galéria megtekintése

Alkotmányellenesen titkolták az MNB-alapítványok költekezését

13 komment


Lencsés Károly

A Magyar Nemzeti Bank csak a feladataival és elsődleges céljával összhangban hozhat létre gazdasági társaságot vagy alapítványt, így az azoknak nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénzjellegét – szögezte le az Alkotmánybíróság. Az alapítványok tevékenységének „titkosítását" célzó törvénymódosítás így nem hirdethető ki.

Alaptörvény-ellenes a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása, amely a jegybank kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, illetve az általa létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését korlátozná – mondta ki csütörtökön az Alkotmánybíróság (AB). A testület emellett a törvény hatályba léptető rendelkezését is kifogásolta, mert az visszamenőleges hatállyal okozna jogsérelmet.

Az Országgyűlés 2016. március 1-jei ülésnapján módosította a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvénynek a jegybank gazdasági társaságai és alapítványai, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvénynek a Magyar Posta és vállalkozásai által kezelt adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályait. A köztársasági elnök a módosító jogszabályokat nem hirdette ki, hanem előzetes normakontrollt kért.

Az MNB-törvényt módosító jogszabály a bank kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, illetve az általa létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését korlátozta volna. A testület a határozatában kiemelte, hogy az MNB közfeladatot lát el, és kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik.

 

Közpénzjelleg nem vész el

Az MNB csak a feladataival és elsődleges céljával összhangban hozhat létre gazdasági társaságot vagy alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénzjellegét – szögezték le a bírák. Ebből következően – tekintettel az alaptörvényre – e szervezetek szintén kötelesek biztosítani az adatnyilvánosságot. A testület megállapította, hogy a vizsgált törvényben az információszabadság korlátozásának szükségessége alkotmányosan nem igazolt, ezért a módosítás alaptörvény-ellenes.

Mivel a közérdekű adatok igénylőinek a támadott törvény miatt visszaható hatállyal keletkezne alapjogsérelme, az Alkotmánybíróság a módosító törvény hatályba léptető rendelkezésének alaptörvény-ellenességét is megállapította. Mindezekre tekintettel a jogszabály ebben a formában nem hirdethető ki.

A határozathoz Pokol Béla és Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményt csatoltak. A különvélemények az MNB alapítványaira vonatkozó szabályozás alaptörvény-ellenességének megállapítását nem, csak az MNB gazdasági társaságaira vonatkozó szabályozás, illetve a hatályba léptető rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását kifogásolták.

Matolcsy és Áder: a barátság nem tart örökké
Matolcsy és Áder: a barátság nem tart örökké
Kovács Attila / MTI

A köztársasági elnök a postatörvény módosításával összefüggésben kizárólag a módosító jogszabály hatályba léptető rendelkezését kifogásolta, és a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának sérelmére hivatkozott.

Hétpecsétes levéltitok

Az AB az indítvány alapján azt állapította meg, hogy a módosítás az egyetemes postai szolgáltatásra vonatkozó adatok tekintetében egyrészt főszabállyá teszi a nyilvánosságot, másrészt a jelenleg hatályos, korlátozó szabályozást pontosítja. Az új rendelkezés a Magyar Posta, valamint az általa irányított vállalkozása üzleti titkainak védelmében a nyilvánosság olyan korlátozását teszi lehetővé, amit az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény is megenged.

Rendes bíróságok

A vizsgált törvény tehát sem a hatályba lépését megelőzően, sem az azt követően benyújtott közérdekű adatigénylésekkel összefüggésben nem jelent hátrányos módosítást. Az Alkotmánybíróság ezért azt állapította meg, hogy a törvény nem alaptörvény-ellenes. Annak a kérdésnek a megítélése pedig, hogy egy konkrét adat nyilvánosságra hozatala vagy megismerése az üzleti tevékenység szempontjából okoz-e aránytalan sérelmet, illetve eredményez-e más számára indokolatlan előnyt, a rendes bíróságok feladata. Mivel az Alkotmánybíróság a törvényt nem találta alaptörvény-ellenesnek, a köztársasági elnöknek azt haladéktalanul ki kell hirdetnie.

Mit is kifogásolt pontosan Áder?

