Államosított főváros
Még a beruházásokhoz szükséges önrészt sem tudja kitermelni az önkormányzat. Így új projektet csak akkor indíthat Budapest, ha annak költségét teljes egészében állja az unió, illetve akad bank, amely hitelt nyújt még az önrészre is. Csakhogy a kölcsönöket az új szabályok értelmében csak kormányjóváhagyással lehet felvenni. Ezzel bezárult a kör: a fővárosnak immáron nem lehetnek önálló tervei és prioritásai.
A városvezetés kiszolgáltatott a kormánynak, amely kénye-kedve szerint dönthet arról, milyen irányba fejlődjön a város – állítja Tüttő Kata szocialista fővárosi képviselő a költségvetés tervezetének ismeretében.
A törvény szerint az önkormányzatoknak a központi büdzsé elfogadásától számított 45 napon belül kell benyújtaniuk saját költségvetésüket. Ez elméletileg nyilvános eljárás, ám a fővárosi önkormányzat csak a képviselőknek osztotta szét a vaskos köteteket, az a város honlapján nem olvasható. A főváros várhatóan február végén tárgyalja az előterjesztést.
A tavalyi 331 milliárdról az idén 314 milliárdra olvadó költségvetés működési bevételei az idén 6,5 milliárddal, 168 milliárdra nőttek, ami csak a közösségi közlekedésre kapott állami normatíva újbóli bevezetésének köszönhető. A kiadási oldal viszont 19 milliárddal nőtt. Bár ennek akár a duplája is lehetne a kormánynak a közszolgáltató cégeket sújtó intézkedései nyomán. A moderált növekedés mögött egy új fővárosi „találmány” húzódik – magyarázza a képviselő. – A cégek által benyújtott, számításokkal alátámasztott és így jogosnak tartott támogatási igényt az idén bevezetett úgynevezett „vezetői döntés korrekcióval” szorították a kívánt szintre.
Így például a Budapesti Közlekedés Központ (BKK) 6 milliárddal kap kevesebbet annál, mint amennyit kért. Indoklás nincs.
A Főkert keretösszegét ugyan növelték, de így is 600 millióval kevesebbet kap, mint amennyire költségbecslésük szerint szükségük lenne. A kéményseprők 200 millióval kevesebből gazdálkodhatnak a reméltnél, a főváros díszkivilágítással megbízott cége szintúgy, míg a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. 650 millióval kevesebb támogatáshoz jut. Cserébe a főváros 2 milliárd forintos osztalékra számít cégeitől, amelyből csupán a nagybani piac üzemeltetőjétől várt 400 millió nevezhető biztos bevételnek. A többit egyébként a Budapest Városüzemeltetési Központ (BVK) alá tartozó közműcégektől gyűjtenék be.
Mindezek fényében aligha tűnik túlzónak az az állítás, amely szerint a fővárosi közszolgáltatás szintje tovább süllyed – vonja le a következtetést Tüttő Kata, aki szerint a fővárosi cégeket többszörösen sújtják a kormány rezsiakciói. Jó példa erre a Fővárosi Vízművek, amely alig két évvel a vásárlás után egymilliárdos tőkepótlásra szorult. Az önkormányzat pedig már nem is reménykedik abban, hogy a cég valaha is visszafizeti a részvényvásárlásra kapott tulajdonosi kölcsönből még fennálló csaknem 8 milliárdos adósságát.
Abban viszont bízik a városvezetés, hogy a kormány megújítja az állami garanciát az idén lejáró hitelek mögött. A lejáró adósságot ugyanis új kölcsönökből teremtené a főváros. Egyelőre nem látszik a fedezete az idén átadni tervezett 4-es metró üzemeltetésének sem. A városvezetés itt is abban bízik, hogy majd a kormány a zsebébe nyúl. Mindezekre azonban semmi biztosíték nincs. Az önkormányzat egyébként 50 milliárddal támogatja a közösségi közlekedést, ami így el is viszi adóbevétele felét.
A magyar főváros már csak a törvényben előírt kötelezettségeket képes teljesíteni – azt is csökkenő színvonalon –, az önként vállalt feladatokat teljes egészében törölték a költségvetési sorok közül. A gazdálkodás az előre tervezettől az eseti „megoldások” felé tolódik el. A főváros az idén felszámolja a céltartalékok rendszerét is. Az idei évtől egy 12,3 milliárdosra duzzasztott általános tartalékból eseti jelleggel segítik ki a bajbajutott ágazatokat, cégeket.
