Az állam viszont nem kíván beállni a fővárosi önkormányzat mögé. Sokat remélnek az állami közlekedési cégek közötti szinergiák költségcsökkentő hatásától is. A cég kétmilliárdos veszteséggel zárta az elmúlt évet. A frissen átadott 4-es metró üzemeltetését viszont a jelen elképzelések szerint egy külön – állami vagy magán- – szolgáltatóra bíznák.
A BKV-t már 2012-ben előkészítették a feldarabolásra. A kötött pályás és a buszágazatot 2012 novemberében két külön üzemigazgatóság alá szervezték. Ezek teljesen önálló struktúrában működnek. Az alapító okirat módosításával pedig megnyitották az utat a cég jogi szétválasztásához. Formailag csupán a szétválási vagyonmérleg és a Fővárosi Közgyűlés határozata szükséges a beteljesedéshez. Tarlós István főpolgármester akkor még attól tartott, hogy ezzel ellehetetlenülne a városi tömegközlekedés. A Fidesz fővárosi frakciója viszont úgy vélte: ez hatásos válasz lehetne a finanszírozási gondokra.
A Bagdy Gábor és György István főpolgármester-helyettes által jegyzett javaslat akkor két utat mutatott a szétválásra. Az egyik szerint a buszágazat kiválna a közlekedési vállalatból, míg a kötöttpályás-ágazatokat a BKV üzemeltetné tovább. Ebben a formában a BKV cégjogi értelemben megmaradt volna, míg a buszágazat egy másik gazdasági társasághoz kerül. A másik megoldás értelmében a jelenlegi BKV megszűnt volna, a helyén két új gazdasági társaság jön létre, a BKV jogutódjaként. A létrejövő társaságok kezdetben a fővárosi önkormányzat tulajdonában maradtak volna.
A BKV különválasztásának alapját az új buszüzemeltetési modell teremtette meg 2013-ban, amely lehetőséget adott külső vállalkozók bevonására. A BKV piacvesztése 2014-rere meghaladta a 27 százalékot.
Az államosítással vélhetőleg a jelenlegi városvezetés által létrehozott Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) is bealkonyulna. Forrásaink szerint várhatóan drasztikusan csökkentett létszámmal és feladatkörrel működne tovább. A holding jelenlegi vezetője, Vitézy Dávid a hírek szerint a fejlesztési minisztérium kötelékében folytathatná.
Az átszervezés indoka állítólag az őszi választások után más struktúrában működő Fővárosi Közgyűlés pénzügyi gyengesége lenne. A fővárosi önkormányzat bevételi forrásai már a jelenlegi ciklusban is jelentősen szűkültek, a folyamat pedig tovább folytatódik néhány közműcég tervezett államosításával. A társaságok osztalékai, az adóbevételek, illetve a feladatelvonások miatt az állami támogatások összege is drasztikusan visszaesett.
Ellenzéki képviselők már az idei költségvetés tárgyalásakor „csontvázként” emlegették a költségvetési tervet. A BKV működtetése immáron évtizedek óta kemény próbatétel a városvezetésnek, de az új ciklusban szinte megoldhatatlan feladat lesz. A Fidesz vezetősége pedig megelégelte a főváros állandó „kuncsorgását”.
Lázár János már 2012-ben azt üzente Tarlós Istvánnak, hogy „ne csak tartsa a markát, hanem álljon elő megoldási javaslatokkal”. A városvezetés ötleteit – adókivetési jog, dugódíj – azonban a kormány rendre lesöpörte az asztalról. Az új önkormányzati törvénnyel, a minisztériumok szétszórásával pedig az erős város illúzióját is megszüntetnék. A kormánynak így a BKV-nyakörvre se lesz szüksége Budapest féken tartásához.
