Megbízható forrásokból származó értesüléseink szerint a Fidesz-frakció Gyulán teljes mellszélességgel kiállt az egyetemeken bevezetendő kancellári rendszer mellett – ez azért érdekes, mert bő egy hete, a Felsőoktatási Kerekasztal alakuló ülésén az érintettek három munkacsoport megalakításáról döntöttek, s ezek egyike, az úgynevezett „strukturális-tartalmi munkacsoport” lenne hivatott elvileg ajánlásokat megfogalmazni az egyetemi és hallgatói autonómia, valamint a  rektorválasztás kérdéskörében. Vagyis: ha a Fidesz-frakció valóban döntött, akkor minden más megbeszélés eredménye előre lefutott, fölösleges, és ismét bebizonyosodhat, a kormány csak kábította a kerekasztalnál ülőket.

Márpedig a kancellári rendszert olyan könnyedén bizonyosan nem nyelnék le sem a rektorok, sem a hallgatók: a kancellárok az egyetemek gazdasági irányításáért felelnének, és az állam nevezné ki őket. Ez pedig az intézményi autonómia súlyos korlátozása lenne, hiszen végképp megfosztaná az egyetemeket a gazdálkodásuk szabadságától. A kancellár az egész egyetemi adminisztráció fölé „ülne”, és mindenről beszámolna a miniszternek.

Több szakértő is azt mondta korábban erről lapunknak, hogy gazdálkodási autonómia nélkül nincs képzési autonómia, az egyetemeket a kancellárok révén tudja a kormány pórázon tartani. Ráadásul okkal lehet tartani attól, hogy pártkomisszárok kerülnek a kancellári pozíciókba. (Mivel 2014-ben kétszáz fősre csökken a parlamenti létszám, a felsőoktatásban sokan félnek, hogy a kiszorult fideszes képviselőknek keresik az álláshelyeket.)

A szabaddemokrata Magyar Bálint 2005-ben próbálkozott azzal, hogy az ágazatot finanszírozó államnak valamiféle beleszólási lehetőséget biztosítson a felsőoktatási intézmények gazdálkodásába. Kísérlete elbukott az Alkotmánybíróságon, mert a testület szerint az sértette volna az egyetemi autonómiát. (Magyar Bálint elképzelése szerint a szenátus az oktatás minőségéért, tartalmáért felelt volna, mellettük azonban működött volna az intézmény gazdálkodásáért felelős kilenctagú irányító testület is. (Ebbe a grémiumba a kormány mindössze három tagot delegálhatott volna.) A Fidesz kétharmados többségével már azzal is beletenyerelt ebbe az autonómiába, hogy megváltoztatta a gazdasági igazgatók kinevezési szabályait. Az előző kormány idején a szenátus választotta és az oktatási miniszter nevezte ki őket, most a szenátusoknak csak javaslattételi joguk van. Idén január elsejétől ráadásul a kinevezési jog átkerült a nemzetgazdasági tárcához.

Úgy tudjuk, a kancellárok a nemzetgazdasági minisztérium kinevezettjei – azaz a gazdasági igazgatók – fölé kerülnének, és a humán tárca nevezné őket ki. Információink szerint a kormány a számvevőszéket is ráuszítja az egyetemekre.