Áder János az MNB-ről, illetve a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosítására vonatkozó, szinte órák alatt elfogadott előterjesztéseket alaptörvény-ellenesnek találta, ezért még március elején előzetes normakontrollt kezdeményezett. Az egyik előterjesztés arról szólt, hogy a jegybank alapítványai tekintetében csak az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó adat nyilvános, minden más információ az egyesülési jogról szóló törvény szerint tehető közzé.

Csakhogy a jogalkotó rendkívül körültekintően járt el. Az alapítványoknak az általános szabályok szerint be kell mutatniuk például a támogatási programok keretében felhasznált összegeket, és nyilvánosságra kell hozniuk, milyen közhasznú tevékenységet folytatnak, s annak milyen eredménye volt. Az átláthatóságot segíti az is, hogy az ügyvezető szerv ülései nyilvánosak. Ezek a rendelkezések azonban a törvénymódosítás szerint a jegybanki alapítványok esetében nem lettek volna érvényesek. Ráadásul az új szabályokat visszamenőleges hatállyal, tehát a már folyamatban levő közérdekű adatigénylések esetében is alkalmazni kellene.

A postatörvény módosítása szerint a többségi állami tulajdonban levő posta esetében nem minősülnek közérdekű adatnak az egyetemes postai szolgáltató szolgáltatási szerződései, valamint az egyéb olyan adatok, amelyek nyilvánosságra hozatala a szolgáltató „üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna". Ez a rendelkezés szintén kihatással van a lezáratlan adatigénylésekre.

A köztársasági elnök úgy látta, az MNB-törvény kapcsán elfogadott módosító rendelkezések nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel. Kifogásolta emellett, hogy a változások visszamenőleges hatálya a jogbiztonság alkotmányos elvét sérti. Hasonló okokból, tehát a visszamenőleges hatály tilalma miatt kezdeményezte az államfő a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosításának előzetes normakontrollját is, bár ott a „titkosítást" nem kifogásolta.

Áder felhívta a figyelmet arra, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jog nem abszolút, de az információszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni. Vagyis: a nyilvánosság korlátozása a kivétel. Miután az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok közpénzből gazdálkodnak, a pénzügyi adatokat az államfő beadványa szerint nem lehet feltétel nélkül elzárni a nyilvánosság elől.

Nem parkoltathatják a közérdekű adatokat
Nem parkoltathatják a közérdekű adatokat
Földi D. Attila / Népszabadság

A köztársasági elnök ezzel kapcsolatban jelezte: a szabályzással kapcsolatos aggályait a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is közölte, de azokat a parlament figyelmen kívül hagyta. Utalt ugyanakkor több alkotmánybírósági határozatra, amelyek szintén arra figyelmeztetnek, hogy közérdekű adatot visszatartani kizárólag a szükséges, „kényszerítően indokolt" mértékig, a korlátozással elérni kívánt célhoz képest arányosan lehet.

Jogerős: nyilvánosak az MNB alapítványainak pályázatai

A közfeladatot ellátó szerv fogalmát nem lehet szűkítően értelmezni, és az MNB közpénzből finanszírozott alapítványai is egyértelműen közfeladatot látnak el – így döntött a Kúria. Az alapítványok által kiírt pályázatok adatait tehát ki kell adni. Részleteket itt olvashatnak: >>>

„Meghozott döntéseimben nagy súllyal esett latba, hogy hazánk alaptörvénye a korábbi alkotmányhoz képest kiemelt figyelmet szentel a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos követelményeknek"

– fogalmazott közleményében Áder János.

Szerinte az alaptörvény másik sarkalatos pontját a jogbiztonság alkotmányos védelme jelenti. Emiatt az államfő szerint megengedhetetlen, hogy olyan visszamenőleges hatályú jogszabály szülessék, amely az annak hatályba lépése előtt keletkezett jogviszonyokba – például a közérdekű adatok nyilvánossága iránt indított perekbe – avatkozik be. A törvénymódosítás tehát a már folyamatban levő ügyekre is vonatkozik, emellett általában is korlátozná a hozzáférést az összes olyan adathoz, amely a jogszabály hatályba lépése előtt keletkezett.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.