A magyar nemzet egységét mint kulturális nemzet egységét kell fenntartanunk és ápolnunk, ezt értessük meg Európával és a szomszéd országokkal is - mondta a köztársasági elnök hétfőn a Parlamentben.

A Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetéseinek átadásán Sólyom László kiemelte: 1848/49 sok mindenben célba ért, megteremtette a polgári magyar nemzetet, de a nyelvében élő nemzet koncepciója kudarcot vallott, és ezt az örökséget végre meg kellene valósítani. Mint kifejtette, a kulturális nemzet egysége senkit sem fenyeget, a kultúrák kölcsönös elismerésén alapul, és létkérdés számunkra. Hangsúlyozta: akkor marad fenn a magyar nemzet, ha közös akarat, sőt vágy van arra, hogy kölcsönösen elismerjük azt a gazdag örökséget, amelynek nagy részét közösen hoztuk létre a velünk együtt élő nemzetiségekkel és nemzetekkel.

Sólyom László azt mondta, a nemzet egységét leginkább akkor tapasztalja, amikor a határon túli magyar közösségekkel együtt ünnepli március 15-ét. Mint megjegyezte, kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a magyar nemzet nyolc országban él, műveli és vallja öntudattal a kulturális örökségben a magunk részét.

Ebben a feladatban a tudomány és a művészet képviselőinek óriási szerepük van. A jó művészetben lehet a legjobban hallani, hogy a magyar mikor cseng hamisan és mikor igaz - jelentette ki az államfő. A köztársasági elnök szerint az egyetemes értékek elismerése mindig az ilyen díjátadás függetlenségét jelenti a napi politika történéseitől. "Jelenti azt, hogy akármi van ott kint, a kordon akármelyik oldalán, ez egy szigete a békének és az értékeknek, és az állandóságnak, amelyet nagyon meg kell becsülnünk, és amiben a jövőt tekintve is bíznunk kell" - szögezte le Sólyom László. Hozzáfűzte: különös örömére szolgál, hogy idén egy tudós, Kornai János professzor kapta a legmagasabb magyar elismerést, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét.

Emlékeztetett arra, hogy amikor kellett, az elmúlt évtizedekben is előtört az 1848-as forradalom igazi tartalma, és hogy abból mit tanultak a fiatalok. 1956-ban az ifjúság 12 pontot fogalmazott, a Nemzeti dalt szavalta, a rendszerváltás hajnalán, 1989. március 15-én pedig a nép mámorosan ünnepelte ezt a napot - idézte fel Sólyom László.

Az idén 19 művésznek ítéltek oda Kossuth-díjat, 20 tudós részesült Széchenyi-díjban, míg a Magyar Köztársasági Érdemrend magasabb kitüntetéseit 26-an vették át - az utóbbi kategóriában egy díjazott később veszi át az elismerést. A nemzeti ünnep alkalmából odaítélt kitüntetéseket az államfő Bajnai Gordon miniszterelnök és Katona Béla, az Országgyűlés elnöke társaságában nyújtotta át.

Kapcsolódó cikkek: 'Mesterházy ünnepi beszéde Orbán elleni vádirat volt' | A ciklus utolsó állami kitüntetései: Lovasi, Dusán, Varnus és az összes győztes | Demszkyt egy ponton megtapsolták az ellentüntetők | Fehérváron és Szegeden sikerült együtt ünnepelni | Mesterházy: a baloldalnak nincs miért szégyenkeznie