galéria megtekintése

Amnéziás a nemzetgazdasági miniszter?

5 komment


Lencsés Károly

Mintha nem ugyanazon az eseményen ült volna a nemzetgazdasági miniszter és a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A tárcavezető a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma keddi tanácskozása után a résztvevőknek a munka törvénykönyvével kapcsolatos álláspontjáról nyilatkozott, csakhogy ezt a napirendi pontot az érdekvédő szerint nem tárgyalták.

A 2017-es költségvetés, a jövő évi adótörvény-módosítások, a vasárnapi bérpótlék és a cafeteria is téma volt kedden a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF). Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az ülést követően a közmédiának elmondta: olyan fontos kérdések is napirendre kerültek, mint az otthonteremtés, a közfoglalkoztatás, egyes kedvezmények megtartása vagy módosítása. A legnagyobb vitát a vasárnapi bérpótlék váltotta ki, amely Varga tájékoztatása szerint alapvetően a munkaadói és a munkavállalói oldal között folyt.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) elnöke viszont arról tájékoztatott, hogy még a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is egyetértett azzal az ötpontos ajánlással, amely szerint a bérpótlék emelkedjék ötvenről száz százalékra, a kereskedelemben biztosítsanak havi két vasárnapot a munkavállalóknak, a gyermekét egyedül nevelő szülő pedig kapjon fokozott védelmet.

Varga Mihály bejelentette, hogy szeretnék készpénzesíteni a cafeteria egy részét. A közszférában az ilyen juttatás mértéke most átlagosan kétszázezer forint körül van, s ennek a felét készpénzesíthetnék, a másik fele maradna a többek között idegenforgalmi szálláshelyeken felhasználható SZÉP kártyán. Úgy tűnik, a kormányfővel szemben – aki korábban a cafeteria megszüntetéséről beszélt, amit szerinte Brüsszel vár el tőlünk – győzött a vendéglátó lobbi.

 
Varga Mihály
Soós Lajos / MTI

A harmadik koncepciót ismerhették meg – közölte ezzel kapcsolatban Kordás. Maga egyébként sajnálatosnak tartja, hogy a béren kívüli juttatások köréből kikerülnének az öngondoskodást támogató elemek – például az egészség- és nyugdíjbiztosítás –, s a munkaadó a foglalkoztatott lakáshiteléhez sem nyújthatna támogatást.

Az érdekvédő szerint egyelőre nincs megnyugtató válasz arra sem, mi történik azoknál a vállalkozásoknál, amelyek a kétszázezernél jóval több cafeteriát biztosítanak. De úgy látja, az sem világos, mit jelent a kormánynak az a korábbi ígérete, amely szerint a rendszer átalakítása a munkáltatók számára nem jelenthet költségnövekedést. Arra a kérdésre viszont nem kapott választ, hogy a munkavállaló is mentesül-e a készpénzesített cafeteria jövedelemadója alól? Mert ha nem – tette hozzá –, mindenki azonnal bukik 15 százalékot.

A minimálbér ügyében abban maradtak a partnerek – közölte a miniszter –, hogy a szociális partnerek VKF monitoringbizottságában egyeztetnek erről, és reményei szerint a munkaadói és a munkavállalói oldal meg tud majd állapodni. Konkrét számokról Kordás sem beszélt, azt viszont leszögezte: az MSZSZ kitart a tavaly megfogalmazott elvei mellett. A céljuk, hogy a ma 73 ezer forintos minimálbér érje el a 88 ezres létminimumot.

A szakszervezet ezért hamarosan új ajánlattal áll elő, amelynek részleteiről egyelőre csak annyit árult el, hogy a kormányzati ciklus végéig tartó megállapodásra törekszenek. E szerint 2018-ra a minimálbér és a létminimum összegének meg kellene egyeznie. Az elvekben nem volt vita – tette hozzá. Konkrét számokkal egyébként csak a Munkástanácsok állt elő: a minimálbér nyolc, a garantált szakmunkás minimálbér 13 százalékos emelését javasolta jövőre.

A VKF tagjai tovább egyeztetnek, és Varga szerint az adózást és a munka törvénykönyvét érintő legfontosabb kérdésekben két héten belül lezárhatják a vitát. Nem ilyen optimista Kordás, másfelől sikerként könyveli el, hogy a költségvetéssel, valamint az adókkal kapcsolatos ügyekről, illetve a minimálbérről most legalább nem a jövő évi büdzsé elfogadása után tárgyalnak. Tavaly ez történt, s emiatt szerinte érdemi egyeztetésre akkor szinte esély sem volt.

Van ugyanakkor egy érdekes fordulata is ennek az ügynek. Az MTI tudósítása szerint Varga Mihály azt mondta: a munka törvénykönyve kapcsán az érdekképviseletek jelezték, hajlandóak megállapodni egymással, és jogszabály-módosításokat kezdeményezni. Maga különben a legfontosabbnak nevezte a foglalkoztatást könnyítő és segítő módosításokat.

Mindkét oldal – ezzel a miniszter nyilván a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekre utalt – arra törekszik, hogy minél könnyebben és egyszerűbben lehessen foglalkoztatni a munkavállalókat, utóbbiak pedig szeretnék, hogy egyfajta biztonság vegye körül a foglalkoztatást, és lehetőség szerint olyan feltételek legyenek, amelyek garantálják a munkavállaló hosszú távú foglalkoztatását – fogalmazott Varga. Szerinte erre a mostani körülmények között nagyon nehéz garanciát adni, de meg kell találni azokat a közös pontokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a munka törvénykönyve egyfajta védelmet is adjon.

Kordás szerint ezzel csak egyetlen baj van: maga az elejétől fogva végigülte a VKF keddi ülését, de a munka törvénykönyvéről – bár az valóban szerepelt az előre kiadott napirendben – a tanácskozáson egyetlen szó sem esett. Ezt a pontot ugyanis elnapolták, így arról e fórumon most a vitát még meg sem nyithatták. Ami egyébként kétségkívül régóta folyik – emlékeztetett az érdekvédő –, s a kormány 2014 decemberében azt ígérte, hogy 2015 tavaszán tárgyalhatnak erről. De érdemben nem tárgyaltak, és ez most sem történt meg.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.