galéria megtekintése

„Amilyen állapotban vannak a fővárosi kórházak, az úgy nem maradhat”

11 komment


Danó Anna

Sok a nyitott kérdés – nyilatkozta a Népszabadságnak Cserháti Péter, akit azzal bíztak meg, hogy előkészítse a budapesti ellátórendszer átalakítását. A feladatra máris kapott 50 milliárdot, aminek költése a másodvonalas kórházak feljavításával kezdődhet. Hogy hova, mire, és mennyi jut ebből a pénzből, csak később dől el. Az ígért szuperkórházak építése akár egy évtizedig is elhúzódhat.

– Sokan keresik a kegyeit mióta kiderült, hogy sok tíz milliárd szétosztásával járó feladatot kapott?

– Most valóban jóval intenzívebb a kapcsolatom a fővárosi kórház vezetőkkel, de csak úgy, mint korábban, szakmai alapon. Jövőre 50 milliárdos keret áll rendelkezésre, és remélhetőleg ez az összeg csak az első részlet ahhoz, hogy elérjük, a fővárosban és a környékén élők korszerűbb környezetben kapjanak orvosi szolgáltatásokat. Az előző uniós ciklusban a vidéki kórházaknak ugyanerre csaknem 500 milliárd jutott.

– Mire elég ez az 50 milliárd?

– Háromszintű ellátórendszert alakítunk ki a fővárosban, ennek „csúcsai" az úgynevezett „szuperkórházak", vagy térségi centrumok, amelyek a hét minden napján, 24 órán át szinte valamennyi orvosi problémát megoldanak. Ebből három vagy négy lesz. Ezeket támogatják az úgynevezett társkórházak, amelyek éppen ebből az 50 milliárdból kapnak szebb külsőt felújított kórtermeket, kezelőhelyiségeket, műtőket és új gépeket. Hogy pontosan mit, az 2017-ben eldől, addig kell lekötni a rendelkezésre álló forrásokat. A harmadik szintet adják majd a szakkórházak, amelyek felújítására egy további ütemben kerülhet sor.

 

– Egy szuperkórház sem épül jövőre?

– A nagyberuházások közül a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ az első, ahol az építkezés megkezdődhet, mert ennek az intézménynek a legjobban kidolgozott a fejlesztési terve már 2007 – az akkori költözés – óta. Jövőre főként a társintézményekben kezdődhet a konkrét munka. De még sok a nyitott kérdés, a bizonytalanság. Például az, hogy a Szent Imre Kórház sorra kerül-e, és ha igen, ott pontosan mi is történik, az, azon is múlik, hogy hol épül meg a dél-budai centrum..

– És az mitől függ?

– A kormány és a társtárcák egyéb, többek között közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos döntéseitől. Például attól, hol és mikor épül tovább az M0-s körgyűrű, vagy mi lesz a Déli pályaudvar sorsa. Addig is a közép-budai térségben a Szent János Kórház és a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi tömbjében lesznek fejlesztések.

– Az építkezéshez az ingatlanok már a birtokukban vannak?

– Amíg nem tudjuk, hogy pontosan hova fogjuk építeni, például hová kerül a dél-budai centrum, addig az ingatlanok jogtiszta helyzetének megteremtése nem fontos.

– Nem zavarja, hogy a tervezéshez szinte egyetlen fix pontja sincs? Tényleg, hogyan lehet stabilizálni úgy egy rendszert, hogy közben szinte minden peremfeltétel akár óráról-órára változik?

– Azért a kormány által tárgyalt előterjesztés és az annak nyomán elfogadott határozat kijelölte sarokpontokat. Lényegében a dél-budai és közép-budai fejlesztés kérdése maradt nyitva. Azért sem egyszerű, mert 30-40 éven keresztül lényegében senki nem foglalkozott a főváros egészségügyének átfogó átalakításával, ilyen nagy léptékű kórház- és városfejlesztéssel, érthető, ha egyszerre minden előkerül. Azért azt gondolom, haladunk. Mindig csak az épp megoldandó problémára koncentrálunk a meghatározott elvi kereteken belül. A kormány most arra utasított, hogy dolgozzuk ki a három térségi centrum fejlesztési tervét és jövő év márciusára, fillérre kiszámolva vigyük vissza a kormány elé, hogy a költségek fedezete a 2018-as és azt követő évek költségvetésében szerepelhessen. A többit meglátjuk, ha odaértünk...

