Ezen országok tehetős polgáraitól reméltek a javaslattevők évente két-hárommilliárd dollárt, azaz 450-650 milliárd forintot beszedni az államkasszába és persze a programba bevont kiválasztott szerencsések gazdagodására. Nem Magyarország lenne az első, amely befektetés fejében áruba bocsátja állampolgárságát – mutattak rá a tervezet készítői. Európában Málta és Bulgária híresült el erről a lehetőségről.
Hazánk a biznisz szempontjából kedvező helyzetben van, az EU és a schengeni övezet tagja, így állampolgárainak lehetőségük van a vízummentes beutazásra az USA-ba és Kanadába is. Ezért is lehetne vonzó a magyar állampolgársági programba befektetni. A kormány számára meg azért – olvasható a tervezetben –, mert évi 450-650 milliárd forintot mind a nemzetközi, mind az itthoni közvélemény előtt vállalható, „nemes” célokra fordíthat. Arról, hogy mire költenék a pénzt, a javaslat szerint a politikától független bizottság döntene, amely Magyarországgal szemben nem előítéletes, neves külföldiekből is állhatna.
A dokumentum alapján a programnak nyilvánosnak kell lennie, mert „a nem nyilvános programok minden esetben korrupciót szülnek”. Családinak kell lennie,
vagyis a befektető „egész családjának járjon az állampolgárság és az ezzel járó utazási és megélhetési szabadság”.
Az előterjesztők felhívták a kormány figyelmét arra, hogy a program csak akkor lesz jövedelmező, ha félreteszik fenntartásaikat egyes kisebbségekkel szemben.
Nem hivatalos becslésekre hivatkozva azt állították, hogy „az azonos nemű személyek élettársi és házassági, illetve az eltérő neműek élettársi kapcsolatai az említett tehetős családok körében meghaladja a 30 százalékot”. Így „komoly versenyhátrányt jelentene az állampolgársági piacon, ha a program szigorúan csak a magyar férj-feleség kapcsolatot fogadná el”. Ugyanakkor a tervezet készítői nyolcban maximálnák a programba bevonható családtagok számát, afölött pótdíjat fizettetnének velük.
|
Orbán Viktor beszédet mond az ötszázezredik magyar állampolgársági eskütételen. Ezt is pénzzé tették volna
Koszticsák Szilárd / MTI |
A terv szerint évente legfeljebb ezer család juthatna pénzért magyar állampolgársághoz. A gyors és hatékony ügyintézésre külön 20-30 tagú, több nyelvet beszélő munkatársakból álló apparátus felállítását javasolták a készítők. Persze pénzért is csak az kaphatna állampolgárságot, akit a hatóságok átvilágítottak. E célra az elképzelés egy állami többségi tulajdonban lévő céget hozna létre, és bevonnának a munkába nemzetközi nyomozócégeket is.
„Mind nemzetbiztonsági, mind nemzetközi kötelezettségeink miatt javasoljuk a szigorú átvilágítást az itthoni adatbázisokban, az Interpolnál, az EU és az USA szerveinél. Az EU és az USA igénybevétele bizonyos információszivárgási kockázatot jelent, ám az esetleges botrányok esetén segít a felelősség áthárításában” – áll a dokumentumban. Világos beszéd. Az előterjesztés hét ország befektetői alapon működő állampolgársági gyakorlatát elemezve arra jutott, hogy Magyarország jelentős versenyelőnyre tehet szert, ha semmiféle korlátozást nem vezet be a minimális tartózkodási időt illetően.
Vagyis olyanoknak is állampolgárságot ad, akik még turistaként sem jártak Magyarországon.
Nyilván a miniszterelnök futballszenvedélyét próbálták kihasználni a dokumentum készítői azzal, hogy rámutattak: ha a bizniszben érdekelt más országok gyakorlatával ellentétben nálunk nem kell ingatlant vásárolni az állampolgárság megszerzéséhez, azzal megnyílhat a lehetőség labdarúgók gyors honosítása előtt. A versenyszabályok szerint ugyanis a klubok csak öt nem uniós állampolgárságú játékost „használhatnak” a bajnokságban. Az állampolgárság-vásárlással ez a korlátozás megkerülhető.
A befektetési program megvalósítását a kitalálói azokra az ügynökökre bíznák, akik a letelepedésikötvény-programban már „bizonyítottak”. Kockázatként értékelték ugyanakkor, hogy „bizonyos állami vagy államhoz közeli szereplők esetleg a program nemzetközi megbízhatóságát és hitelességét veszélyeztetve saját zsebre dolgozva próbálják az állampolgárságot eladni”. Ezt a veszélyt független ellenőrökkel szűrnék ki.
A terv kidolgozói a külhoni magyaroknak szóló egyszerűsített állampolgársági eljárás megszüntetését is javasolták, mert az szerintük egyes országokban a kötvényprogram konkurenciája.
Úgy tudjuk, az állampolgársági biznisz végül Orbán Viktor asztalán vérzett el. Legalábbis egyelőre.
A kormányfő állítólag nem akart újabb frontot nyitni az Európai Unióval, és nem értett egyet a külhoni magyarság egyszerűsített állampolgársági eljárásának megszüntetésével sem. Emellett úgy vélte, egyelőre nem indokolt konkurenciát teremteni az „útlevélpiacon” hungarikumnak számító, offshore cégeket bő két év alatt több mint 60 milliárdos nyereséghez juttató letelepedésikötvény-programnak.
Azt Fideszhez közel álló forrásaink sem tudták megmondani, hogy a téma végérvényesen lekerült-e a napirendről, vagy ha lankad az érdeklődés a letelepedési kötvények iránt, készítői a siker reményében esetleg újra előállnak vele.
Példaképek
A tervezetben a máltai és a bolgár modellre hivatkoznak. Az előbbi bevezetésekor nagy vihart kavart, az Európai Bizottság nyomására változtatni is kellett rajta, a kérelem elfogadásának feltételéül szabták a legalább egyéves máltai tartózkodást. Összesen legalább 1,15 millió euróba kerül az útlevél. Bulgáriában félmillió euró az ár, ám az ország nem tagja a schengeni övezetnek, ami jelentős piaci hátrány. Cipruson legalább 500 ezer eurós ingatlan tulajdonosaként és – a befektetés módjától függően – 2,5–5 millió euró közötti beruházással szerezhető meg az állampolgárság. (P. P.)
