Alkotmányellenes a paksi hitel

A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a vita tárgya legfeljebb az lehet, mikortól és pontosan mennyivel, ám a törvényszöveg ezekben a kérdésekben is útmutatást ad. A hitelösszeg tízmilliárd euró, a ténylegesen lehívott hitelrészek folyósítási dátuma megegyezik a hitelből finanszírozott eszközbeszerzések, munkálatok és szolgáltatások teljesítésének elfogadására vonatkozó okmány dátumával. Minden évben a soron következő költségvetés elfogadása előtt fél évvel meg kell állapodni arról, hogy az adott költségvetési időszakban mekkora hitelrészt fogunk felhasználni, a felvett kölcsön egyenlege után azonban már 2014-től kamatot fizetünk. Ráadásul lesznek olyan évek is, amikor a teljes hitelösszegnek akár a 30-40 százaléka is egyszerre jelentkezik (erre akkor kerülhet sor, amikor a reaktorblokkok fődarabjai Magyarországra érkeznek).

A fenti ismérvek alapján kizárható, hogy a hitel ne növelné a GDP-hez viszonyított államadósságot. Ehhez ugyanis az kellene, hogy egyrészt a GDP látványosan növekedjen, másrészt többet költsünk államadósság-csökkentésre, mint amennyi hitelt felvettünk. Ugyanakkor Magyarországnak az állami vagyon privatizációjának lezárulta óta soha nem sikerült az államadósság érdemi csökkentése mellett gazdaságot növelnie. Inkább az tekinthető jellemzőnek, hogy a hiteleinket újabb hitelekből fizetjük vissza. Ez történt az IMF-kölcsön előtörlesztésekor is, és ezért nem csökken az újabb és újabb hiteltörlesztési „győzelmek” ellenére az államadósság.

A törlesztés során a kamat meghaladja majd a kölcsön összegét Paksi Atomer?m?

A visszafizetendő teljes hitel (tőke plusz kamatok) mértékéről elgondolkodtató számítást tett közzé Jávor Benedek, az Együtt–PM szakpolitikusa. Kalkulációjában a hitelszerződésben szereplő adatokat használta, vagyis azt, hogy a kamat 2014-ben és a paksi atomerőmű 5. és 6. erőműblokkja üzembe helyezésének dátumához legközelebb eső március 15-ig vagy szeptember 15-ig, de legkésőbb 2026. március 15-ig évi 3,95 százalék; a visszafizetés első hét évében évi 4,50 százalék; a visszafizetés második hét évében évi 4,80 százalék; a visszafizetés utolsó hét évében évi 4,95 százalék, a kamat összege pedig naponta növekszik a kölcsön folyósításának napjától a tőke teljes visszafizetésének napjáig.

Jávor számítása szerint ezen feltételek alapján a magyar állam a jelenlegi árfolyamon a 3050 milliárd forintos hitel törlesztése során legalább 3200 milliárd forintnyi, vagyis a hitelösszeget meghaladó mértékű kamatot is kifizet, eszerint a törlesztésre fordított összeg elérheti, de a forint gyengülése esetén akár jelentősen meg is haladhatja a 7000 milliárd forintot (ezenkívül jelentkezik még a 750 milliárd forintnyi magyar önrész – annak esetleges kamatterheivel –, illetve a csatlakozó beruházások finanszírozására fordított további tőke és kamat). A visszafizetési időszak 21 évében 600 millió és egymilliárd euró közötti éves törlesztés fogja sújtani a mindenkori költségvetést. Emlékeztetőül: az IMF-hitel erőltetett ütemű visszafizetése során a 2013-as utolsó gigarészlet 216 milliárd forint, azaz mintegy 700 millió euró volt – ekkora terhet kellene vállalnia az országnak minden évben, több mint két évtizeden keresztül, a paksi hitel törlesztéséhez.

Alkotmányossági probléma adódhat egyébként a hitelfelvételről szóló törvény elfogadásával kapcsolatban is. Erről az alkotmány azt írja: az Alkotmánybíróság a pénzügyi tárgyú jogszabályokat is „korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek”. Márpedig a hitelszerződéshez nem készült az alkotmányban és a jogalkotási törvényben előírt hatásvizsgálat – ez az a gazdaságossági elemzés, amely kimutatná, hogy mekkora lenne a beruházás megtérülését biztosító áramár, és amelyet az ellenzék hónapok óta hiába keres.