galéria megtekintése

Amatőr tervek a Gellért-hegyre

30 komment


Szalai Anna

Pályázatot írt ki a kormány a Citadella megújítására, az építészek szerint a terv sok sebből vérzik.

Elsősorban fiatal egyetemisták és fantáziadús amatőrök terveit várják a Gellért-hegy és a Citadella hasznosítását, illetve funkcionális és eszmei megújulását célzó ötletpályázatra, amelyet a Miniszterelnökség írt ki. Ha pedig érkezik valami jó ötlet, akkor annak megvalósítására majd kiírnak egy tervezői tendert – derült ki a Budapesti Építészkamara pénteki ülésén.

Az elnökség azért vette napirendre a kérdést, mivel furcsállotta az ötletpályázat kiírásának módját. A felhívás ugyanis nem tesz különbséget a profik és az amatőrök között, így ugyanazon elvárásnak kell megfelelniük az építészeknek, tájépítészeknek, mint a környéken élőknek, az építészhallgatóknak és a lelkes városmegújítóknak. Csakhogy az ilyen ömlesztett pályázaton nem indulnak el a profi tervezők, mint ahogy a mezei futóversenyen sem áll rajthoz az élsportoló – magyarázza Eltér István építész, elnökségi tag.

A Citadellához siklót is akartak építeni, de az a terv is befuccsolt
A Citadellához siklót is akartak építeni, de az a terv is befuccsolt
Civertan

 

A másik buktató a beérkező pályaművek díjazása. A pályázat díjazására 40 millió forintot szán a Miniszterelnökség, de 8 milliónál többet nem kaphat egy induló. Ezzel önmagában még nem lenne baj, de az elmúlt időszakban többször is úgy zártak le ötletpályázatot, hogy a díjazásra szánt összegnek csupán egy részét osztották ki. Ez történt Kossuth téri MTESZ székház hasznosítására kiírt tender esetében is, ráadásul a megvett ötleteket sutba dobva végül a bontás mellett döntöttek. (Hasonló történt a Millenáris egyik épületének esetében is.) Mindez azonban könnyen kedvét szegheti az esetleges pályázóknak.

Ennek ellenére Eltér István jó kiindulópontnak tartja az ötletpályázatot, hiszen ez mindenki számára lehetőséget kínál saját elképzelésének megfogalmazására. Az is vitathatatlan szerinte, hogy a város legszebb kilátóhelyeként számon tartott Gellértheggyel, illetve az emblemetikus Citadellával és az Szabadság-szoborral kezdeni kell valamit. Az ott teret nyert zsibvásárt fel kell számolni, ám ez csak akkor lehet hosszútávon is eredményes, ha valami jobbat tudnak nyújtani a turistáknak.

Pontosítás

Cikkünk megjelenését követően Eltér István jelezte, hogy közlésünkkel szemben nem a Budapesti, hanem a Magyar Építész Kamara elnökségi ülése volt pénteken. Ennek napirendjén nem szerepelt a Citadella megújítását célzó pályázat, Eltér kérte, hogy beszéljenek arról a fontossága miatt.

A MÉK alelnöke fenntartja kijelentéseit, de jelezte, hogy azokat a saját nevében tette, nem az egész elnökségében.

Eltér István az elmúlt években küzdött a hazai tervpályázati rendszer újraélesztéséért, mivel – mint fogalmazott – ezt tartja az egyedüli hatékony és igazságos módszernek a legjobb terv és a legjobb tervező kiválasztására. 

Erre egyébként számos elképzelés született az elmúlt évtizedekben, de egyikből se lett semmi. Utoljára siklót építettek volna ide a Rác Fürdőtől. A Citadella sétányig vezető 300 méteres utat 2 perc alatt tették volna meg a 40 férőhelyes kabinok. A négymilliárd forintos beruházás a korábbi számítások szerint öt év alatt megtérült volna, s onnantól komoly hasznot hajtott volna a fővárosnak, de végül nem lett belőle semmi. Mint ahogy a szépen felújított fürdő is nyitás nélkül enyészik el.

Elbontották a hegy oldalába engedély nélkül épült éttermet is. A régi kempingasztalos árusokat 2014 májusában szétzavarták rendteremtés címén, ami olyan jól sikerült, hogy két évig üres volt a hegy. A kusza jogi és tulajdonjogi viszonyokban elég cikkcakkosan vágott utat a kormány. 2013-ban előbb a XI. kerületi önkormányzatnak adta 50 évre a Citadella vagyonkezelői jogát, majd egy hónap múltán meggondolta magát és visszaadta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek, amelytől tavaly vette át a Miniszterelnökség. Az utóbbi felügyelete alá tartozó Várgondnokság rövidtávú bérleti szerződéseket kötött néhány árussal, alig egy hete pedig a szintén hozzátartozó Lechner Tudásközpont pályázatot hirdetett a hely újragondolására. Látszólag nagy szabadságot adtak a pályázóknak. A tenderen mindenki indulhat tekintet nélkül, nemre, korra, végzettségre. A lényeg, hogy a magyarság történelmében kiemelt jelentőségű helyet „új tartalommal töltsék meg", az épített és természeti környezet értékeinek megőrzése, a világörökségi cím, a műemléki védelem és a szellemi, szakrális tartalom figyelembe vétele mellett.

Makovecz pantheon-álma

A kormányzati tender kapcsán sokakban felrémlett a nemzet nagy építészének, Makovecz Imrének 2008-ban ismertté vált magyar pantheon terve, amely az összes fontos magyar személyiségnek emléket állítana Árpád királytól napjainkig a Gellért-hegyen a Citadella helyén. Makovecz az Indexnek akkor azt mondta, hogy a terveket nem felkérésre készítette, hanem a Jóisten szórakoztatására. De bízott abban, hogy „egyszer megjön a politikusok esze, leesik nekik, hogy mit kéne tenniük, és akkor tervei megvalósulhatnak. Számára csak az lenne a fontos, hogy ne a jelenlegi két ocsmányság (a Citadella és a szobor) maradjon a Gellért-hegyen." Sokan vélik úgy, hogy ez a pillanat most jött el és az ötletpályázat nem több álcánál. Szerintük a megvalósítást Orbán Viktor miniszterelnök 2013-as határozata alapozta meg, amelyben felkérte minisztereit, hogy tekintsék át Makovecz Imre hátrahagyott terveit és vizsgálják meg, hogy mi valósítható meg.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.