A cég az állatok takarmányát megtermeli, ehhez 2400 hektárt magánszemélyektől bérel, 3100 hektárt pedig az államtól. Az idén lejár az állami földbérlet, s a cég nem is pályázhatott ennyi szántóra, hisz a Fidesz-kormány úgy módosította a törvényt, hogy egy cég 1200 hektárnál nagyobb területet nem bérelhet. Márpedig ennyi föld – még ha nyerne is a kft. a pályázaton, amire egy balos polgármester cégének a tapasztalatok alapján fikarcnyi esélye sincs – nem elég az állattartó telepek eltartására.
|
| Laufer László / Népszabadság |
Ha 2005 és 2007 között Vass Péter és tulajdonostársai nem integrálják cégeiket egyetlen kft.-be, akkor jogi akadálya nem lenne annak, hogy pályázzanak az állami földekre. Csakhogy a korábbi szabályozók a fúzióra ösztönözték a tulajdonosokat, így jutottak könnyebben támogatáshoz, hitelhez, s így tudtak racionálisabban gazdálkodni. A szabályozók változtak, így mostanra hátrányos helyzetbe került a vállalkozás. A Sziget-Hús gazdái esetleg úgy tudtak volna a megváltozott helyzethez alkalmazkodni, hogy újra négyfelé hasítják a kft.-t, ám ennek gátja volt a vállalkozást terhelő hitel.
Adódik a kérdés: miért nem próbál magántulajdonosoktól bérelni földet a kieső állami területek pótlására a kft.? Vass Péter szerint ekkora területet – gazdaságos távolságon belül – képtelenség „összeszedni”, ha pedig mástól kell vásárolni a takarmányt, akkor az állattartó telepek elvesztik rentabilitásukat. Az is gond, tudom meg Vass Pétertől, hogy a nemeskei marhatelepről a hígtrágyát a kft. által bérelt állami földre juttatják ki, miután ez a telep szomszédságában lévő szántó más kézbe kerül, a trágyával nem tudnak mit kezdeni.
|
| Laufer László / Népszabadság |
Amikor megjegyeztem, hogy a marhatrágya esetleg jól jönne az új földbérlőnek is, akkor Vass legyintett: biztos, de az is biztos, hogy a kijuttatásról alkudozni kellene, s a telep vállalhatatlanul kiszolgáltatott helyzetbe kerülne. A fentiekből következik, hogy a kft. vezetői rákényszerülnek a marhatelep eladására. Miután a potenciális vevők tudják, hogy a Sziget-Hús Kft.-nek nincs mozgástere, az ár nyomott lesz. Ha a telepet ma meg akarná valaki építeni, akkor belekerülne másfél milliárdba. Az állatállomány értéke félmilliárd.
Vass megérti, ha keveset ígérnek majd a telepért. Áprilistól megszűnik az unióban a tejkvóta, s akkortól a tagállamok termelői annyi tejet dobhatnak a piacra, amennyit akarnak. Vass Péter szerint más országokban az unió szabályrendszerét kijátszó ártámogatások általánosak, emiatt a tej literenkénti átvételi ára lemehet 70 forintra, holott a hazai termelők többsége a mostani 82 forintos áron sem képes nyereségesen gazdálkodni.
Ezért Vass Péter arra készül, hogy nem lesz kuncsaft a telepre, s le kell vágni a marhákat. A polgármester hozzáteszi: – Amikor 1982-ben állatorvos lettem, Magyarországon 11 millió sertést és 960 ezer tehenet tartottak. Mostanra 2,8 millió sertés és 178 ezer tehén maradt. Marad a falusiaknak a közmunka. Ami értéket, adóbevételt nem teremt, csak a nyomort tartósítja. Azok is közmunkások lesznek, akiket majd elbocsátunk. Sajnálom őket, de nem tehetek semmit.
