alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
25. péntek

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Állapítsa meg az Ab: a hatalom kizárólagos birtoklására tör a Fidesz

„Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom (…) kizárólagos birtoklására”, a Fidesz pedig a Szabadság és Reform Intézet Alapítvány szerint arra tör. Emiatt az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

NOL| 2011. december 16. |34 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Pasinszki | 2011. december 18. | 00:12:48

Na ja. A Stumpf Sztyopa, meg a Balsai biztos rögtön a feloszlatásra szavaznak.

Csernus Sándor | 2011. december 17. | 23:13:23

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Erika61 | 2011. december 17. | 18:07:37

Az ötlet jó, jogállamban beválna.

szentkirályi | 2011. december 17. | 17:38:14

Moderálási alapelvek- komment törölve -

tallista | 2011. december 17. | 16:45:10

Jegyezzük meg a három nevet.Ők ma a még létező Köztársaság igazi polgárai.Olvassuk el a szöveget és mondjuk meg melyik állitás nem igaz.Ha igazak az elemek akkor pedig a végkövetkeztetés is az.Innentől senki nem hivatkozhat tudatlanságra.Persze Balsai ettől nem fog meghatódni.

fpetya | 2011. december 17. | 15:12:03

Hova fordul? Az Alkotmánybírósághoz? És mégis mit remél: hogy a választásokig talán kipréselnek magukból valami semmitmondó, semmire sem jó véleményt, amivel kitörölheti? Jó lenne végre a Szabadság és Reform Intézetnek és vele nekünk, zemebreknek is felébredni: Magyarországon nincs már olyan ítéletalkotó szervezet, amit ne Orbán vezérelne joystick-kel (copyright by LMP)

saturnus1o8 | 2011. december 17. | 15:01:23

Ez a cimében nagyhatalmu döntési és igazság tevö szerv ma már tele bologato jánosokkal és simlis kezü haverokkal a diktátor nyomatéki szerve,semmi köze az igazsághoz,azt teszi amit Orbán követel.Mindenki lesütött szemmel a haverok pofátlan ábrázattal lépnek fel minden igazsággal szemben.Csináltak egy alkotmányt,melynek a hivatása az ország békés életének biztositása lenne,helyette ez az iromány a zsarnok ésmartalocainak a sarcolását a nép nyomoritását és kifosztását,valamint a martalocok védelmét szolgálja

Darnai | 2011. december 17. | 14:50:40

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Bamberg | 2011. december 17. | 12:57:01

Most nem emlékszem már pontosan, hogy ezt a fent említett, de általam még teljesen ismeretlen nevű viccintézetet még az MSZMP, vagy már az MSZP alapította?

evianna | 2011. december 17. | 04:39:21

jobb későn, mint soha.
ráadásul csak ne lennének olyan kilincsen aluli kádereik... egyre nagyobb bajokat okoz a dilettantizmusuk, alkalmatlanságuk és erőszakosságuk az országnak.

elsore | 2011. december 16. | 23:51:23

Mi az, hogy irányulhat? Már szinte be is fejezték, a demokratikus intézményrendszer minden döntéshozói pozíciójában fideszes ül, a független intézmények fideszes befolyás alatt állnak. A bíróságok ledarálása most folyik és az utolsó független intézmény, a jegybank függetlenségének eltörlésére is van törványjavaslat.

Jókor jut eszükbe... de legalább eszébe jutott valakinek. Kár, hogy az alkotmány nem deklarálja (gondolom nem véletlenül) az alkalmazandó eljárás módját.

Sólyom Lászlót üdvözlöm.

Eeyore | 2011. december 16. | 23:50:50

Balango | 2011. december 16. | 13:40:32

"A lényeg: amíg az elmúlt 20 év arcai adják be, addig változatlanul helyben topogunk. ...-nak akkor sem lehet igaza, ha azt mondja: 2+2=4."
: példaértékű megszólalás.
Tenni arra, hogy mi az igazság, csak arra figyelni, hogy ki mondja. És kérkedni is vele.

Speaker | 2011. december 16. | 22:31:12

Szaladó | 2011. december 16. | 21:48:29
Ügyészség vizsgálhatja pártok, társadalmi szervezetek működésének törvényességét, de megállapításaival kapcsolatban döntést nem hozhat, hanem kezdeményezhet pl. bíróságnál. Alkotmányellenesség esetén szerintem az AB az illetékes.

