galéria megtekintése

Magyarország kirablása, amit a kormány csinál

43 komment


Doros Judit

Egy legújabb kori feudális, hűbéri birtokadományozó rendszer látszik körvonalazódni, melyben az állam a gazdálkodó családok, helyi közösségek helyett a politika közeli érdekeltségekkel, rokoni, baráti körökkel, a spekuláns tőkével, s annak oligarcháival köt szövetséget, s alakít ki stratégiai partnerséget - állítja Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár a földárveréseket elemző legújabb jelentésében.

Messzire jutottunk Orbán Viktor mondatától, amelyet 2010 késő őszén, az akkori vidékfejlesztési minisztériumban tett látogatásakor többször hangsúlyozott: „földet nem eladunk, hanem veszünk". Akkoriban a Fidesz és szövetségesei még azt hirdették, hogy az olyan nemzetbiztonsági stratégiai területeken, mint amilyen az élelmiszer-gazdaság, az államnak tulajdont kell szereznie, és ennek jegyében a földpiac aktív szereplőjeként fel kell vásárolnia az eladásra felkínált földterületeket.

Azóta mérföldes távolságba került egy másik elhíresült mondat is: „ne mi nyerjük a legtöbbet".

Mostanság a földet nem veszik, hanem eladják, kevesen nyernek, de ők sokat. Erre utal Ángyán József összegzése is, amely szerint mára egy legújabb kori feudális, hűbéri birtokadományozó rendszer látszik körvonalazódni, melyben az állam a gazdálkodó családok, helyi közösségek helyett a politika közeli érdekeltségekkel, rokoni, baráti körökkel, a spekuláns tőkével, s annak oligarcháival köt szövetséget, s alakít ki stratégiai partnerséget. – A magánvagyon gyarapításának legegyszerűbb módja a mások – általában a közösségek – által felhalmozott értékek és kasszák kirablása.

 
Az állam által támogatott spekulatív földszerzés is e magánvagyon-gyarapítást szolgálja

– fogalmazott.

Ángyán szerint arra az egyszerű kérdésre, miért is kell az állami földeket dobra verni, semmilyen észérv nem hangzott el eddig. Az ugyanis meglehetősen átlátszó indok, hogy a kormány „a külföldiektől igyekszik ily módon megvédeni a magyar földet”, hiszen senki, még az Európai Unió sem kényszerítheti arra az államot, hogy eladja a tulajdonában lévő földeket. Számos országban – például az Egyesült Királyságban – ezzel szemben inkább az a gyakorlat, hogy ezeket a földeket tartós bérbe adják a gazdálkodóknak.

Az állam 400 ezer hektár állami kézben lévő földet ad el
Az állam 400 ezer hektár állami kézben lévő földet ad el
Reviczky Zsolt

Félrevezető az a kormányzati kommunikáció is, miszerint „kis, elszórt földdarabokról” van csupán szó, amelyek megvásárlásával nagy, egybefüggő birtokokat nem lehet kialakítani. A földeladási program keretében 400 ezer hektár állami kézben lévő szántót, legelőt, gyümölcsöst és halastavakat, összesen 52 ezer földrészletet kívánnak privatizálni. Ez mintegy 80 százaléka a nagyrészt bérbe adott, eddig is gazdálkodásra használt, élelemtermelésre alkalmas állami mezőgazdasági területeknek. A meghirdetett összes földrészletből negyvenegyezer valóban három hektár alatti, ám ezek összterülete nem éri el a meghirdetett összes terület húsz százalékát, azaz 80 ezer hektárt sem.

Az eladásra kínált állami földterület jelentős részét, több mint nyolcvan százalékát azonban a volt állami gazdaságok jó minőségű és nagy kiterjedésű, átlagosan 35 hektáros földjei teszik ki,

de akadnak köztük több száz hektáros, egybefüggő és egyben meghirdetett táblák, birtoktestek is. A kormányzati propaganda ez utóbbi nagy birtoktestekről nem beszél – fejtegeti Ángyán József.

M. Schmidt János / Archív

A valódi „kétkezi gazdálkodóknak” nincsenek tartalékaik, így a nagyobb méretű földek esetében nem tudnak beszállni a licitekbe, nekik valóban csak az elaprózott földdarabok jutnak. Az igazi, zsíros falatok megszerzéséhez tőke kell – igaz, nem feltétlenül azoké, akik megveszik a földeket. Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank igen jutányos hiteléből vásárolnak ugyanis a vevők, így valójában

az állam egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt.

A vásárlók egy része a korábbi földbérleti pályázatokon nyertes bérlőként indul a liciten, eleve elsőbbséget élvezve. Ők nagyjából annyi hiteltörlesztő részletet fizetnek havonta, mint amennyi a korábbi bérleti díj volt. Vagyis Ángyán szerint lényegében ingyen kapják meg a földet.

Hogyan játsszák ki a törvényt?

Egy nagyobb család azonos háztartásban élő tagjai, közös cég részvényesei vagy éppen azok rokonai saját jogon, földművesként is szerezhetnek 300-300 hektár földtulajdont. Ha ezt a saját cégüknek adják bérbe, ahhoz hatósági hozzájárulás sem kell, s a birtokmaximum meghatározásánál annak méretébe sem számít bele ez a terület. – Az NFA által közzétett árverési eredményeket előzetesen elemezve a Csákvári Mg. Zrt. vezérkara, vagy éppen Mészáros Lőrinc és családja ezt a gyakorlatot követi. Mészárosék esetében a családfő, a felesége – Mészárosné Kelemen Beatrix –, a lánya – Mészáros Beatrix – és a bátyja – Mészáros János – saját jogon, „földművesként”, kikiáltási áron bevásárolt a dobra vert állami földekből – fogalmazott Ángyán József, aki szavai szerint nem lenne meglepve, ha ezeket a földeket a licitnyertesek később bérbe adnák saját cégüknek, a Búzakalász 66 Felcsút Mg. Kft.-nek, így vonva egy kézbe az ezer hektárt meghaladó területet.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető