„Ez már politikai gengszterizmus” – ezrek akadtak ki az Orbán-kormányra

Nem dolgoztak az önkormányzati köztisztviselők szerda reggel nyolc és tíz óra között az ország körülbelül száz településén. A polgármesteri hivatalok közül azok csatlakoztak a sztrájkhoz, amelyekben a munkabeszüntetést a közszolgák többsége támogatta, így az akcióban 4700-an vesznek részt, ami az érintettek 15 százalékát jelenti. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) azt szeretné elérni, hogy a helyhatóságoknál dolgozó 25 ezer köztisztviselő is kapjon harmincszázalékos béremelést, vagyis annyit, mint amennyit a járási kormányhivatalokban dolgozó kollégáiknak ígérnek.

Sztrájk Budaörsön Reviczky Zsolt / Népszabadság

A biztosítékot az csapta ki, hogy megszületett az állami tisztviselőkről szóló törvény, amely nagyjából harmincszázalékos fizetésemelést helyez kilátásba a járási kormányhivatalokban dolgozók számára. Tavaly decemberig viszont még egységes életpályamodellt ígértek, amely kiterjedt volna a közigazgatás egészére, tehát a helyhatóságoknál dolgozó köztisztviselőkre is – akiknek a zöme nyolcadig éve egyetlen fillérrel sem keres többet –, ám a kormányzati álláspont úgy módosult, hogy az ő fizetésüket emeljék az önkormányzatok.

Boros Péterné, az MKKSZ főtitkárának viszont határozott álláspontja, hogy miután a települések nagyrészt kötelező feladatokat látnak el, az állam a finanszírozásból sem vonulhat ki. A helyzet azért is súlyos, mert az önkormányzatok működőképessége kerülhet veszélybe: a járásoknál létszámhiány van, és a magasabb fizetés reményében a helyhatóságoktól a jó szakemberek oda fognak átáramlani – mondta a főtitkár.

Az érdekvédő szerint az önkormányzatok ráadásul nem is emelhetik tetszésük szerint a fizetéseket. A köztisztviselők illetményét a törvényben meghatározott bértábla keretei között szabhatják meg, ezért

ahol esetleg lenne pénz, ott sem szaladhatnak el a fizetések.

A jogszabály ugyanakkor kifejezetten ellenérdekeltté teszi a településeket abban, hogy személyi fizetést állapítsanak meg – amikor gyakorlatilag nincs felső plafon –, mert ebben az esetben a státus után járó normatív támogatást megvonják.

A sztrájkot Borosné a viszonylag alacsony részvétel ellenére is eredményesnek tartja, mert szerinte sikerült felhívni a közvélemény figyelmét a köztisztviselők tarthatatlan helyzetére. Egyébként többen is részt vettek volna a tiltakozó akcióban – véli –, de a közszolgákra sajátos szabályok vonatkoznak: sztrájkot csak ott tarthattak, ahol van szakszervezet, és a munkabeszüntetéshez az érintett munkavállalók több mint felének támogatására van szükség. Éppen ezért alakult meg az utóbbi időben 18 helyi alapszervezet, de a főtitkár szerint többre van szükség.

Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester egyetért a közszolgák követeléseivel Reviczky Zsolt / Népszabadság

A szerdai megmozdulás csak a kezdet volt – jelentette ki Borosné –, mert ha a kormány továbbra sem hajlandó tárgyalni, és nemet mond a bérkövetelésekre, szeptemberben folytatják. Akkor azonban már egész napos sztrájkot hirdetnek, ami azt jelenti, hogy a polgármesteri hivatalok jelentős részében leállhat az élet. Ám nem csak tiltakoznak: a szakszervezet az önkormányzati szövetségekkel közösen törvénytervezetet készít, amely a köztisztviselők előmeneteli rendszerét és bértábláját is tartalmazni fogja.