Szaladó | 2011. december 16. | 21:48:29

A beadvány egy nagy tévedés, pedig jogászok írták.
1. Ha a Fidesz (párt) alkotmányellenes tevékenységet folytat (azt folytat), akkor nem az Alaptörvény-bíróságnál kell reklamálni, hanem az ügyészséggel kell feloszlattatni a Fideszt. Forduljanak Polt Péterhez!
2. Az az állítás sem állja meg a helyét, hogy a Fidesz a hatalom kizárólagos birtoklására tör, hiszen azt megosztja a KDNP-vel. (Na, milyen vagyok szíjártói logikából?)

saman | 2011. december 16. | 21:05:57

mar tobb mint egy eve ez az alkotmany paragrafus a blogom jelmondata.

a civilgyilkos zsakmanyszerzo partokracia ebben a1 3 evben felszamolta a magyar remenyt.

hatba tamadta a rendszervaltas tarsadalmi szerzodeset.

kulturalisan elfoglaltuk azt a poziciot, ami talan a legrosszabb enunk kepe a vilag fele.

individualista kultura vagyunk. most egy majom torvenyt hozat arrol, hogy smsben hozhat torvenyt.

lassan a rendor smsben fog kapni uzenetet, hogy mi a rend... ma delutanra.

kisutca | 2011. december 16. | 16:15:52

Ez már diktatorikus állam a demokrácia a süllyesztőbe lökve.Orbánt ugyan azt csinálja mint Sztálin egyeduralomra tör.

pedro-amigo | 2011. december 16. | 15:40:02

Sajnos kétlem, hogy ezek a taláros majmok érdemben foglalkoznának a beadvánnyal de egy próbát megér. Az AB a manyuppal elárulta a zembereket, ezért a posztorbáni parlamentnek fel kell oszlatnia a testületet. Semmi szükség gerinctelen, gyáva, opportunista nímandokra!

hecketaper | 2011. december 16. | 15:15:24

A következő műveknek hamarosan meg kell írni a 2. részét:

Szerémi György: Magyarország romlásáról
Hollós Ervin: Kik voltak,mit akartak
Karsai Elek: Ítél a nép

Nantal | 2011. december 16. | 14:51:06

...hmm...!

...az a baj, hogy erre a célra szolgáló TÖRVÉNYEINK, - nem is egy akad -, amely ezt a KÖTELEZŐ FELLÉPÉST ELŐÍRJA, a funkcióra kinevezett számára...!
...nézze meg MINDENKI, mit ír elő az ügyészségről szóló TÖRVÉNY...!!!

1972. évi V. törvény
a Magyar Köztársaság ügyészségéről
Az ügyészség feladata
1. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak a védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről..."

...miért nem teljesítik a kötelezettségeiket...???...!!!

...ugyan ez áll az ÁB-ra is...!!!

...szerintem, "meresztik a valagukat", a kellemesen elő melegített, "fotőjükben"...!

Бездомный | 2011. december 16. | 14:14:13

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Farszi | 2011. december 16. | 14:12:13

nanblaquadrat,

pechére maga is ebben a rémséges rendszerben fog élni, rtáadásul duplán jár rosszul, mert még hitt is benne, hogy ebből valami jó sül ki. Szóval ne kajánkodjon, nehéz lesz a kijózanodás...

Csernus Sándor | 2011. december 16. | 14:01:06

Moderálási alapelvek- komment törölve -

apakabar | 2011. december 16. | 13:59:56

Igen, a Fidesz alkotmányellenes. Bravó, nagyon realista.

Mintha egy szélsőjobbos new wave trágyát olvasnék.

Miért nem írunk mindjárt a maja-naptár szerinti világvégéről?

dvhr | 2011. december 16. | 13:56:25

Schmitt Palt a kormanyba!

Jager László | 2011. december 16. | 13:53:51

AB,CD!!
OV,PO!!
FI,DSZ!!
EGY,FSZ!!

J.L.

Tarik | 2011. december 16. | 13:44:57

Balango | 2011. december 16. | 13:40:32
Rejtő Jenő valamelyik regényében van, hogy ha egy diplomata jegyzéket ad át egy másik ország diplomatájának, vagy egy villanyszerelő felmászik az oszlopra, mindkettő természetes dolog.
Ellenben ha a villanyszerelő akar átadni jegyzéket, illetve a diplomata mászik fel az oszlopra, mindkettőt elviszi a mentő.
Hiába találnánk nem elmúlt 20 év arcokat, vinné őket a mentő.
Sajnos.

