"A kormány célként határozta meg az egészségügyi intézményrendszer átalakítását az ellátás színvonalának emelése, egységessége és hatékonyabb, költségtakarékosabb intézményfenntartás céljával" - fogalmaztak a kórházak állami átvételéhez kapcsolódó egyik törvényjavaslat indoklásában. 2012. január elsejével a megyei és a fővárosi önkormányzat fenntartásában álló intézményeket, május elsejével az összes fekvőbeteg-ellátó intézményt vette át az állam. Az egészségügyi ágazatvezetés tervei szerint 2013. január elsejével a járóbetegakellátó intézmények átvétele következik.

Júniusban zárult le az a több hónapos, egyeztetésekkel kísért folyamat, amelyben az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) meghozta határozatait arról, hogy az egyes egészségügyi szolgáltatók július elsejétől milyen kapacitásokkal és milyen területi ellátási kötelezettséggel vesznek részt a fekvőbeteg-szakellátásban. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) közleményében kiemelte: a betegeknek elsősorban továbbra is háziorvosukat kell felkeresniük, ők a beutalási rend ismeretében a megfelelő intézménybe tudják majd irányítani őket.

Az ÁNTSZ szerint július elsején életbe lépő új egészségügyi struktúrában oly módon határozták meg az egészségügyi szolgáltatók területi ellátási kötelezettségeit, hogy nem lesz lefedetlen térség az országban. Az OTH a kapacitásokat és ellátási területeket érintő változásokat július elsejétől a honlapján is közzéteszi.

Fülesdi Béla, az egészségügyi államtitkárság munkáját segítő véleményalkotó testületnek, a szakmai kollégiumnak az elnöke az MTI-nek azt mondta: az új rendszerben a ritkább, speciálisabb ellátást igénylő betegek jobb eséllyel kaphatják meg a legmagasabb szintű ellátást, összességében pedig minden térségben mindenki egyenlő eséllyel juthat majd hozzá.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke korábban elmondta: az új struktúra életbe lépése a funkcióváltó kórházak esetében jelent majd alapvető változásokat, ezekben profilok, osztályok szűnnek meg, illetve alakulnak át. A szövetség elnöke leszögezte: intézmények nem szűnnek meg, a funkcióváltás 15-17 intézményt érint, ez jellemzően azt jelenti, hogy bizonyos aktív fekvőbeteg-ellátási feladatok megszűnnek, ezek helyett krónikus rehabilitációs, illetve járóbeteg-ellátási és sürgősségi betegellátási fejlesztések történnek.

Az egy hét múlva hatályba lépő új munka törvénykönyve is érinti az egészségügyi ellátást. Az új szabályozás ugyanis tiltja, hogy a munkavállaló a munkáltatójának belegyezése nélkül külön díjazást fogadjon el egy harmadik féltől. Rácz Jenő, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója pénteken az m1 Ma reggel című műsorában azt mondta: az új szabályozás értelmében az előre kikövetelt hálapénz bűncselekménynek számít, az intézményvezetők viszont dönthetnek úgy, hogy a hálapénz utólagos elfogadását engedélyezik. Ennek alapján a saját intézményére vonatkozóan Rácz Jenő kiadta főigazgatói utasítását: kórházában a továbbiakban is ragaszkodni kell ahhoz, hogy az egészségügyi etikai elveknek megfelelően történjen az ellátás, így a hálapénz követelése bűncselekménynek számít, a paraszolvencia utólagos elfogadása viszont nem.

Rácz Jenő főigazgató utasításának szövegét a többi kórházvezető is megismerheti. Azt egyelőre nem tudni, hogy a következő egy hétben mely intézményekben döntenek még úgy, hogy írásban is deklarálják a hálapénz elfogadásának lehetőségét.

Szintén július elsején indul az országos online várólista-nyilvántartási rendszer, amelyen bárki nyomon követheti, hogy különböző műtétekre hányan várakoznak országszerte, az egyes térségekben, illetve adott intézményekben.

Kiss Zsolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár stratégiai főosztályának vezetője az MTI-nek korábban elmondta: az új rendszer egyik legfontosabb eleme, hogy "a beteg választása az elsődleges, a beteget fogja követni a pénz". A várólista vezetésére vonatkozó alapszabályok nem változnak, de szigorúbb lesz a rendszer - mondta a főosztályvezető. Hozzátette: több intézményvezető örül az új, transzparens rendszernek, amely a lehetőségét is kizárja, hogy az orvosok nem tisztán szakmai indokok alapján, hanem esetleg más érdekek, például hálapénz fejében soroljanak valakit előrébb a listán.