Pofonok a kétharmadnak

A döntést a tulajdonjog aránytalan korlátozásával, az árusítási jog újraosztásának átláthatatlanságával és a jogorvoslat hiányával indokolták. Az Alkotmánybíróság (AB) korábbi álláspontja szerint viszont senkinek nincs alanyi joga meghatározott foglalkozás folytatására.

Kellett a dohánybolt. A kormány trafikügyben elbukott Reviczky Zsolt

Strasbourgban elmarasztalták tavaly tavasszal a magyar államot a 2011 végén menesztett Baka András főbíró véleménynyilvánítási szabadsághoz, illetve jogorvoslathoz való jogának csorbítása miatt. Őt és helyettesét a bírósági szervezet átalakítására hivatkozva távolították el.

A bíróság rámutatott: a kormányoldal képviselői több alkalommal jelezték, hogy a választott tisztségviselők megbízatását az új alaptörvény nem érinti, Bakának mégis mennie kellett. Az ok: kritizálta a kormány igazságszolgáltatással kapcsolatos elképzeléseit.

A 2012-ben hatályba lépett egyháztörvény miatt több, egyházi státusától megfosztott felekezet fordult a strasbourgi bírósághoz, amely megállapította, hogy a jogszabály sérti az emberi jogok európai egyezményben biztosított gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot. Az ítélet szerint az egyházi jogállástól való megfosztás aránytalanul korlátozta az egyesülési és vallásszabadságát, amelynek nem volt semmilyen méltányolható oka.

Luxemburg

A magyar parlament döntése értelmében a 62. életévüket betöltött bíráknak 2012 januárjában azonnali hatállyal nyugdíjba kellett vonulniuk. Az Európai Bizottság emiatt kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságánál, hiszen az általános nyugdíjkorhatár Magyarországon 65 év. Így a bírákkal szembeni durva diszkriminációt vélelmeztek, és a bíróság emiatt el is marasztalta Magyarországot.

Az érintettek ezt követően ismét felölthették a talárt, de a korábban kinevezett vezetők eredeti posztjukra nem térhettek vissza.

Jóri nyert és kártérítést is kapott, de nem térhetett vissza a hivatalába Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Magyarország a Jóri András idő előtti menesztése miatt indított uniós kötelezettségszegési eljárásban is veszített. A korábbi adatvédelmi biztos intézményének helyébe 2012. január 1-jétől a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság lépett. Ez – mivel a posztját is eltörölték – Jóri eredetileg 2014-ig szóló megbízatásának a végét jelentette, mert az új hatóság élére nem őt, hanem Péterfalvi Attilát nevezték ki. Jóritól a kormány bocsánatot kért és 69 milliós kártérítést fizetett, de Péterfalvi maradt.

Brüsszel

Az unió legfőbb döntéshozó szervei, az Európai Bizottság és az Európai Parlament közvetlenül nemigen befolyásolhatják a magyar kormány tevékenységét, a parlament mindazonáltal 2012 februárjában súlyos aggodalmát fejezte ki a demokrácia és az alapvető jogok magyarországi helyzete miatt. Ezt követően Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő jelentést készített, amely szerint Magyarország eltávolodott az unió alapszerződésében meghatározott alapértékektől. A dokumentumot a parlament többségi határozattal elfogadta, de annak különösebb következménye nem lett.

A kormány – az Európai Bizottság és az Európa Tanács Velencei Bizottsága nyomására – valamelyest visszakozni kényszerült viszont az igazságszolgáltatási rendszer átalakítása kapcsán, amelynek egyes elemei a bírói függetlenséget sértették. Visszanyesték az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének kinevezési és fegyelmi jogkörét, s – nem kis részben egy alkotmánybírósági döntés hatására – megszüntették a testület elnökének ügyáthelyezési jogkörét, mert mindenkinek biztosítani kell a törvényes bíróhoz való jogát. Más kérdés, hogy azóta is vidéken tárgyalnak fővárosi ügyeket.

José Manuel Barroso volt európai bizottsági elnök Orbán Viktor kormányfővel a V4-országok tavaly júniusi csúcsán Kurucz Árpád / Népszabadság

A sajtószabadságot súlyosan korlátozó és ezért hazai és nemzetközi szinten is nagy botrányt kiváltó 2010-es médiatörvényeket a parlament először az Európai Bizottság hivatalos vizsgálata nyomán 2011 márciusában korrigálta. Az Alkotmánybíróság 2011 decemberében az alkotmánnyal ellentétesnek ítélte és megsemmisítette a médiaalkotmány és a médiatörvény több paragrafusát, s törölt egyes, a tartalomszabályozással, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztos intézményével összefüggő rendelkezéseket. A parlament 2013 márciusában újra hozzányúlt a törvényhez, hogy eleget tegyen az Európa Tanács elvárásainak.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét így nem a miniszterelnök, hanem a javaslatára az államfő nevezi ki, s a hatóság elnökét és a Médiatanács tagjait kilencéves mandátumuk lejárta után nem lehet újraválasztani. Az Európa Tanácsnak azt azonban nem sikerült elérnie, hogy a Médiatanács ne csak a Fidesz által jelölt személyekből álljon.

Alkotmánybíróság

Az Orbán-kormány egyik emblematikusnak szánt intézkedését, a „pofátlan" végkielégítéseket terhelő 98 százalékos különadó bevezetését az Alkotmánybíróság még 2010-ben alkotmányellenesnek minősítette, amire válaszul a parlament korlátozta a testület hatáskörét, és az alkotmányba emelte, hogy a jó erkölcsbe ütköző jövedelmekre rendkívüli sarc vethető ki.

Az Alkotmánybíróság 2010-ben elkaszálta a különadót, amire a hatásköre csökkentése volt a válasz Reviczky Zsolt / Népszabadság

A testület másodjára mégis kimondta, hogy adót öt évre visszamenőleg nem lehet kivetni. Végül több egyéni panasz alapján az emberi jogi bíróság is beszállt az ügybe, és megállapította, hogy ekkora elvonást semmivel nem lehet indokolni. A kormány meghátrált, és valamennyit visszafizet. A sarkukra álltak az alkotmánybírák az alaptörvény átmeneti módosításáról szóló rendelkezések kapcsán is. Az ombudsman indítványa alapján megsemmisítették ugyanis 2012 végén azokat a passzusokat – így az előzetes választási regisztrációról, a kampányhirdetések kereskedelmi médiumokban való korlátozásáról és az AB jogköreinek korlátozásáról szóló pontokat is –, amelyeket nem lehetett átmeneti szabályként értelmezni.