– A szakszervezet mellett állunk, hiszen a saját dolgozóinkról van szó – fogalmazott Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Maga is azt állítja, hogy miután a helyhatóságok nagyrészt kötelező feladatokat látnak el, az önkormányzati köztisztviselők fizetését is állnia kellene az államnak. Szerinte elég álságos arra hivatkozni, hogy fordítsák a helyi adóbevételt béremelésre, mert a cégek nem azért fizetik a közterheket, hogy az önkormányzati dolgozók fizetését emeljék, hanem a települési infrastruktúra fejlesztését várják el.

Mindazonáltal gondolkodnak rajta, mit tehetnének, hiszen a régi szakembergárda még kitart ugyan – az idősebb generáció tagjai hivatástudatból vagy mert nem találnak más állást, nem mennek el –, de az utánpótlásról nehéz lesz gondoskodni. De Schmidt szerint a mozgásterük már csak azért is eléggé behatárolt, mert éppen most készülnek szolidaritási adó címén újabb pénzeket elvonni a településektől az iskolák állami fenntartásba vonására hivatkozással.

A településvezető úgy látja, most

az önkormányzatok lenullázása az aktuális cél.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzati Szövetség elnöke, Gödöllő polgármestere hasonlóképpen vélekedik: a helyi autonómiák leépítése, gyámság alá vonása folyik. Források híján pedig a helyi szakembereket is „leépítik”, hiszen a települések számára túl nagy kihívást jelent, hogy megtartsák a felkészült közszolgákat, hiszen a kormányhivataloknál és a versenyszférában is magasabb jövedelem érhető el.

Gémesi szerint csak az lehet megoldás, hogy az államnak több pénzt kellene biztosítania, és így az önkormányzati és az állami közszolgák fizetését egységesen emelhetnék. Ha nem ez történik – hangsúlyozta –, félő, hogy a polgármesteri hivatalok elveszítik legjobb embereiket, és akkor

a kötelező feladatok ellátása kerülhet veszélybe.

Budaörsön sztrájkoltak a közszolgák – mi több, a képviselő-testület is felfüggesztette két órára a munkát –, és Wittinghoff Tamás polgármester egyetért a követeléseikkel. Már csak azért is, mert szerinte a kormányzat bűnös módon megosztja az embereket azzal, hogy a járási hivatalokban dolgozóknak harminc százalékot ígért, az önkormányzati köztisztviselőknek meg egyetlen vasat sem ad. Szerinte a helyhatóságokra hárítják át ezt a problémát, miközben a várostól 2,3 milliárdos szolidaritási hozzájárulást követelnek, csaknem háromszorosát annak, mint amennyit az oktatási intézmények fenntartására eddig fordítottak.

Reviczky Zsolt / Népszabadság

Ez már politikai gengszterizmus, és a Rákosi-idők padláslesöprésére emlékeztet, miközben az adóbevétel az önkormányzati vagyon része – fogalmazott igen sarkosan Wittinghoff. Nem érti, hogy a polgári értékeket magáénak valló Fidesz éppen ezeket az értékeket – ilyen például a helyi autonómia vagy az önkormányzatiság – tiszteli a legkevésbé. Viszont így legalább nem csodálkozik rajta, miért keres a jegybankelnök ötmilliót, miközben egy kistelepülési polgármester csak a közfoglalkoztatotti bérnek megfelelő összeget kap.

Beszüntették a közszolgák a munkát Zuglóban is, bár Karácsony Gergely polgármester becslése szerint nagyjából húsz százalékkal többet keresnek, mint amennyit a bértábla alapján kellene fizetni nekik. A PM társelnöke leszögezte: a fizetések ennek ellenére sem magasak, és a jó szakembereket – különösen az építéshatósági területen – igen nehéz megtartani.

A polgármester jelezte ugyanakkor: a hivatal működésére egyetlen fillér állami normatív támogatást sem kapnak, így az apparátust kizárólag a helyi adóbevételekből tartják fenn. Mégis szívesen emelnének bért, csak nemigen megy, ha az önkormányzattól az állam folyamatosan visz el igen változatos jogcímeken újabb pénzeket.