Több ponton módosítaná a szociális ellátások igénybe vételét a Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott közfoglalkoztatási javaslata. Így például 180 napban maximálná az álláskeresési járadék folyósítási idejét a jelenlegi 270 nap helyett.

A javaslat szerint részben megszűnik az álláskeresési segély is, így a jövőben csak azok lesznek jogosultak ilyen ellátásra, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben váltak álláskeresővé.

A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság délelőtti ülésén a kormánypárti képviselők 12 igen szavazatával bocsátotta általános vitára a javaslatot. Az LMP-s, MSZP-s és Jobbikos képviselők nemmel voksoltak a vitára való alkalmasságról.

Eiselt György, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára a bizottsági ülésen elmondta: 2010-ben csaknem 600 ezer nyilvántartott álláskereső volt Magyarországon, ebből 124 ezren kaptak álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyre több mint 60 ezren, bérpótló juttatásra pedig 186 ezren voltak jogosultak. A költségvetésből tavaly összesen 70 milliárd forintot költöttek támogatásra, illetve segélyekre - ismertette.

Az új közfoglalkoztatási rendszerben kiszélesítik a foglalkoztatói kört, valamint különválasztják a segélyt és a támogatást - mondta a helyettes államtitkár, hangsúlyozva, hogy így 300.000 embert vonnak be a közfoglalkoztatásba.

Bertha Szilvia (Jobbik) hangsúlyozta: az álláskeresési járadék csökkentésének akkor lenne értelme, ha egyébként a bérből, fizetésből meg lehetne élni, és ha a segélyek csak a létminimumot biztosítanák. Ekkor a munkavállalók ösztönözve lennének arra, hogy bérből és fizetésből éljenek, ne pedig segélyből - vélekedett. A képviselő szerint ezzel szemben az átlagbérből "szinte nem lehet kijönni", ha pedig valaki elveszíti a munkáját, pár hónap alatt "teljes nyomorba süllyed". Bertha Szilvia szerint a törvényjavaslat azt a funkciót sem látja el, hogy legalább pár hónapos haladékot adjon azoknak, akik egyébként rendesen dolgoztak. "A logikát értjük, csak Magyarországon ez nem valósítható meg" - mondta a képviselő.

Spaller Endre (KDNP) szerint az eddigi segélyezési rendszer nem ösztönözte a munkavégzést, a mostani javaslat pedig bár lecsökkenti a segélyeket, de ezzel párhuzamosan ad közmunkát. "Mindenkinek lesz közmunka lehetősége" - hangsúlyozta.

Gúr Nándor (MSZP) úgy vélekedett: a javaslat nehézzé teszi az ellátásban való részvételt, mivel négy évről öt évre nő a számbavételi időszak és egy nap folyósítási időhöz 5 nap jogosultsági idő helyett 10 nap jogosultsági időre lesz szükség.

A bizottság megvitatta a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról (NGTT) szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat.

Az NGTT-vel kapcsolatban a bizottság támogatta Román István (Fidesz) azon módosítóját, amely a társadalmi szervezetek elnökeivel bővítené ki az NGTT résztvevőit. A módosító szerint a tanács munkájában olyan társadalmi szervezetek elnökei is részt vehetnének, amelyek "létesítő okiratában foglalt célja a gazdasággal összefüggő érdekek képviselete, és amelyek tagjai tevékenységük területén jelentős piaci részesedéssel vagy gazdasági súllyal bírnak".

A fideszes képviselő másik - a bizottság által ugyancsak támogatott - javaslata szerint a tanácsnak nem lenne tagja a Főiskolai Főigazgatói Konferencia delegáltja.