Néhány száz büntetőügy kerülhet rövidesen a Kúriára az Alkotmánybíróságnak (Ab) a halmazati büntetéskiszabási szabályokkal kapcsolatos júliusi döntése nyomán – mondta Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, a legfelsőbb bírói fórum büntető kollégiumának korábbi vezetője az MTI érdeklődésére.

Az Ab másfél hónappal ezelőtti határozata szerint alkotmányellenesek a Büntető törvénykönyvnek (Btk.) a halmazati büntetéskiszabással kapcsolatos azon szigorúbb szabályai, amelyek szerint a legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt elkövető személyre – ha cselekményeit egy eljárásban bírálják el – esetenként kötelezően életfogytiglant kell kiszabnia a bíróságnak.

Ez jogbizonytalanságot okoz, mert esetenként akár a véletlenen is múlhat, hogy az egy személy által elkövetett több bűncselekményt egyesítik vagy külön-külön bírálják el. Ha egy eljárás folyik, a gyanúsított rosszabbul járhat.

Ebben az ügyben az Ab nem az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó, úgynevezett három csapást vizsgálta, amely alkalmazásának feltétele, hogy az elkövetőt korábban már befejezett eljárásokban legalább két alkalommal jogerősen elítélték.Mindazonáltal ehhez a szabályhoz hasonlatos rendelkezést kifogásolt az Ab, de nem a büntetések durva szigorítását, hanem a jogbizonytalanságot tartották aggályosnak.

Kónya István elmondta: az Ab döntése következtében a korábban jogerősen lezárt büntetőeljárásokat a büntetéskiszabás szempontjából újra meg kell nyitni. A felülvizsgálati eljárások a legfőbb ügyész indítványára indulnak, az ügyeket pedig a Kúria soron kívül intézi.

Becslések szerint mintegy kétszáz ügyre lehet számítani az ítélkezési szünetet követően. Ez kétségtelenül többletteher, de még kezelhető - jegyezte meg.

Amennyiben a felülvizsgálati indítványok eredményeképpen a Kúria hoz új határozatot, akkor ezek az ügyek várhatóan fél éven belül lezárhatók, ha a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásra kerül sor, akkor az elintézés időtartama lehet valamivel több – fűzte hozzá a szakember, aki elmondta azt is: az új döntés ellen akkor lehet helye perorvoslatnak, ha nem a Kúria hoz a felülvizsgálati eljárásban a törvénynek megfelelő határozatot, hanem az új büntetést hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban az alsóbb bíróságokon szabják ki.

Az Ab által alaptörvény-ellenesnek minősített szigorúbb szabályok elhagyásával történő új büntetéskiszabás várhatóan több esetben enyhébb szankciót eredményezhet majd, de nem feltétlenül. Előfordulhat ugyanis, hogy a bűnhalmazatban lévő cselekmények valamelyikére a törvény életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását tette lehetővé, amelyre tekintettel a halmazati büntetéskiszabás általános szabályai szerint is indokolt lehet konkrét ügyben az ilyen szigorú büntetés alkalmazása. Ez azonban már nem törvényi kényszer, hanem bírói mérlegelés eredménye lehet.

Az egy éve hatályba lépett új Btk.-val kapcsolatban a büntetőjogász elmondta: a  kodifikáció során nagy vitát kiváltó olyan új rendelkezések, mint a vétőképesség határának – bizonyos esetekben – 12 éves korra leszállítása, vagy a jogos védelem szabályai az ítélkezési gyakorlatban eddig nem vetettek fel jogértelmezési nehézségeket.

A régi és az új Btk. még évekig együtt fog élni, hiszen az elkövetés időpontjában hatályos kódexet kell alkalmazni, kivéve, ha a másik kedvezőbb az elkövetőnek. Hosszú évekbe telhet még, mire a büntető ítélkezésben uralkodó lesz az új Btk. alkalmazása - tette hozzá a szakember.

Kónya István ugyanakkor megjegyezte: olykor bizonytalanság figyelhető meg abban a kérdésben, hogy a régi vagy az új Btk.-t kell alkalmazni, ugyanis esetenként csak több törvényi rendelkezés egyidejű vizsgálatával lehet eldöntetni azt, hogy az új törvény enged-e enyhébb elbírálást a korábbihoz képest. Ebben a témakörben a Kúria már alkotott kollégiumi véleményt, de a kérdés még nincs lezárva, ezért elképzelhető, hogy a jogértelmezési vitákra jogegységi határozat tesz majd pontot.

Közölte Kónya azt is, nem függhet a munkáltató hozzájárulásától, hogy bűncselekmény-e a hálapénz. Az új Btk. szabályozása alapján csak az előzetesen – a gyógyítás feltételeként – kikötött előnnyel kapcsolatban merülhet fel vesztegetés gyanúja. A hálapénz azonban általában utólagos juttatás. Amennyiben a beteg részéről ez egyben önkéntes is, úgy aligha tekinthető jogellenesnek. Mindez szerinte jogalkotói döntést igényel, mert a jogalkotó felelőssége, hogy az egészségügy terén, hol vonja meg a kriminalizálás határait.