Ez a kormány a szőrén üli meg a madárpókot is
A vadlovat viszont nem annyira. Az állatvédelmi törvény ellentmondásainak tisztázása helyett az Orbán-kabinet a veszélyes állatok tartásának újraszabályozására koncentrál egy most benyújtott törvényjavaslattal. A madárpókot és a skorpiót nem, a vadlovat, az óriás- vagy a mérges kígyót viszont egyedileg jelölni kell – vélhetőleg chippel, bár ez nem derül ki a szövegből – az állatvédelmi törvény új módosítása szerint.
A kormány által beterjesztett javaslat a veszélyes hüllők, madarak és emlősök esetében írja elő a kötelező jelölést. Hogy mi minősül veszélyes állatnak, azt egy kormányrendelet rögzíti: a lófélék közül például az összes nem háziasított faj – így a hortobágyi Pentezugban élő Przewalski-ló – ebbe a körbe tartozik.
|
Przewalski-lovak a Hortobágyon. Elég, ha vad
Konyhás István / Népszabadság |
Nehéz lenne ugyanakkor olyan szakembert találni, aki szerint az állatvédelem legnagyobb problémájára tapintott rá a kabinet. Hogy csak néhány ellenpéldát említsünk: továbbra sem kötelező teljes körűen a kutyák chipezése, viszont a chippel jelölt, elvileg az országos nyilvántartásban szereplő ebeket is be kell jelenteni az önkormányzatnál, szintén nyilvántartási céllal, és aki ezt elmulasztja, azt megbüntethetik. Az állatvédő szervezetek visszatérő panasza szerint az említett nyilvántartás a gyakorlatban nem működik, vagyis a chip nem mindig teszi lehetővé, hogy például egy elveszett vagy elkóborolt kutya gazdáját beazonosítsák.
A törvény lehetőséget ad az ebrendészeti hozzájárulás (ebadó) bevezetésére, amivel a nehéz finanszírozási helyzetbe sodort önkormányzatok közül mind több él is, ám a helyhatóságokat a jogszabály nem kötelezi arra, hogy bármilyen állatjóléti intézkedést tegyenek, azaz menhelyet üzemeltessenek, ellenőrzéseket tartsanak. Az adó kutyánként legfeljebb hatezer, veszélyes eb esetén pedig húszezer forint is lehet.
Az állatvédelmi előírások betartása és betartatása esetleges: tiszta profilú állatvédelmi hatóság továbbra sem létezik, a feladaton a települési jegyző, illetve az élelmiszerlánc-felügyelet osztozik. Az utóbbihoz tartoznak például az ebtenyésztési kérdések, ami Európában egyedi megoldásnak számít.
Továbbra sincs megoldás a kutyaszaporításra, vagyis arra a tevékenységre, amelynek eredményeként ellenőrizetlen származású, sokszor beteg és/vagy oltatlan kölyökkutyákkal látjuk el a nyugat-európai állatkereskedőket. Ugyancsak megoldatlan a kóbor ebek problémája, amit a legtöbb EU-tagállamban azzal orvosoltak, hogy a fajtaegyesületekre bízták a törzskönyvkiadást, cserébe viszont nekik kell gondoskodniuk az adott fajtához tartozó gazdátlan példányok mentéséről.
|
A skorpiók viszont jelöletlenek maradhatnak
Kovács Attila / MTI |
Mindez a jövőben is így marad, a veszélyes állatokkal kapcsolatban viszont további módosítások várhatók. Az illetékes miniszter a jövőben rendeletben írhatja elő a tartásra, tenyésztésre, kereskedelemre, nyilvántartásra vonatkozó szabályokat. (Ezeket jelenleg a törvény tartalmazza.) Szintén rendeleti szabályozás vonatkozhat majd az állatkert és állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának feltételeire.
