró jelentést készítette) úgy döntött, hogy valamennyi kurátort visszahívják, minden előzetes vizsgálat nélkül.
Szeberényi Gyula Tamás, a vadaskertet is felügyelő alpolgármester szerint körvonalazódik a megoldás: az önkormányzat mint alapító visszahívja a kuratóriumot, és új testületet nevez ki a helyébe. Pullait, aki szerintük jelentősen fejlesztette a vadaskertet, a helyén hagyják, de kineveznek mellé egy másik vezetőt. Már ki is szemelték a megfelelő személyt, az igazgató eddigi helyettesét, akit egyébként a mostani igazgatót támadó kurátorok is támogattak volna mint önálló utódot. A jövőben ketten együtt vezetik majd tovább a vadasparkot.
