Az állam által támogatott spekulatív földszerzés is e magánvagyon-gyarapítást szolgálja
– fogalmazott.
Ángyán szerint arra az egyszerű kérdésre, miért is kell az állami földeket dobra verni, semmilyen észérv nem hangzott el eddig. Az ugyanis meglehetősen átlátszó indok, hogy a kormány „a külföldiektől igyekszik ily módon megvédeni a magyar földet”, hiszen senki, még az Európai Unió sem kényszerítheti arra az államot, hogy eladja a tulajdonában lévő földeket. Számos országban – például az Egyesült Királyságban – ezzel szemben inkább az a gyakorlat, hogy ezeket a földeket tartós bérbe adják a gazdálkodóknak.
|
Az állam 400 ezer hektár állami kézben lévő földet ad el
Reviczky Zsolt |
Félrevezető az a kormányzati kommunikáció is, miszerint „kis, elszórt földdarabokról” van csupán szó, amelyek megvásárlásával nagy, egybefüggő birtokokat nem lehet kialakítani. A földeladási program keretében 400 ezer hektár állami kézben lévő szántót, legelőt, gyümölcsöst és halastavakat, összesen 52 ezer földrészletet kívánnak privatizálni. Ez mintegy 80 százaléka a nagyrészt bérbe adott, eddig is gazdálkodásra használt, élelemtermelésre alkalmas állami mezőgazdasági területeknek. A meghirdetett összes földrészletből negyvenegyezer valóban három hektár alatti, ám ezek összterülete nem éri el a meghirdetett összes terület húsz százalékát, azaz 80 ezer hektárt sem.
Az eladásra kínált állami földterület jelentős részét, több mint nyolcvan százalékát azonban a volt állami gazdaságok jó minőségű és nagy kiterjedésű, átlagosan 35 hektáros földjei teszik ki,
de akadnak köztük több száz hektáros, egybefüggő és egyben meghirdetett táblák, birtoktestek is. A kormányzati propaganda ez utóbbi nagy birtoktestekről nem beszél – fejtegeti Ángyán József.
|
| M. Schmidt János / Archív |
A valódi „kétkezi gazdálkodóknak” nincsenek tartalékaik, így a nagyobb méretű földek esetében nem tudnak beszállni a licitekbe, nekik valóban csak az elaprózott földdarabok jutnak. Az igazi, zsíros falatok megszerzéséhez tőke kell – igaz, nem feltétlenül azoké, akik megveszik a földeket. Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank igen jutányos hiteléből vásárolnak ugyanis a vevők, így valójában
az állam egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt.
A vásárlók egy része a korábbi földbérleti pályázatokon nyertes bérlőként indul a liciten, eleve elsőbbséget élvezve. Ők nagyjából annyi hiteltörlesztő részletet fizetnek havonta, mint amennyi a korábbi bérleti díj volt. Vagyis Ángyán szerint lényegében ingyen kapják meg a földet.
Hogyan játsszák ki a törvényt?
Egy nagyobb család azonos háztartásban élő tagjai, közös cég részvényesei vagy éppen azok rokonai saját jogon, földművesként is szerezhetnek 300-300 hektár földtulajdont. Ha ezt a saját cégüknek adják bérbe, ahhoz hatósági hozzájárulás sem kell, s a birtokmaximum meghatározásánál annak méretébe sem számít bele ez a terület. – Az NFA által közzétett árverési eredményeket előzetesen elemezve a Csákvári Mg. Zrt. vezérkara, vagy éppen Mészáros Lőrinc és családja ezt a gyakorlatot követi. Mészárosék esetében a családfő, a felesége – Mészárosné Kelemen Beatrix –, a lánya – Mészáros Beatrix – és a bátyja – Mészáros János – saját jogon, „földművesként”, kikiáltási áron bevásárolt a dobra vert állami földekből – fogalmazott Ángyán József, aki szavai szerint nem lenne meglepve, ha ezeket a földeket a licitnyertesek később bérbe adnák saját cégüknek, a Búzakalász 66 Felcsút Mg. Kft.-nek, így vonva egy kézbe az ezer hektárt meghaladó területet.
