Attól kezdve 900 ezer forint folyt be havonta a kasszába, hat év alatt mintegy hatvanmillió forinttal gyarapítva a családi cég kasszáját. Az ellenzéki frakció tagjai már 2010-ben szót emeltek a különös jogviszony miatt. Pál György szocialista képviselő akkoriban emlékeztetett: amikor a megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató vállalkozás nehéz helyzetbe került, és pár hónapig nem tudott bérleti díjat fizetni, a Fidesz–KDNP-s képviselő keménykezű üzletasszonyként viselkedett, és a városi cég felszámolásával fenyegetőzött, miközben tudnia kellett, hogy nyolcvan ember munkahelyét veszélyezteti.
Amikor pedig tőkét emeltek az Agria Humán Kft.-ben, hogy így ki tudják fizetni az elmaradt bérleti díjat, igennel szavazott az előterjesztésről: a döntésnek bérbeadóként a haszonélvezője lett. Megkérdeztük az egri városházát, vajon az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok bérleti díja is olyan progresszívan emelkedett-e az ingatlanválság közepén, mint a képviselő asszony üzemcsarnokáé? Felvetettük: az elmúlt hat évben kifizetett bérleti díjból saját bázist is vásárolhatott volna az önkormányzati cég, s arról is érdeklődtünk: nem tartják-e összeférhetetlennek a képviselői és a bérbeadói státuszt. (Ez utóbbit Orosz Ibolyától is megkérdeztük, de tőle nem kaptunk választ.)
– Az önkormányzatra érvényes bérleti szerződésekre vonatkozó szabályokat nem lehet összehasonlítani az Agria Humán Kft.-re érvényes előírásokkal, a bérletidíj-emelkedés ilyen összevetése téves, torz következtetésekhez vezetne – válaszolta Zentai László sajtóreferens. Szerinte az Agria Humán Kft. által fizetett 900 ezer forintos bérleti díj Eger viszonylatában nem nevezhető a piaci ár felettinek, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az ingatlan tulajdonosa többmilliós felújítást is végrehajtott, a bérlő igénye szerint.
– Nem raktárbázisról, hanem hulladékválogató telephelyről van szó: a bérleti jogviszony létesítésekor sem a város, sem a közfoglalkoztató cég nem rendelkezett ehhez hasonló, alkalmas területtel, és ma sincs ilyen önkormányzati tulajdonú, e célra akkreditált ingatlana – tette hozzá.
Válaszából kiderült, hogy Eger önkormányzata már 2009-ben tervet készített egy saját tulajdonú, nagyobb kapacitású és szélesebb körű szelektálást lehetővé tévő hulladékválogató építésére. Noha 2010-ben már megnyíltak olyan pályázati fejlesztések, amelyekből ilyen irányú beruházásokat el lehetett kezdeni, Eger csak 2014-ben vásárolta meg azokat a területeket, amelyeket erre a célra korábban kiszemelt.
A hulladéktársulás sikeres pályázata révén közel másfél milliárd forintból most új hulladékválogatót építenek, amelyet 2015 decemberében kell átadni: ekkor várhatóan megszűnik a Szépasszonyvölgy Kft.-vel hetedik éve fennálló bérleti jogviszony. A sajtóreferens közölte: a vonatkozó törvény szerint a képviselői munka és a fentiekben részletezett gazdasági tevékenység nem összeférhetetlen.
Székhelyi kitiltásával vált ismertté
Orosz Ibolya 2012-ben azzal tette ismertté magát, hogy gyakorlatilag kitiltotta Székhelyi József színművészt Egerből, a kulturális bizottság elnökeként nem engedte ugyanis, hogy Villon-estjével fellépjen a barokk város nyári középkori piaci rendezvényén. A miértre azt a választ adta: „most megtehetjük” – utalva arra, hogy a kétharmados többséggel efféle „erőfölény” is jár.
Az eset után számos közéleti személyiség tiltakozott a kirekesztés ellen, Izrael Magyarországra akkreditált nagykövete pedig a botrány miatt lemondta tervezett egri látogatását. Később a város polgármestere a Székhelyi József melletti szolidaritási rendezvényen, a budapesti, Dohány utcai zsinagógában találkozott a színművésszel, és személyesen biztosította őt arról, hogy Eger nem kirekesztő, történelme során mindig is befogadó, integráló település volt, és ma is az.
Az eset után Orosz Ibolyát visszahívták a kulturális elnöki posztról. Pár hónapos csendet követően azonban a fajsúlyosabb költségvetési és gazdálkodási bizottságban kapott helyet, amelynek a tavalyi önkormányzati választások után immár ő az elnöke.
