A tervezetben egyebek mellett az úgynevezett „Létfontosságú rendszerek és létesítmények” közé sorolják be az előkészítők a gyógyszer-nagykereskedelmet. (Ide olyan létesítmények, szolgáltatások és információs rendszerek tartoznak, amelyek ha működésképtelenné válnának, vagy ha megsemmisülnének, az csapást jelenthetne a nemzetbiztonságra, a gazdaságra, a közegészségügyre, a közbiztonságra vagy a kormány hatékony működésére.)

Egy kézbe kerülhet a kórházak gyógyszerellátása M. Schmidt János / Népszabadság

Tavaly nyáron az egészségügyi ágazatból már e kategória alá sorolták az állami kórházi ellátást, a mentésirányítást, az egészségügyi tartalékkészleteket, a vérellátást, az egészségbiztosító informatikai rendszerét, valamint azt a hazai biztonsági labort, ahol a veszélyes vírusokat gyűjtik, őrzik. A Népszabadságnak szakértők azt mondták: a gyógyszer-nagykereskedelem államosításával járó nemzetközi botrány ezzel a lépéssel elkerülhető.

Hiszen formailag csupán az történik majd, hogy állami monopóliummá válik a kórházakban a gyógyszer-nagykereskedelem. Márpedig a monopóliumot oda lehet adni koncesszióba, azaz a gyártók és a kórházak között egyetlen nagykereskedő szállíthatja majd a készítményeket. A kórházak évente csaknem 100 milliárd forintért vásárolnak gyógyszereket, ám a Széll Kálmán Terv nyomán ez az összeg 2012-től évente további 30-35 milliárd forinttal nőtt. Két évvel ezelőtt ugyanis kivonták a közpatikai forgalmazásból jó néhány súlyos betegség drága gyógyszerét – ezek azóta csak kórházakban használhatók fel.

A koncesszió nyertese ekkora piacot szerezhet meg magának úgy, hogy lényegében közbeszerzés nélkül, egyedi áralku után szállíthat az intézményeknek. Mint emlékezetes: a Világgazdaság november közepén írt arról, hogy a patikákat döntő részben három nagykereskedő látja el orvossággal: a Hungaropharma, a Phoenix és a Teva gyógyszergyár divíziója, a Humantrade. A kórházak ellátásában piacvezető cég azonban az Euromedic-Pharma, amely több mint 130 gyártó termékeit szállítja.