Fotó: Koncz György / Népszabadság

– Ez azt jelenti, hogy nem lesz egyetlen alapkőletétel sem a választások előtt?

– Kisebb, a társkórházi felújításokhoz kötődő alapköveket már 2017-ben biztosan le lehet tenni. Nem tudom, mikor lesz az első, remélem mielőbb, mert annál nagyobb az esélye, hogy a most elkezdett átalakítások folytatódnak, és hogy lesz második ütem is, amikor a szakkórházak kerülhetnek sorra. Bízunk abban, hogy a szakma és a lakosság tudatába már beégett a folyamat, és semmi olyan nem jön közbe, amin megakadhatna.

– A kormány elé kerülő javaslatban még a Péterfy-nek és a Szent János kórháznak a krónikus intézménnyé való átalakítása szerepelt, most meg, a legújabb hírek szerint, maradhatnak. Ez azt jelenti, hogy kerülgetik a politikai aknákat, vagy valóban változott a koncepció?

–  Ami a két szóban forgó intézményt illeti, biztosan csak azt lehet mondani, hogy az ottani változások más, körülöttük lévő intézmények fejlesztését követhetik részben. Például a Péterfy Fiumei úti baleseti központját egy még csak majdan megvalósuló dél-pesti centrumba vinnénk, és csak e kiköltöztetés után kezdődhet meg az ottani felújítás, ami később befogadhatja a Péterfy műtétes szakmáit. A Szent János Kórház sorsa részben az M0 körgyűrű tovább építésétől függ. A Szent János kórház sorsára befolyással lehet, hogy az egészségügyért felelős államtitkárság elképzelései mellett létezik egy másik nagy terv is, amely az oktatásért felelős államtitkárságon fut, és érinti a budai kórházi ellátásokat is. Nevezetesen, a Semmelweis Egyetem egy budai campust hozna létre, melyben számolnak a Szent János területén lévő kapacitásokkal, például odatelepítenék a most még a pesti oldalon lévő két gyermekklinikát. Ahhoz, hogy a János kórház környékén bármilyen egészségügyi fejlesztést meg lehessen valósítani, szükség lenne mélygarázsokra és a tömegközlekedés fölfuttatására is. Erre azonban egyéb forrásokból kellene a pénzt előteremteni. Úgy tudjuk, hogy például a helyi járó beteg szakrendelő megvalósítása érdekében a kerületi önkormányzat is hajlandó lenne e területen áldozatokat vállalni.

– Vannak még feszültségek a kórházi átalakítások miatt a Fideszen belül?

– Ezen már túl vagyunk. Valóban furcsának tűnhetett, hogy épp fideszes polgármesterek kezdtek a szuperkórház hírére aláírásokat gyűjteni. A kormány által elfogadott koncepció viszont mindhárom budapesti térségnek szimmetrikus fejlesztést ígér. Folyamatosan egyeztetünk a politikai partnerekkel is, nagyon fontos, hogy mindenki, és ebbe beleértendő a lakosság is, értse, hogy mit miért teszünk.

Mennyire biztos abban, hogy a választások után is folytatódnak az építkezések?

– A magyar egészségügyet sújtja az az átok, hogy négyévente lenulláznak minden programot. Van egy kormányhatározat, amely szerint rendelkezésre áll az a pénz, amivel 2017-ben elkezdhetjük a fejlesztéseket. Azt is tudja mindenki, hogy ahogyan most van, amilyen állapotban vannak a fővárosi kórházak, az úgy nem maradhat.

– Akkor is, ha egyszer csak azt mondják önnek, köszönjük, és mondjuk, Nagy Józsi lép a helyébe…

– Sok nívós szakembere van a magyar egészségügynek, pusztán ezen nem bukhat el ez a program.

Névjegy

Cserháti Péter

sebész, traumatológus, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet 53 éves főigazgatója koordinálja miniszteri biztosként a budapesti kórházreformot. 2010-től 2013 végéig a humán tárca egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkára, a Semmelweis Terv struktúra átalakításának irányítója. 2013 novemberétől az OORI főigazgatója, és a tárcától való távozása óta „állandó” miniszteri biztos. Balog Zoltán humán miniszter félévenként megújítja kinevezését. Az utóbbi két megbízása már a budapesti ellátórendszer átalakítása volt.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.