Az első hat hónapban 88,4 milliárd forintra rúgott a játékosok által vásárolt zsetonok értéke, miközben tavaly az egész évben csak 128 milliárd jött össze. Úgy kalkulálhatunk, hogy az éves zsetonvásárlások idén elérik a 200 milliárd forintot, hiszen a legnagyobb forgalmú (tavaly 365 ezer vendéget vonzó) belvárosi Tropicana az első negyedévben még nem üzemelt. Számításaink szerint a forgalom legalább háromnegyede Budapesten, a filmügyi kormánybiztos érdekeltségeiben jön össze.
|
Vajna a feleségével Orbán bankettjére tart. Jóllaktak
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Az Andy Vajna kezében lévő Las Vegas és a Tropicana 15,8 milliárd forgalmat hozott az elmúlt évben. Ehhez jön még idén a producer három új játékterme. A soproni kaszinó árbevétele 2,7 milliárd forint volt tavaly, míg Szima ősszel megnyitott nyíregyházi és debreceni termei együtt ennél valamivel többet eredményezhetnek 2014 utolsó negyedévének adatai alapján.
Kis számolgatás után az is világos, hogy a kormány szándéka egy ponton hiánytalanul teljesült. Tállai válasza szerint az első félévi 3,8 milliárd forint játékadót a koncessziós díj levonása nélkül kell érteni. Ez a kitétel fontos.
A koncessziós díj ugyanis – egy 2013. végi törvénymódosításnak hála – levonható a játékadóból.
Az idei költségvetés egy budapesti II. kategóriás kaszinó évi koncessziós díját 383 millió forintban határozza meg. A megbízható (pályáztatás nélkül kiválasztott) szervezőknek a dupláját, 766 milliót kell fizetniük. Miután a játékadó a tiszta játékbevétel – a befizetett tétek és a nyeremények különbözete – 30 százaléka körül van, egy Vajna-kaszinónak évente nagyjából 2,55 milliárd forint tiszta bevételt kell produkálnia ahhoz, hogy a koncessziós díjat visszaigényelhesse. Vajna az öt kaszinója után összesen 3,83 milliárd forint koncessziós díjat szurkol le egy év alatt. Ahhoz, hogy ezt maradéktalanul visszakapja, az öt teremnek évi 12,7 milliárd forint tiszta játékbevételt kell összehoznia. Emiatt nem kell aggódnia a producernek, hiszen Tállai büszkélkedett el azzal, hogy a kaszinók játékadóalapja 13,1 milliárd forint volt az első fél évben. Ez az év végére óvatos becslésünk szerint is minimum 25-26 milliárdra nő, amiből 18-19 milliárdot Vajna termei adnak.
A debreceni futballklub többségét birtokló Szima kaszinóinál is hasonló a helyzet: bár kisebb a forgalmuk, egy vidéki játékterem koncessziós díja csak évi 109,8 millió forint.
Mindez bizonyára elégedettséggel tölti el a kormányt, hiszen Varga Mihály gazdasági miniszter egy éve közölte, ösztönző szerepe van annak, hogy a koncessziós díj levonható a játékadóból. Szerinte ez nagyobb játékbevétel elérésére sarkallja az üzemeltetőket, és hozzájárul ahhoz, hogy a játékkaszinó-piac „a lehető legrövidebb időn belül kiemelkedően magas jövedelemtermelő szintet érjen el”. Ez teljesült.
Az adatokból az is kiderül, hogy három év alatt megnégyszereződött a kaszinóba járók száma: 2011-ben 205 ezren, két évvel ezelőtt 639 ezren, tavaly pedig 810 ezren fordultak meg valamelyikben. És a lendület csak nő, a játékosok száma idén már az első fél évben meghaladta a hatszázezret,
az év végére bőven egymillió felett lesz.
A magyarázat egyszerű: a parlament 2012-ben betiltotta a pénznyerő automatákat. Akkor mindössze három játékkaszinó volt idehaza (a Las Vegas már Vajna érdekeltsége volt, a Tropicanát még a Szerencsejáték Zrt. tulajdonolta, a soproni terem azóta is nagyobb részt osztrák tulajdonú). Az Országgyűlés utóbb tizenegy játékterem működését engedélyezte: Vajnáé lett az öt fővárosi koncesszió, két kelet-magyarországi Szima vállalkozásáé, egy még kiadó, míg a dunántúli helyeket azután dobhatják piacra, hogy az év végén lejár a soproni kaszinó engedélye. Azok megszerzése is jövedelmező üzletnek ígérkezik.
