B. tehát egyáltalán nem foglalkozott az üzlettel. S. viszont három felhasználói néven is kereskedhetett a Vaterán. Meghirdetett különféle termékeket, s amikor vevőt talált valamelyikre, azt megrendelte Kínából. Sok esetben kézbesítési helyként már eleve a megrendelő címét adta meg a kínai szállítónak.
Többször előfordult azonban, hogy a megrendelt áru késett vagy egyáltalán nem érkezett meg a címzetthez. S. azt állította a nyomozóknak, ilyenkor kivétel nélkül minden megrendelőjének visszautalta az előre kifizetett pénzt.
Arról a 27 esetről, amely miatt csalással gyanúsították meg, azt mondta: „azokról valószínűleg nem szereztem tudomást”. A Vatera letiltotta a felhasználói neveit, emiatt nem tudott hozzáférni a fiókjához, így nem állt módjában nyomon követni a korábbi megrendelések teljesítését.
S. azt is mondta, „hiába kapott reklamáló e-maileket, sok vevője volt, s a pontos rendelés-nyilvántartás hiányában nem tudta, kinek tartozik és kinek nem”. A gyanúsításban foglaltakat lényegében elismerte, s úgy vélte, „többet kellett volna foglalkoznia a vásárlói panaszokkal”.
S. Balázs vallomása szerint a B. Dávid testvére nevére nyitott fiókot nem használta a kereskedésre, aminek ellentmond, hogy a nyomozás sértettje között van, aki erről a címről rendelt árut, amit aztán - bár kifizette - nem kapott meg. A másik két fiókról 2009 decembere és 2010 júliusa között 947 ügyletet bonyolított. Ezekről 732 pozitív, 93 semleges és 77 negatív vásárlói visszajelzést kapott.
A nyomozás során külön is vizsgálták S. korábbi tranzakcióit. Megállapították, hogy a feljelentésben nevesített eseteket megelőzően több olyan ügy is volt, amikor a le nem szállított vagy hibásan érkezett termékek árát S. azonnal visszautalta a reklamáló vevőnek, ahogy azt vallotta. Másfelől viszont a negatív vásárlói vélemények döntően ennek az ellenkezőjéről, késedelmes vagy nem teljesült szállításokról, illetve az értékesítő (S. Balázs) elérhetetlenségéről szóltak.
Az ügyészség a nyomozást megszüntető határozatában rámutatott, hogy a csalást az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. S. Balázs ügyében azonban az ügyészség szerint a rendelkezésre álló bizonyítékokból nem vonható le az a következtetés, hogy jogtalan haszonszerzés miatt nem szállította le 27 sértettjének az általuk megrendelt termékeket.
A csalás elkövetésének bizonyításához azt kellene tudni igazolni az ügyészség szerint, hogy S. Balázsnak már az eladásra kínált termékek meghirdetésekor sem volt szándékában teljesíteni a megrendelést, vagy az előre elkért pénzt visszautalni a vevőknek. Az ügyészség S. mentségére írja azt is, hogy a Vatera.hu törölte a felhasználói fiókjait, így nem csak ő vált elérhetetlenné a vevői számára, hanem azok is a számára.
Más kérdés, hogy a Vatera, épp a sok rossz, illetve meg nem valósult teljesítése, illetve gyakori elérhetetlensége miatt törölte a felhasználói neveket.
„Az a körülmény, hogy a gyanúsított nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a sértetteknek a vételárat [a nem teljesült megrendelések, vagy hibás teljesítések után] visszautalja, a hanyagságára vezethető vissza, azonban ebből nem arra következtetést nem lehet levonni, hogy a hirdetés feladásakor a szándéka a tévedésbe ejtés és a pénz megszerzése volt” – áll a határozatban. E mondat több károsultnál kiverte a biztosítékot.
– Attól még, hogy másoknak pontosan szállított, engem átverhetett – fogalmazott egyikük, aki 2010 nyara óta várja a megrendelt árut. – Ennyi idő alatt akkor is rám talált volna, ha hirdetést ad fel, hogy jelentkezzenek, akik nem kapták meg az árujukat, mert ő már nem tud elérni minket.
A károsultakat az is zavarja, hogy a határozat még csak utalást sem tartalmaz arra, hogy a rendőrség vagy az ügyészség utánanézett volna, hogy az ő termékeiket vajon megrendelte-e egyáltalán S. Annak sincs nyoma, hogy az okozott kár biztosítása érdekében bármilyen intézkedést is tettek volna.
– Szerintem egy percig sem vették komolyan az ügyet – mondja az egyik névtelenséget kérő károsult. – Az utolsó mondatban benne van minden: tájékoztatnak, hogy polgári perben visszakövetelhetjük a pénzünket. Ez, ha mind belemennénk, 27 per lenne, összesen alig több mint 260 ezer forintért. S. Balázs, ha akarja, az eljárás kezdete óta rendezhette volna a számlát. Minden arra utal, hogy nem akarta. Nyilván ez sem a bűnösségét, csak a felelőtlenségét támasztja alá – tette hozzá ironikusan.
Az ügyészség folyamatban lévő ügyről lévén szó, nem kívánt válaszolni kérdéseinkre. Csak annyit mondtak, a fellebbezési határidőn belül a sértettek megtehetik észrevételeiket, kifogásaikat.