Balango | 2011. december 16. | 13:40:32

Nem tudok újat mondani.

Teljesen mindegy, hogy a beadvány megalapozott-e. Akár az is lehet.

A lényeg: amíg az elmúlt 20 év arcai adják be, addig változatlanul helyben topogunk.
Pusztai Erzsébetnek, Kajdi Józsefnek és Kerék-Bárczy Szabolcsnak akkor sem lehet igaza, ha azt mondja: 2+2=4.

De bárki tetszés szerint behelyettesítheti őket akármelyik ellenzéki vagy kormánypárti politikussal.

Gábor_1983 | 2011. december 16. | 13:39:57

Az egy dolog, hogy Gyurcsány politikai hibát követett el azzal, hogy nem mondott le. De az nem az ő felelőssége, hogy a Fidesz diktatórikusan kormányoz. Az a Fidesz és a rájuk szavazók felelőssége!

nablaquadrat | 2011. december 16. | 13:36:55

Mindezt szerintem 2006. október 23.-án kellett volna meggondolnia Kuncze Gábornak és Gyurcsány Ferencnek.
Most már -bárki részéről- késő bánat.

Mondhatnánk a jeles urak akkor alaposan elvetették a sulykot és most már a kocka is el van vetve.

Бездомный | 2011. december 16. | 13:32:10

Moderálási alapelvek- komment törölve -

marsalfia | 2011. december 16. | 13:25:42

A beadvány jogos, az elképzelés naiv. :-( Majd pont ez az összetételű AB fog bármi ilyen jellegű megállapítást tenni. Viktor takarodj!

pro publico bono | 2011. december 16. | 13:22:24

Az MSZP beadhatja helyettük ugyanazt az indítványt januárban.

aranyhal | 2011. december 16. | 13:21:22

Kör bezárult AB is eltotojázik egy ideig a beadványon és valami oknál fogva elutasitja.TGM van igaza ezeket csak forradalommal lehet leváltani.

1fószer | 2011. december 16. | 13:08:57

Minek kell ehhez az Ab??Másfél éve egypárti rendszer van.

Justitiát már törvényesen „maga alá gyűrte” a hatalom

Népszabadság - Kurucz Árpád

A médiatanács, illetve az Alkotmánybíróság tagjait, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit jelölő eseti bizottságok felállításáról rendelkező országgyűlési határozatok, a médiatörvény, továbbá az MNB-ről, a Költségvetési Tanácsról, az információs önrendelkezési jogról, az Alkotmánybíróságról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvények megsemmisítését kezdeményezi az Alkotmánybíróságnál (Ab) a Szabadság és Reform Intézet Alapítvány.

A Pusztai Erzsébet, Kajdi József és Kerék-Bárczy Szabolcs által jegyzett indítvány szerint a ma hatályos alkotmány – és a jövőre hatályba lépő új alaptörvény is – egyértelműen leszögezi: „senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására”.

A kifogásolt rendelkezések viszont éppen a „közhatalom mindenkori parlamenti többség és kormány általi kizárólagos birtoklására” irányulnak – olvasható az alkotmánybírósági beadványban. Az ilyen törekvésekkel szemben pedig – hívják fel a figyelmet – „törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni”. Az indítványozók azt nem kifogásolják, ha egy párt célja a hatalom megszerzése, majd minél hosszabb ideig történő megtartása.

Az azonban, amikor „a parlamenti többség úgy alakítja a politikai verseny játékszabályait, hogy lehetőleg hosszú időtartamra kizárja a váltás lehetőségét, de még azt is, hogy a közhatalom birtoklásában és gyakorlásában másik politikai erővel, irányzattal osztozni legyen kénytelen”, alkotmányossági kérdés lehet.

A miniszterelnök már a 2009 októberében elmondott kötcsei beszédében is utalt rá, hogy „egy centrális politikai erőtér van kialakulóban”, és „huzamosan létrejön egy nagy kormányzó párt”, amely „az állandó harcra berendezkedett politika helyett az állandó kormányzásra” rendezkedhet be. Idén nyáron a kormányfő az osztrák Neue Kronen Zeitungnak pedig azt nyilatkozta: „nem csinálok titkot abból, hogy a kétharmados törvények területén megkötöm a következő tíz magyar kormány kezét”.

