Ha ugyanis
megsértődnének, és bojkottálnák a folyamatot – fogalmazott –, azzal csak azt érnék el, hogy az alkotmánybírák között egyetlen olyan sem lenne, aki a jelenlegi többséghez képest más értékrendet képviselne.
Bárándy álláspontja tehát az, hogy akkor politizálnak felelősen, ha túllépnek a sérelmeiken, mert ezzel szolgálják igazán a saját választóikat. A politikus a frakcióban ezt az álláspontot fogja képviselni.
Más kérdés – tette hozzá –, hogy adódhat olyan helyzet, amikor érdemes lenne megfontolni az együttműködést. Ez például akkor fordulhatna elő, ha valamelyik párt szélsőséges nézeteiről ismert, esetleg szakmailag teljesen alkalmatlan személyt javasolna. Ugyanakkor mindenképpen el kellene kerülni azt a helyzetet – amire volt már példa –, hogy valamelyik jelölt az előzetes egyeztetések ellenére sem kapja meg a szavazatok legalább kétharmadát – hangsúlyozta Bárándy. Amennyiben ez bekövetkeznék, a politikus szerint csak politikai színjáték lenne az egész.
Csak folyosói pletykákból értesült a Jobbik a Fidesz lehetséges elképzeléseiről, miközben erről szerencsésebb lett volna előbb egyeztetni – állítja Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese. Így a részletekről egyelőre keveset tudni, de a párt mindenképpen örömmel fogadja – mondta a politikus –, ha érdemi beleszólási lehetőséget kap az alkotmánybírák jelölésének folyamatába. Jelöltjük még nincs, Staudt szerint azonban pártkatonákban biztosan nem szabad senkinek gondolkodnia. Álláspontja, hogy független, elismert, a nemzeti értékek iránt elkötelezett szaktekintélyeket kellene találni. Maga azt sem tartja kizártnak, hogy
csomagban kezeljék ezt a kérdést,
és négy olyan jelöltet keressenek, aki mindegyik oldal számára elfogadható.
|
Lenkovics Barnabás, az AB elnöke és a testület tagjai egy határozathirdetésen
Szigetváry Zsolt / MTI |
Kormányközeli források azt mondták: a Fideszben azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a szocialisták sorainak a „ziláltsága" miatt az MSZP-frakció végül nem fog jelöltet állítani.
Ezt a feltételezést a kormánypárti oldalon arra alapozzák, hogy a szocialisták belső ellentétei miatt nem lesz olyan MSZP-s politikus, aki vállalja a párttársai előtt, hogy úgymond kiegyezik a Fidesszel.
A Jobbikot illetően pedig a kormánypárti oldalon olyan félelmek is vannak – és ezért is látják szükségét egy enyhe vétójog megfogalmazásának –, hogy a legnagyobb ellenzéki frakció esetleg olyan jelöltet nevezhet meg, akinek valamilyen kellemetlen, politikailag aggályos történés lehet a múltjában.
Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke viszont a Magyar Időknek nyilatkozva elmondta, hogy szerinte milyen alkotmánybírákra lenne szükség. Álláspontja szerint hiányzik egy jogtörténész, hiszen az alaptörvényt a történeti alkotmány vívmányaival együtt kell értelmezni. Miután sok a munkajogi panasz, előnyös lehetne egy munkajogászt választani a testületbe, a jövő generációk érdekeinek érvényesítéséhez pedig egy környezetvédelmi jogi szakemberre is szükség volna.
