Állásinterjúk sokasága vár a friss diplomásokra

diploma felsőoktatás munkaerőpiac

A Budapesti Gazdasági Főiskolán 2008-ban és 2010-ben végzett fiatal munkavállalók csaknem fele első munkahelyén dolgozik, havi nettó átlagkeresetük 160 ezer forint, többek között ezekre az eredményekre világított rá az intézmény pályakövetési rendszere keretében végzett kutatás.

A kutatásban több mint hétszáz, 2008-ban és 2010-ben végzett BGF-es hallgató vett részt, célja az volt, hogy az intézmény feltérképezze korábbi hallgatóinak munkaerő-piaci tapasztalatait, illetve továbbképzési terveit.

A felmérésből kiderült, hogy a 2008-ban diplomázó hallgatóknak munkakereséskor még elegendő volt 24-25 jelentkezést elküldeniük, öt állásinterjú alatt pedig többnyire munkát is ajánlottak nekik. Vélhetően a gazdasági válság hatására a két évvel később végzetteknek már 37 helyen kellett munkára jelentkezniük, és állásinterjúból is több, átlagosan hét kellett a sikerhez.

A kutatás szerint a megkérdezett hallgatók 43 százalékának az abszolutórium megszerzésekor már volt főállású munkaviszonya, és a korábbi BGF-esek 86 százaléka a szakmájában helyezkedett el. A válaszadók 88 százaléka a piaci szférában talált állást.

Az összegzésből az látszik, hogy a 2008-ban diplomát szerzők körében magasabb volt a végzéskor aktívan dolgozók aránya, mint a 2010-ben végzett hallgatók körében. Ebben vélhetően a pénzügyi-gazdasági válság hatása tükröződik. A megkérdezettek valamivel több mint fele a végzése óta az első munkahelyén dolgozik, negyedük egyszer váltott állást.

Az öregdiákok jelenlegi nettó átlagkeresete 160 ezer forint - havi 160 munkaórával számolva. A válaszadók 22 százaléka pénzügyi, biztosítási tevékenységgel foglalkozik, 13 százalékuk kereskedelmi vállalkozásban dolgozik, és ugyanilyen a feldolgozóipari cégeknél elhelyezkedők aránya is.

A képzés ideje alatt vagy utána az öregdiákok 14 százaléka szerzett további felsőfokú végzettséget. Az öregdiákok véleménye szerint a munkaerő-piaci érvényesüléshez elsősorban jó nyelvtudás, kommunikációs készség és az önálló munkavégzés képessége kell - olvasható az összegzésben.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.