A kormány döntése értelmében térségi egységekre épülő egészségszervezési intézményrendszert hoznak létre - jelentette be Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár a kabinet által elfogadott Semmelweis Tervet ismertető sajtótájékoztatón szerdán.

A távirati iroda tudósítása szerint az államtitkár azt mondta: a kormány keddi ülésén meghatározta az egészségügyi ellátórendszer átalakításának elvi kereteit. Eszerint állami egészségszervezési menedzsmentrendszer fog felállni, amely az állami egészségügyi intézmények irányításáért lesz felelős. A Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézmények állami tulajdonba kerülnek, s Budapesten három sürgősségi centrum alakul.

Szócska Miklós az utóbbi kapcsán kiemelte: a Fővárosi Önkormányzattal az egyeztetések jelenleg is folyamatban vannak. Az államtitkár kérdésre válaszolva közölte, hogy lesznek funkcióváltó intézmények, amelyek például gyógyturisztikai intézményekké is átalakulhatnak. Ugyanakkor hozzátette: a "jól működő műhelyeket" megerősítik.

A strukturális átalakítások ütemezéséről azt mondta, hogy a budapesti kórházak átvétele egy 6-9 hónapos folyamat lesz. Országos szinten pedig a tervező munkálatoknak őszig kell lezárulniuk ahhoz, hogy a jövő évtől működhessen a strukturálisan átalakított betegútszervezés.Szócska Miklós kiemelte: az alapellátáson és a járóbeteg-ellátáson lesz a hangsúly. Ennek kapcsán elmondta, a kormány azzal is egyetértett, hogy az üresen álló vagy esetlegesen felszabaduló - nem feltétlenül fővárosi - ingatlanok esetleges hasznosításából vagy eladásából származó bevétellel az egészségügy központi régiójának fejlesztéséhez szükséges tőkeköltségeket fedezik.

A források elosztása során is új elvek játszanak majd szerepet. Mint mondta, a kormánydöntés értelmében az ellátórendszerben felszabaduló forrásokat az egészségügy forráshiányos területeire, különösen az egészségügyi dolgozók bérének rendezésére kell visszaforgatni. Szócska Miklós kérdésre válaszolva kitért arra: a Semmelweis Terv nem igényel számottevő többletforrást, "az erőforrás szempontjából a döntések semleges eredményt hoznak". Hozzátette: az egészségügyi rendszerben vannak tartalékok, a csoportos közbeszerzésekkel például 10-20 milliárd forint spórolható meg. Közlése szerint a következő két év alatt 60-70 milliárd forint mozgósítható az infrastruktúra fejlesztésére, és jelenleg is mintegy 100 milliárd forintos nagyságrendben zajlanak beruházások európai uniós támogatások felhasználásával.

Szócska Miklós kifejtette: a térségek kialakítása során az első lépés a betegutak optimalizálása. Mint mondta, térképről még nem született döntés, de annyit elárult, hogy a négy egyetemi kórházat is beleértve összesen nyolc térségi centrumban gondolkodnak. Az államtitkár szólt arról is, hogy a "Katéter-Mónika" rendszerének adatai is azt mutatják, nem feltétlenül közigazgatási beosztás szerint alakultak a betegutak. Mint mondta, ennek köszönhetően már pontosan tudják, az emberek milyen betegségcsoportokkal hova fordulnak ellátásért.

A Semmelweis Terv fontos elemeként kiemelte továbbá, hogy az egészségügyi dolgozók számára homogén csoportokra alkalmazott életpályamodell kialakítását tűzték ki célul. Egy hatékonyabban működő intézményrendszer és az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) kialakításával a betegek jogainak védelme is kiemelt szerepet kap a jövő egészségügyében - közölte az államtitkár.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a nyilvánosságra hozott Semmelweis Tervvel kapcsolatban kijelentette, a vázolt betegút-, valamint az ehhez kapcsolódó ellátásszervezéssel továbbra sem értenek egyet. Azt is nehezményezik, a program semmilyen konkrétumot nem jelöl ki az ágazat munkaerőforrásának kezelésére. Nincs kilátásban a bérek rendezése, így a dolgozók elvándorlása sem fog megállni - tette hozzá Éger, aki szerint az ágazatban felszabaduló források nem elegendők a bérfejlesztéshez, ehhez központi támogatás kellene. Véleménye szerint 2011-ben legalább 150 milliárd forintot kellene az egészségügyi dolgozók bérének javítására fordítani.

Az MSZP fővárosi szervezete szerint a Semmelweis Terv káoszt eredményez az egészségügyben, ezért Horváth Csaba, a párt budapesti frakciójának vezetője felszólította a Fidesz fővárosi és országgyűlési képviselőit: ne szavazzák meg a megvalósításhoz szükséges jogszabályi változásokat. A szocialista politikus szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a kormány koncepciója káoszt és rombolást hoz, az egészségügyi ellátórendszer megcsonkítását tartalmazza. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tervhez nem készült hatástanulmány, illetve nem egyeztettek a szakmai és civil szervezetekkel az átalakításokkal kapcsolatban, ezért "a kormány belső berkeiben született párthatározatnak" nevezte a tervet.

Az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint hosszabb betegutak, várólisták lesznek és romlik az egészségügyi ellátás színvonala. Kitért arra is, hogy miközben az ország kórházainak napi problémákat okoz a több milliárd forintos adósság, addig a fővárosi kórházaknál a működési költségek másfél százalékát sem éri el a hiány. Hozzátette: úgy tűnik a kormány az átalakítás költségeivel sem számolt, ami szerinte 60-80 milliárd forint lehet.Horváth Csaba közölte: még az sem világos, hogyan lesz fizetős az ellátás, szerinte ugyanis ez a cél és az előterjesztés sem zárja ki.

A politikus kijelentette, hogy a kormány egy év semmittevés után rohamos rombolásba kezdett, de mint fogalmazott: "semmi nem rombolhat többet, mintha a hülyeség nagy sebességre kapcsol". Horváth Csaba azt is megjegyezte: ragaszkodik ahhoz, hogy ha a budapesti kórházak állami kézbe kerülnek, akkor az csak elidegenítési tilalom mellett valósulhasson meg. Havas Szófia, a Fővárosi Közgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának MSZP-s alelnöke a sajtótájékoztatón a kormány pénzszerzési akciójának nevezte a Semmelweis Tervet, és meggyőződése szerint a források nem jutnak vissza az ágazatba. Megismételte, hogy pártja az Alkotmánybírósághoz fordul az ellátás tönkretétele miatt.

Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint azzal, hogy a kormány kedden elfogadta a Semmelweis Tervet, nem állították meg az egészségügyi ágazatban egyre közeledő humánerőforrás-katasztrófát. Papp kifejtette: a koncepcióból hiányolja az egészségügyi dolgozók bérrendezését, illetve annak konkrét számait, így a kormány ezen döntése nem képes Magyarországon, illetve a pályán tartani a méltatlan anyagi helyzetben élő és dolgozó orvosokat, ápolókat. A rezidensszövetség elnöke hozzátette, hogy a struktúra átalakítására, erőforrás-koncentrációra szükség van, ezért az egészségügyi intézményrendszer ilyen elvek mentén történő átalakítását támogatni tudja.