Mindez a beadvány szerzői szerint „szemléletesen tükrözi a jelenlegi miniszterelnök hatalomhoz való viszonyulását és koncepcióját a hatalomgyakorlás céljáról”.

Az alkotmánybírósági indítvány utal arra, hogy „a fogaskerékszerűen egymásba illeszkedő jogi rendelkezések során épül fel az az intézményrendszer, amelyen keresztül megvalósulhat – és adott esetben meg is valósul – a hatalom kizárólagos birtoklása és ezen keresztül kizárólagos gyakorlása”. Ennek egyik eleme, hogy a végrehajtó hatalomtól független intézmények vezetői, illetve meghatározó befolyással rendelkező tagjai csak kormánypárti jelöltek lehetnek.

Például a Médiatanács tagjaira a parlamenti pártok egy-egy képviselőjéből álló eseti jelölőbizottság tesz javaslatot, amelyben mindenki az őt delegáló frakció létszámának megfelelő mértékű szavazataránnyal rendelkezik. Az első körben csak konszenzussal lehet jelöltet állítani, ám ha nincs egyetértés, már a kétharmados többség is elég, tehát a kormánypártok maguk dönthetik el, hogy ki lesz a testület tagja.

Hasonló a helyzet az Állami Számvevőszék esetében: a jelölőbizottság nyolc tagból áll, s közülük négy fideszes, egy pedig KDNP-s, és éppen öt szavazat kell ahhoz, hogy valaki elnökjelölt lehessen. Alkotmánybíróvá ugyancsak az válhat, akit a kormányoldal támogat: a tizenöt fős bizottságban nyolcan a Fidesz emberei, és éppen ennyi voks kell ahhoz, hogy valaki jelöltté váljék (ehhez még a KDNP-re sincs szükség).

Az indítványban kifogásolják a Legfelsőbb Bíróság elnökének rapid leváltását – megbízatása öt évre szólt, s ennek még a felét sem tudta kitölteni –, az adatvédelmi biztos intézmények felszámolását, a szakombudsman menesztését, az Ab hatásköreinek csorbítását, az Országos Bírósági Hivatal elnökének az ügyek áthelyezésére vonatkozó hatáskörét.

A Költségvetési Tanács kapcsán pedig az vetődik fel, hogy e testület – amelynek elnökét az államfő kormányzati ciklusokon túlnyúló időre nevezi ki – előzetes jóváhagyása nélkül nem fogadhatják el a költségvetést, ha pedig március végéig nincs büdzsé, a köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet. Vagyis: fennáll annak a lehetősége, hogy egy legitim módon megválasztott országgyűlés megbízatása esetleg valós ok nélkül is megszűnhet.

A beadványozók úgy látják, a kifogásolt rendelkezések összességében alkalmasak arra, hogy felszámolják a fékek és ellensúlyok rendszerét, s ezzel lehetővé teszik a hatalom hosszú időre szóló kizárólagos birtoklását. Ezért arra kérik az alkotmánybírákat, hogy „az egész komplex hatalomgyakorlási rendszert vizsgálva és értelmezve” semmisítsék meg az indítványban szereplő törvényeket és parlamenti határozatokat.

Az Ab az idén minderről már biztosan nem határoz, január 1-je után pedig megszűnik az actio popularis, tehát annak a lehetősége, hogy bárki absztrakt normakontrollt kezdeményezzen. A korábban benyújtott ügyek tehát a szemétkosárba kerülnek. A hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására irányuló törekvések ellen viszont az új alaptörvény szerint is változatlanul „mindenki jogosult és köteles fellépni” – emlékeztetnek az indítványozók.

Egy próbálkozást megér, hiszen legalább egy alkotmányos mulasztás mindenképpen tetten érhető: a hatalom kizárólagos birtoklásának tiltására irányuló alkotmányos rendelkezéssel kapcsolatban nem léteznek azok a végrehajtási szabályok, amelyek alapján az ilyen törekvések azonosíthatók, illetve megakadályozhatók – kommentálta a hírt Kolláth György alkotmányjogász. Szerinte – sajnos – szükség lenne ilyen szabályozásra.