„Amilyen állapotban vannak a fővárosi kórházak, az úgy nem maradhat”

– Egy szuperkórház sem épül jövőre?

– A nagyberuházások közül a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ az első, ahol az építkezés megkezdődhet, mert ennek az intézménynek a legjobban kidolgozott a fejlesztési terve már 2007 – az akkori költözés – óta. Jövőre főként a társintézményekben kezdődhet a konkrét munka. De még sok a nyitott kérdés, a bizonytalanság. Például az, hogy a Szent Imre Kórház sorra kerül-e, és ha igen, ott pontosan mi is történik, az, azon is múlik, hogy hol épül meg a dél-budai centrum..

– És az mitől függ?

– A kormány és a társtárcák egyéb, többek között közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos döntéseitől. Például attól, hol és mikor épül tovább az M0-s körgyűrű, vagy mi lesz a Déli pályaudvar sorsa. Addig is a közép-budai térségben a Szent János Kórház és a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi tömbjében lesznek fejlesztések.

– Az építkezéshez az ingatlanok már a birtokukban vannak?

– Amíg nem tudjuk, hogy pontosan hova fogjuk építeni, például hová kerül a dél-budai centrum, addig az ingatlanok jogtiszta helyzetének megteremtése nem fontos.

– Nem zavarja, hogy a tervezéshez szinte egyetlen fix pontja sincs? Tényleg, hogyan lehet stabilizálni úgy egy rendszert, hogy közben szinte minden peremfeltétel akár óráról-órára változik?

– Azért a kormány által tárgyalt előterjesztés és az annak nyomán elfogadott határozat kijelölte sarokpontokat. Lényegében a dél-budai és közép-budai fejlesztés kérdése maradt nyitva. Azért sem egyszerű, mert 30-40 éven keresztül lényegében senki nem foglalkozott a főváros egészségügyének átfogó átalakításával, ilyen nagy léptékű kórház- és városfejlesztéssel, érthető, ha egyszerre minden előkerül. Azért azt gondolom, haladunk. Mindig csak az épp megoldandó problémára koncentrálunk a meghatározott elvi kereteken belül. A kormány most arra utasított, hogy dolgozzuk ki a három térségi centrum fejlesztési tervét és jövő év márciusára, fillérre kiszámolva vigyük vissza a kormány elé, hogy a költségek fedezete a 2018-as és azt követő évek költségvetésében szerepelhessen. A többit meglátjuk, ha odaértünk...

Fotó: Koncz György / Népszabadság

– Ez azt jelenti, hogy nem lesz egyetlen alapkőletétel sem a választások előtt?

– Kisebb, a társkórházi felújításokhoz kötődő alapköveket már 2017-ben biztosan le lehet tenni. Nem tudom, mikor lesz az első, remélem mielőbb, mert annál nagyobb az esélye, hogy a most elkezdett átalakítások folytatódnak, és hogy lesz második ütem is, amikor a szakkórházak kerülhetnek sorra. Bízunk abban, hogy a szakma és a lakosság tudatába már beégett a folyamat, és semmi olyan nem jön közbe, amin megakadhatna.

– A kormány elé kerülő javaslatban még a Péterfy-nek és a Szent János kórháznak a krónikus intézménnyé való átalakítása szerepelt, most meg, a legújabb hírek szerint, maradhatnak. Ez azt jelenti, hogy kerülgetik a politikai aknákat, vagy valóban változott a koncepció?

–  Ami a két szóban forgó intézményt illeti, biztosan csak azt lehet mondani, hogy az ottani változások más, körülöttük lévő intézmények fejlesztését követhetik részben. Például a Péterfy Fiumei úti baleseti központját egy még csak majdan megvalósuló dél-pesti centrumba vinnénk, és csak e kiköltöztetés után kezdődhet meg az ottani felújítás, ami később befogadhatja a Péterfy műtétes szakmáit. A Szent János Kórház sorsa részben az M0 körgyűrű tovább építésétől függ. A Szent János kórház sorsára befolyással lehet, hogy az egészségügyért felelős államtitkárság elképzelései mellett létezik egy másik nagy terv is, amely az oktatásért felelős államtitkárságon fut, és érinti a budai kórházi ellátásokat is. Nevezetesen, a Semmelweis Egyetem egy budai campust hozna létre, melyben számolnak a Szent János területén lévő kapacitásokkal, például odatelepítenék a most még a pesti oldalon lévő két gyermekklinikát. Ahhoz, hogy a János kórház környékén bármilyen egészségügyi fejlesztést meg lehessen valósítani, szükség lenne mélygarázsokra és a tömegközlekedés fölfuttatására is. Erre azonban egyéb forrásokból kellene a pénzt előteremteni. Úgy tudjuk, hogy például a helyi járó beteg szakrendelő megvalósítása érdekében a kerületi önkormányzat is hajlandó lenne e területen áldozatokat vállalni.

– Vannak még feszültségek a kórházi átalakítások miatt a Fideszen belül?

– Ezen már túl vagyunk. Valóban furcsának tűnhetett, hogy épp fideszes polgármesterek kezdtek a szuperkórház hírére aláírásokat gyűjteni. A kormány által elfogadott koncepció viszont mindhárom budapesti térségnek szimmetrikus fejlesztést ígér. Folyamatosan egyeztetünk a politikai partnerekkel is, nagyon fontos, hogy mindenki, és ebbe beleértendő a lakosság is, értse, hogy mit miért teszünk.

– Mennyire biztos abban, hogy a választások után is folytatódnak az építkezések?

– A magyar egészségügyet sújtja az az átok, hogy négyévente lenulláznak minden programot. Van egy kormányhatározat, amely szerint rendelkezésre áll az a pénz, amivel 2017-ben elkezdhetjük a fejlesztéseket. Azt is tudja mindenki, hogy ahogyan most van, amilyen állapotban vannak a fővárosi kórházak, az úgy nem maradhat.

– Akkor is, ha egyszer csak azt mondják önnek, köszönjük, és mondjuk, Nagy Józsi lép a helyébe…

– Sok nívós szakembere van a magyar egészségügynek, pusztán ezen nem bukhat el ez a program.