Az Egyesült Államok második legnépesebb városa úgy tervez a budapestinél ötödével több kiadást, hogy a szükséges létesítmények java a rendelkezésére áll. Az 1932-es és az 1984-es nyári játékoknak is otthont adó LA Coliseumot 800 millió dollárból renoválják, ám ennek kevesebb mint 40 százaléka terhelné a szervezőbizottságot, a többi a stadiont használó egyetemet. Készen áll az ökölvívás, a súlyemelés, a vívás, a futballdöntők, a kosárlabda, a torna, a röplabda, a rögbi, a tenisz és a gyeplabda versenyhelyszíne is.
Az úszóközpont kialakítására 100 millió dollárt költene az angyalok városa úgy, hogy az észak-amerikai labdarúgóliga és a helyi csapat közös beruházásban 200 millióból elkészülő új stadiont ideiglenesen átalakítják. Ám kevés ilyen megoldásra lenne szükség, mert a metropolisban több hatalmas sportkomplexum is rendelkezésre áll. Jellemző, hogy Budapest a vidékiekkel együtt 38 versenyhelyszínnel számol, Los Angeles csak 22-vel.
Míg a kelenföldi Etele téren 27 milliárd forintból emelnének egy ideiglenes kézilabdacsarnokot, addig LA-ben a sportcentrumok egyike e sportág meccsei mellett otthont adna a taekwondo-, az asztalitenisz-, a cselgáncs- , a birkózás- és a tollaslabda-vetélkedőnek is, amelyeket idehaza szétszórnának Győrben, Székesfehérváron és Veszprémben.
A kaliforniai város szervezőbizottsága szinte pontosan egymilliárd dollárt költene sportlétesítményekre, míg 700 millió dollárnyi fejlesztést mások (elsősorban az olimpiai stadion felújításában részt vállaló egyetem és az új futballstadion beruházói) hajtanának végre. Az olimpiai falu egymilliárd dolláros költségének több mint 90 százalékát magánbefektető állná.
Nem elhanyagolható különbség, hogy Los Angeles pályázata mögött politikai konszenzus áll, illetve hogy amíg – az egyetlen, februári felmérés szerint – a magyarok 60 százaléka támogatja az olimpia rendezését, az amerikai városban 77 százalék. Igaz, a kutatást még 2014 őszén végezték, mint ahogy a most publikált pályázati vázlat jelentős része is akkor készült. Los Angeles ugyanis akkor volt versenyben az amerikai jelöltségért, ám alulmaradt a társadalmi támogatás hiánya miatt később visszalépő Bostonnal szemben.
Fürjes a fedélzeten
Fürjes Balázst, a kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztost nevezte ki a 2024-es olimpiai pályázat kormányzati felelősének Orbán Viktor. A döntés nem meglepő, lapunk is írt a várható megbízásról, ám újdonság, hogy Fürjes tevékenységét a miniszterelnök irányítja. A szakember az első Orbán-kormány idején már volt a 2012-es olimpiai pályázat miniszteri biztosa. A Puskás Ferenc stadion és a Dagály uszoda építése eddig is hozzá tartozott. Fürjes első intézkedésével felkérte a MOB-ot, hogy tegye közzé a budapesti olimpia lapunkban részletesen ismertetett 1372 oldalas hatástanulmányát, ez meg is történt. Igaz, inkább gesztusról van szó, mivel az Átlátszó időközben már publikálta a dokumentumot.
