Akkor döbbent rá, hogy egy felvásárlási jegyet írt alá, amin az állt: gabonát adott el egy bt.-nek őstermelőként, nyolc és fél millió forintért. Kisfali Júlia az adóellenőröknek elmondta, hogy ő nem termelt, nem adott el semmit, csak aláírta a papírt. Az adóhivatal ennek ellenére elkezdte rajta behajtani a tartozást, 52 ezer forintos béréből levonnak 17 ezer forintot. Az asszony legalább tíz évig lemondhat kevéske jövedelme harmadáról.
Júlia férje, fia, lánya, menye és veje is aláírt 25-25 ezer forintért egy-egy felvásárlási jegyet, most tőlük is követeli a NAV az elmaradt adót. Velük együtt két tucat, évek óta álláshoz nem jutó sumonyi került hasonló helyzetbe. A félezer lelkes baranyai faluban az aktív korúak fele, 100 ember tartósan közmunkás, így könnyű volt találni nélkülözőt, aki aláírt. Beszéltem többükkel, és megtudtam, hogy kisbusszal vitték őket a hegyszentmártoni Fisch-Bau Bt. sertéstelepére, és ott írták alá a felvásárlási jegyet arról, hogy a cég 8-12 millióért gabonát vásárol tőlük. Az aláírók rendelkeztek őstermelői igazolvánnyal, de egyikük sem termelt semmit, hisz földjük, gépük, gyakorlatuk és pénzük sincs ehhez.
A terményeladást aláírók érezték, hogy ebből akár még baj is lehet. A 45 esztendős Orsós Ilona, aki korábban cipőüzemben és a vendéglátásban dolgozott, majd pécsi és komáromi elektronikai üzemekben kereste kenyerét, így beszél: – Ideges voltam, de aki elém tette a papírt, az is. Kérdeztem, hogy nem lesz ebből baj? Azt felelte, ne féljek, minden szabályos.
Miután az aláírók szembesültek a milliós adóhiánnyal, a szervező nyugtatgatta őket, hogy minden rendben lesz. Az érintettek többsége nem is fellebbezett, hagyta, hogy ráterheljék a tartozást.
A NAV pécsi bűnügyi igazgatóságát megkérdeztem: nem látják-e úgy, hogy a semmit sem termelő sumonyi őstermelők adótartozása mögött valójában szervezett adócsalás áll? Úgy tűnik, nem az őstermelők követték el a csalást, ők csupán – tudatlanul – a nevüket adták hozzá, ezért okirat-hamisítás miatt vonhatók felelősségre. Az adóhiányt sem rajtuk kellene keresni, hanem azokon, akik az ő őstermelői igazolványukat felhasználva megrövidítették az államot.
|
A Pintér-féle sertéstelepen fűzték be a sumonyiakat
Laufer László |
A NAV ezt nem cáfolta, ám csak annyit mondtak, hogy a nyomozás folyik, és van már gyanúsított is. Később közleményt adnak ki az ügyben. A NAV arról sem beszélt, hogy miképp tudtak jövedelemhez jutni az őstermelők beszervezői. Információnk szerint – vélhetően – oly módon, hogy a felvásárlási jegyen szereplő, ám valójában nem létező termény után visszaigényelték az úgynevezett kompenzációs adót. Így hozzávetőleg 30 milliós kárt okozhattak.
Megkerestük a már említett Fisch-Bau Bt. tulajdonosát, Pintér Sándort, hogy tisztázzuk, pontosan mi történt. A 49 éves hegyszentmártoni férfi tehetős vállalkozó. Két agrárcége gabonatermeléssel, valamint sertés- és szarvasmarhatartással foglalkozik. Az elmúlt tíz évben e két gazdasági társaság folyamatosan fejlődött. A környéken elismerik Pintér teljesítményét, de sokan neheztelnek rá, mert errefelé ő az egyik legsikeresebb „versenyző” az állami bérföldpályázatokon.
Ezt a konkurencia azzal magyarázza, hogy Pintér fideszes, és jó barátja a térség kormánypárti parlamenti képviselőjének, Tiffán Zsolt villányi borásznak. Emiatt Pintér nem is tud veszíteni – hallom a vesztesektől. 2011-ben pályázat nélkül kapott meg 266 hektárt Szentlőrinc közelében, de azóta is számos településen nyert állami földet. De nemcsak földügyben teljesített jól: tavaly például az egyik újonnan alapított cége 625 millió forint támogatást nyert egy 534 kilowattos biogázerőműre, ami a sertéstelepének a trágyáját hasznosítja majd. A vállalkozó Meat and Drink Kft. nevű, üdítőital-gyártásra létrehozott, múlt és árbevétel nélküli cége 21 milliós támogatást kapott nyolc ember foglalkoztatására. Pintér felesége pedig két trafikot nyert.
Az előbbiek okán adódik a kérdés: miért volt szüksége a sikeres vállalkozónak az őstermelők beszervezésére? Pintér cégeinek éves árbevétele másfél milliárd forint, nyeresége 100-200 millió. Az őstermelőkkel kötött fiktívnek tűnő szerződés valakinek 30 millió forint körüli hasznot hozott. Kinek volt erre a törvénytelen jövedelemre szüksége? Erről faggattam Pintér Sándort. Ő válaszolt is kérdéseimre, aztán a cikket elolvasva letiltotta nyilatkozatát. Pintér egyébként tagadta, hogy köze lenne az őstermelők adóvisszaélést sejtető beszervezéséhez, szerinte egyik felvásárlója organizálta a nincsteleneket. Azt állította, hogy az ügyben őt nem gyanúsítják, a NAV tanúként hallgatta meg. Hogy miképp folyhatott ez az adókijátszó hadművelet az ő telepén és az ő jelenlétében, arról nem beszélt.
Pintér Sándor nem árulta el a szervező nevét, a sumonyiak azonban igen. Falubelijüket, Katona Istvánt nevezték meg. Telefonon elértem a férfit, s kérdezni próbáltam őt.
– Nem nyilatkozom – morogta, és kinyomta telefonját.
A sumonyiak nem állítják, hogy Pintér volt a beszervezés ötletadója, azt viszont igen, hogy Katonának azért volt hitele náluk, mert Pintér Sándor jól menő sertéstelepére vitte őket, s a felvásárló jegyre a telepen működő bt. pecsétjét ütötték. Az aláíráskor Pintér is ott volt. Pintért kedvelték a sumonyiak, mert a tavalyi falunapon egy disznót küldött ajándékba a községnek. Kétszázan laktak jól belőle.
