Lapunk információi szerint Orbán Viktor és Thomas Rabe találkozóján nem hangzott el semmilyen kérés vagy ígéret az RTL Klub műsorpolitikájáról, a tévé vezetésének változásáról. Lázár János miniszternek és Andreas Rudasnak, az RTL-csoport Délkelet-Európáért felelős regionális igazgatójának a csúcstalálkozót előkészítő tárgyalásain azonban egyértelművé vált, hogy az RTL Klub nem kíván változtatni híradójának kormánykritikus hangnemén. Dirk Gerkens vezérigazgató viszont hamarosan távozik Budapestről.
Az már eldőlt, hogy az adó mértékét öt és hat százalék közé csökkentik, így a kormány továbbra is mondhatja azt, hogy Európában nálunk a legmagasabb a reklámadó mértéke. (Ilyen adó Görögországban és Ausztriában létezik, nyugati szomszédunknál egységesen öt százalék a kulcs.) A mostani sávos rendszert (0, 10, 20, 30, 50 százalék) eltörlik. A kormánynak lépnie kellett. Az Európai Bizottság eljárásokat indított Magyarország ellen.
A bizottság legfontosabb kifogása, hogy a reklámadó diszkriminatív az RTL Klub számára, mert a magyar médiumok közül kizárólag az RTL-nek van egy évben húszmilliárd forint fölötti árbevétele, amelyre már 50 százalékos adót vetettek ki. Így a jelenlegi törvény alapján az idén ötmilliárd forintot kellene fizetnie. Ráadásul az RTL Klub részesedése a magyar hirdetési piacon 13,5 százalék, de a cégtől származik a reklámadó-bevétel több mint fele.
Az még kérdéses, hogy a kisebb cégek kaphatnak-e kedvezményt. Ez a következő hetekben dől el. A miniszterelnök ragaszkodik a reklámadóból tervezett hét-nyolcmilliárd forintos költségvetési bevételhez. Öt-hat százalék közötti adómértékkel az RTL Klubnak ötmilliárd helyett 1,2 milliárdot kell fizetnie. A TV2-nek másfél milliárd helyett 750 milliót, a Centrál Médiának pedig 1,5 milliárd helyett hozzávetőleg 500 milliót. Ez a három cég lesz a nyertese a kisebb reklámadónak, az összes többi veszít.
|
Minden médiacég a kasszához járulhat, ha a tervek megvalósulnak
Szabó Miklós / Népszabadság |
Az adó egykulcsossá tétele és szétterítése tetemes pluszkiadást jelentene a kis- és közepes médiavállalkozásoknak. Mélyen a zsebébe kellene nyúlnia Simicska Lajosnak is, akinek a média- és reklámcégei a jelenlegi kulcsokkal számolva éves szinten hozzávetőleg 600 millió forint pluszadót fizetnek, ami az új rendszerben másfél milliárd forintra emelkedhet. Fideszes forrásaink szerint az adó szétterítéséről még nincs végleges döntés, a kormányfő előbb várja a nemzetgazdasági tárca számításait, javaslatait, hogy mivel lehetne ellensúlyozni az adócsökkentésből adódó bevételkiesést.
Információink szerint a Fidesz változtat eddigi parlamenti jogalkotási gyakorlatán, és a rapid törvényhozást a normál üzemmód váltja fel. Ennek jeleit már a reklámadóról szóló törvény módosításán is fel lehet majd fedezni. A kormányzó párt vezetése a veszprémi választás – a kétharmad elvesztése előtt – eldöntötte, hogy a jövőben csak kivételesen szükséges helyzetben visz át rendkívüli sürgősséggel törvényeket a parlamenten. Így az ellenzéknek is lehetősége lesz arra, hogy a bizottságokban és a parlamenti vitában elmondhassa a véleményét, a Fidesz pedig hivatkozhat arra, hogy a parlament minden vélemény meghallgatása után hozta meg döntéseit.
