„Érzelemmentes viselkedése miatt” terelődött rá a gyanú, „nem úgy viselkedett, ahogy hasonló helyzetben az emberek szoktak” – ilyen és hasonló érvekkel bizonygatták az igazukat a rendőrök. Először egy évvel a gyilkosság után tartóztatta le a bíróság.
|
Schönstein 2010-es elítélésénél bilincsben
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Noha semmiféle elfogadható bizonyíték nem volt ellene, 2010-ben első fokon 12 év fegyházra ítélték. Azonban 2011-ben a Debreceni Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új eljárást rendelt el, egyúttal szabadlábra helyezte Schönsteint. Aztán újra letartóztatták, majd a megismételt eljárás végén felmentették.
A jogerős ítélet szerint a bíróság csak azt tudta megállapítani, hogy „az eljárásban nem beazonosított személy” ölte meg Balla Irmát”. Nem bizonyítható azonban kétséget kizáróan, hogy az elkövető Schönstein volt. Márpedig akinek a bűnössége kétséget kizáróan nem bizonyítható, az ártatlannak tekintendő.
A megismételt eljárásban azonban már az is kiderült, hogy a helyszíneléskor, majd később a nyomozás során több hibát is elkövettek, amelyek együttesen szinte lehetetlenné tették a tényleges elkövető azonosítását.
Az UD Zrt.-nek az állam 265 millió forintot fizetett ki peren kívül a cég ellen még 2008-ban indult eljárásban elszenvedett károkra
A rendőrség 2013 karácsonya táján titokban újra indította a nyomozást Balla Irma gyilkosa után. Schönstein védőjétől, Magyar György ügyvédtől olyan adatokat és a bíróság által részére már kiadott bizonyítékokat kértek utólagos vizsgálatra, amelyekből Magyar arra következtet, az egyik, ha nem a fő csapásirány a nyomozásban továbbra is Schönstein bűnösségének bizonyítása.
Schönstein vagyoni és nem vagyoni kártalanítás címén az előzetes letartóztatásban töltött két évért, az ott elszenvedett egészségkárosodásaiért kevesebb mint húszmillió forintra perli az államot.
|
Még fizesse is ki a kártérítési per költségeit - kéri az állam
Bócsi Krisztián / Népszabadság/archív |
Az állam láthatóan nem akar fizetni, de legalábbis húzza az időt. Ellenkeresetében ugyanis az államot képviselő szaktárca „a rendelkezésére álló adatok alapján” vitatja az igény jogalapját.
A következő mondatban azonban már azt írja, hogy „a jogalap megállapíthatóságának esetére a nem vagyoni kártalanítási igényt eltúlzottnak, a vagyoni követeléseit pedig megalapozatlannak tartjuk, ezért kérjük a T. Bíróságtól a kereset elutasítását és az alperes (azaz az állam) javára perköltség megállapítását”.
Tehát még keresnének is az ügyön.
Egy kormányzati tisztviselő szerint azért viszi az állam az ilyen ügyeket mindig bíróságra, mert így nem érheti az a vád, hogy nem vigyáz az adófizetők pénzére. Persze nem mindig ilyen visszafogott az állam a közpénzből fizetett kártalanítási, kártérítési ügyekben.
Ha politikai érdekből vagy más megfontolásból valaki úgy tartja kívánatosnak, kész, és szokott is bírói ítélet nélkül is fizetni. Az UD Zrt.-nek például 265 millió forintot fizetett ki peren kívül a cég ellen még 2008-ban indult eljárásban elszenvedett károkra.
Több mint 270 milliójába került az adófizetőknek a 2006-os rendőri túlkapások és a tömegoszlatások során rendőrök által elkövetett bűncselekmények kárvallottjainak kártalanítása, és több mint 250 millióba a 2006. augusztus 20-i tűzijáték alatt kitört viharban elhunytak hozzátartozóinak és a sérülteknek a kárrendezése.
