galéria megtekintése

Alkut kötne a kormány Szlovákiával, de van egy kis szépséghiba

12 komment


Hargitai Miklós

Körvonalazódik az alku az elterelt Dunáról: a kormány lemond lényegi követeléseiről azért, hogy mielőbb megállapodjon Szlovákiával. A megoldatlan konfliktus ugyanis veszélybe sodorhatja a hajózási útvonal fejlesztésére fordítható uniós közlekedésfejlesztési forrásokat. A lépés szépséghibája, hogy Magyarországnak jelenleg nem stratégiai érdeke a Duna hajózhatóságának javítása.

A Népszabadság információi szerint folyamatos az egyeztetés a magyar és a szlovák kormány megbízottai között dunai a vízmegosztást és a vízpótlás technikáját is rögzítő kétoldalú megállapodásról: a két kabinet még az egy hónap múlva esedékes szlováki választások előtt rögzíteni szeretné a megegyezés sarokpontjait. Az Orbán-kabinet azért is siettetné az aláírást, mert a megoldatlan bősi konfliktus megnehezíti a dunai hajózási útvonal fejlesztésére szánt uniós források megszerzését, amelyekről szintén a következő hónapokban dönthetnek Brüsszelben.

-A Transzeurópai Közlekedési Hálózat regionális útvonalainak kiépítésére a korábbi uniós finanszírozási ciklus 8 milliárd eurós kerete után a 2014-2020-as időszakban 26 milliárd eurót szánnak; ennek természetesen csak egy része fordítható a hajózásra; a legnagyobb, mintegy 50 százalékos hányadot vasúti projektekre biztosítja az EU. A cél, vagyis a „szűk keresztmetszetek felszámolása, hiányzó kapcsolatok létrehozása és különösen a határokon átnyúló szakaszok fejlesztése; hosszú távon fenntartható és hatékony közlekedési rendszerek létrehozása, valamint a közlekedési módok integrálásának és összekapcsolásának optimalizálása" ráhúzható a gázlói és szűkületei miatt nyaranta illetve alacsony vízállás esetén nehezen hajózható magyar Duna-szakasz átépítésére – fogalmazott kérdésünkre Jávor Benedek, a PM EP-képviselője. Szerinte erre létezik magyar terv, amely a nagy volumenű kotrások újraindítása és jelentős mederátalakítások mellett egyes változataiban al-dunai vízlépcsők építésével is számol.

A Duna szlovákiai szakasza. Ez a hajó elment
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

 

Hogy az Orbán-kormány gondolkodásában ténylegesen mennyire van jelen a hajózás fejlesztése, arról sokat elárul, hogy az előző ciklusban, amikor 20,7 milliárd forintot már el is nyertünk a Duna hajózhatóságának javítására, a pénzt kormányzati kérésre végül kerékpárút-építésre csoportosítottuk át. Magyarország ugyanis nem rendelkezik az európai vízi áruszállításra alkalmas hajóflottával, és hiányzik a kiszolgáló infrastruktúra is. Ráadásul a bősi mű felépítése miatt a nemzetközi hajózó út legfontosabb szakasza teljes egészében Szlovákiába került, a nyugat felől a térségünkbe érkező áru elosztása ott történik meg.

Jávor lapunknak azt mondta: az EU valójában egymásnak ellentmondó célokat tűz a tagállamok elé, hiszen a Duna jó ökológiai állapotának fenntartását is elvárja, sőt részben finanszírozza is. A vízminőség javítására, az ivóvízbázisok és a vizes élőhelyek javítására adott pénzek felhasználásáról szóló friss európai számvevőszéki jelentés – amelynek az EP zöld frakciója részéről a magyar képviselő az árnyék-jelentéstevője – ugyanakkor keményen elmarasztalja Magyarországot a támogatások nem hatékony elköltése miatt, egyúttal pedig megállapítja: a szűkületek felszámolása, a duzzasztás, a kotrás, a hajózást segítő műtárgyak és a védművek építése a legnagyobb veszély, ami a Dunára mint élő vízre leselkedik.

Az új uniós ciklusban egy elkülönített pénzügyi keret szolgálja a közlekedésfejlesztést (ilyen korábban nem volt), és ebből akár százmilliárdos támogatásokat lehetne megszerezni például kikötők, logisztikai központok, közúti és vasúti csatlakozások építésére. Stratégiai terveink viszont továbbra sincsenek a hajózással: flottával és hajógyártással nem rendelkezünk, a legfontosabb iparágaink áruforgalma nem vízi úton bonyolódik – még a vonatkozó fejlesztési koncepció is csak azzal számol, hogy esetleg a mezőgazdasági termékeinket lehetne hajóval Oroszországba juttatni, aminek az ottani válság miatt most kicsi a valószínűsége. Maga az elemzés is leszögezi, hogy a hajózó út fejlesztése elsődlegesen a dél-németországi ipari csoportok érdeke lenne: számukra valóban fontos a fekete-tengeri kapcsolat.

Magyarország viszont egy kézzelfoghatóbb magyar értéket is kockáztat a szlovákokkal kötendő, a jelenlegi bősi vízmegosztási arányokon érdemben nem változtató megállapodással: ha a Szigetköz korábbi áramlási viszonyait nem sikerül legalább részlegesen helyreállítani, tönkremegy az ottani kavicságyban tárolt vízkészlet (Európa legnagyobb tiszta ivóvízbázisa), amely pénzben kifejezve is sokkal többet ér, mint azok az uniós fejlesztések, amellyekben reménykedve lemondanánk róla.

Megtalált munkacsoport

Január végén írtuk meg, hogy a dunai vízpótlás lehetőségeiről tartott akadémiai konferenciára nem hívták meg az MTA Szigetközi munkacsoportját, sőt az Akadémia közleménye azt tudatta, hogy a munkacsoport nem is létezik. Úgy tudjuk, a múlt héten mégis létrejött egy találkozó a szervezet vezetője és Lovász László MTA-elnök között. A megbeszélés után az Akadémia azt közölte, az MTA vezetői sajnálják, hogy a munkacsoport nem kapott meghívást a konferenciára. „Ehhez az is hozzájárult, hogy a munkacsoport az elmúlt másfél évben nem kapott újabb megbízást, korábbi vizsgálati eredményeiről pedig nem az MTA-nak, hanem kormányzati megbízóinak számolt be" – közölte lapunkkal az Akadémia. A válasz szerint az MTA vezetői meg fogják találni a módját annak, hogy a munkacsoport eredményei hasznosuljanak.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető