A Palkovics-féle koncepciót véleményező Magyar Rektori Konferencia például felhívja a figyelmet arra, hogy a bemeneti követelmények szigorítására tett javaslatok, azaz az emelt szintű érettségi és a nyelvvizsga éles ellentétben áll azzal a céllal, hogy növelni kell a hallgatók számát. Holott ezt a célt maga Palkovics fogalmazta meg a stratégiában: „Mivel a növekedési pályán lévő magyar gazdaságnak nagyszámú, jól képzett szakemberre van szüksége, ezért nem indokolt a felvettek számának korlátozása, és összességében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére van szükség, a gazdaság igényeinek megfelelő szerkezetben”.
A kormány egyéb intézkedéseinek fényében ez a mondat csak azért kerülhetett be a stratégiába, hogy az megfeleljen Brüsszelnek is. Az Európai Unió határozott törekvése ugyanis az, hogy a tagállamok növeljék a diplomások számát. A 2014–2020-as költségvetési évben tízezermilliárd forintnyi uniós pénz érkezik az országba, amelynek elköltését a Partnerségi Megállapodás szabályozza. A Magyarország által is aláírt dokumentum hangsúlyos eleme a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése. Magyarország vállalta, hogy teljesíti az unió országspecifikus ajánlását, amely olyan felsőoktatási reformot szorgalmaz, amely „nagyobb arányban teszi lehetővé felsőfokú végzettség megszerzését, különösen a hátrányos helyzetű tanulók számára”.
|
A miniszterelnök többnyire eltekint az egyeztetéstől
Forrás: Facebook |
– A felsőoktatási felvételi kritériumok tervezett szigorítása mögött részben egy anakronisztikus felsőoktatási minőségfelfogás, részben pedig a szociális alapú szűrés szándéka áll. Máig él a felsőoktatással kapcsolatban az a régi elitképző funkcióhoz kapcsolódó nézet, hogy a felsőoktatás minőségét az biztosítja, ha kizárólag a legkiválóbbak jutnak be főiskolákra és egyetemekre. Ez a felfogás felmenti a felsőoktatási intézményeket az alól, hogy alkalmazkodjanak a bekerülő hallgatók hozott tudásához, és hogy olyan tanulási feltételeket biztosítsanak, amelyben minden tanuló szert tehet a kimenetnél elvárt tudásra. Ez egyúttal felmenti a kormányt is az alól, hogy a minőségre ösztönző politikát folytasson. Mivel a keményedő belépési feltételek nem kényszerítik az intézményeket az általuk nyújtott oktatás minőségének fejlesztésére, ez hosszú távon rombolja a felsőoktatás minőségét – fogalmaz lapunk megkeresésére Radó Péter. Az oktatáskutató, szociológus arra is rámutat, a szigorúbb belépési feltételeknek való megfelelésre csupán a gimnáziumok egy része képes külső rásegítés nélkül felkészíteni a tanulókat.
– Ezek jellemzően a tagozatos szerkezetváltó és kétnyelvű iskolák. A nem ezekbe járó tanulók nagy tömegeinek fizetett különórákra van szükségük ahhoz, hogy felkészüljenek az emelt szintű érettségire és egy nyelvvizsga megszerzésére, ezt azonban csak a nagyobb anyagi lehetőségekkel rendelkező szülők engedhetik meg maguknak. A szigorítás tehát kirekesztő hatású lesz, a felsőoktatási tanulást a jobb módú kevesek kiváltságává változtatja – összegzi.
A másik oldalról kell elindulni
Megkérdeztük a Nyelvtudásért Egyesület elnökét a felvételi követelmények szigorításáról, a nyelvvizsga kötelező előírásáról. Rozgonyi Zoltán szerint ennek a rendelkezésnek összhangban kellene lennie azzal, ami a közoktatásban történik. – Ha a szabályozási környezetet nézem, azt látom, hogy a nemrégiben elfogadott Nemzeti Alaptanterv pontosan leírja, milyen elvárásokat támaszt a közoktatásban a nyelvoktatással szemben. Nyolcadik év végére az elvárás az A2-es szint, azaz egy alapfokhoz közeli, de azt még el nem érő tudás. A 12. osztály végére írja elő a B1-es, azaz alapfokú nyelvvizsga megszerzéséhez szükséges tudásszintet. Csak ott, ahol a feltételek adottak, például a két tannyelvű iskolákban, írja elő a B2-es középfokú szintet. Ezzel az elvárással mi, szakemberek többen nem értünk egyet, mert ambiciózusabb célokat is kitűzhetett volna a kormányzat, de jelenleg ez a helyzet a közoktatásban. Ha 2020-ban már csak nyelvvizsgával lehet belépni a felsőoktatásba, ahhoz módosítani kellene a NAT-ot.
|
A Corvinus Egyetemen. A szigorodó feltételek nem kényszerítenek a minőség fejlesztésére
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A középiskolai nyelvoktatással szemben legkésőbb 2016-tól meg kellene fogalmazni azt az elvárást, hogy a középiskolák többsége juttassa el diákjait a B2-es szintig – fogalmaz Rozgonyi Zoltán, aki szerint ez nagy kihívás, de nem megvalósíthatatlan feladat, csak bizonyos oktatásszervezési kérdésekkel szembe kellene nézni.
Többletforrást leginkább a tanárok módszertani továbbképzése, nyelvtudásuk fejlesztése igényelne. – Végre a másik oldalról kellene elindulni. Fel kellene reálisan mérni a közoktatásban a helyzetet, és a problématérkép alapján kéne megfogalmazni a célokat és nem fordítva. Most egy víziót látunk, azaz azt, hogy 2020-ra a középiskolások többsége nyelvvizsgával felvételizik, és a vízióból vezet le a stratégia konkrét lépéseket, azaz a szigorítást – jelenti ki.
