Elégedett volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke is, aki nem győzte eléggé dicsérni sajátjait, s lényegében egy klasszikus választási kampányavatót tartott, Mint fogalmazott, az újjáépítés, miként a magyar állam esetében is, évtizedek óta égetően esedékes volt, célja pedig „a történelmi hagyományok tiszteletben tartásával történő korszerűsítés." Mindez rövid idő alatt, rendkívüli alkotóerő kifejtésével valósult meg – jelentette ki. Beszédében – előrebocsátva, hogy az Országház és a Kossuth tér 2010 óta tartó újjáépítése a magyar állam újjáépítésének a jelképe is – kiemelte: „nekünk, mai magyaroknak adatott meg", hogy kialakíthassuk azt a térszerkezetet, amelyet még Parlament tervezője, Steindl Imre álmodott meg, de már nem valósíthatott meg. A Kossuth téren a jelenkor tiszteletben tartotta a magyar múltat a magyar jövő érdekében – fogalmazott.
Az öndicséretekkel később sem fukarkodott az Országgyűlés elnöke, hiszen elégedetten állapította meg, hogy az elmúlt négy esztendőben a rájuk bízott munka javát, miként az országban, úgy a Kossuth téren is elvégezték. Hozzátette ugyan, hogy az elvégzett munkáról való vitának mindig helye van, ám szerinte most egyvalami vitán felül áll: „az elmúlt négy esztendőben tétlenséggel nem vesztegettük a választók által nekünk szabott időt." Kövér László a közelgő választásokra utalva úgy fogalmazott: az állam és az ország újjáépítéséről, valamint a Kossuth tér megújításáról a megfellebbezhetetlen értékítéletet a magyar polgárok többsége fogja hamarosan kimondani.
A beszéd és a zászlófelvonás után kisebb közjáték zavarta meg az ünnepséget. Megjelent a téren a Demokratikus Koalícióval szövetséges Ifjú Demokraták két tagja. A kezükben tartott transzparensen egyebek mellett az állt: „Stadionépítések helyett a gyermekéhezés felszámolását!"; "Valódi munkahelyeket! A közmunkaprogram helyett munkahelyteremtő beruházásokat!" "Állítsuk meg az Orbán–Simicska-maffia szabad rablását!"
A két demonstráló fiatalember akcióját sokan nem nézték jó szemmel, többen meglehetősen indulatosan jelezték, hogy jelenlétük „nemkívánatos itt". Akadt, aki lekommunistázta őket, mások egyszerűen annyit mondtak nekik: húzzanak el az országból, „ha nem tetszik a rendszer." A tüntetők végül, ha az országot nem is, a Kossuth teret elhagyták, de csak azért, hogy a Nemzeti Múzeumnál folytathassák a demonstrációt. Arra a kérdésünkre, hogy helyénvaló-e tüntetni egy állami megemlékezésen, úgy felelt az egyik tüntető: „Abszolút rendben van, itt ugyanis már állampárt van".
|
Lengyel vendégünneplők a Múzeumkertben
Móricz Simon / Népszabadság |
A Kossuth téri ünneplők – akik az MTI szerint hatezren voltak – nem sokkal tíz óra előtt indultak el a Múzeumkerthez. A menethez többen csatlakoztak, köztük Lengyelországból érkezett megemlékezők is. Az így felduzzadt békés, csöndes menet zavartalanul jutott el az Orbán-beszéd helyszínére. A Magyar Nemzeti Múzeum előtti területen mozdulni sem lehetett, akkora volt a tömeg, száz-kétszáz méterrel odébb viszont már kényelmesen korzózhattak az emberek a kellemes időben. Azt, hogy a szervezők több emberre számítottak-e, nem tudni, de a zászlóárusok biztosan. A rendezvény végéhez közeledve, a kormányfő beszéde alatt az egyik lobogóárus már akcióba kezdett, hogy túladhasson portékáján: a kéttenyérnyi magyar lobogót 1000 helyett már 500 forintért is odaadta.
