Csak a kormánypártok által javasolt alkotmánybíró-jelöltekről szavaz jövő szerdán az Országgyűlés. A Fidesz az Alkotmánybíróság tagjait jelölő parlamenti eseti bizottság ülésén Czine Ágnest, a Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának vezetőjét, Sulyok Tamás ügyvédet, a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének oktatóját és Varga Zs. Andrást, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánját, a legfőbb ügyész korábbi helyettesét jelölte a megüresedő helyekre.

A fideszes Gulyás Gergely azt mondta: a gyakorlati munka mellett mindhárman végeznek tudományos munkát, és sosem folytattak pártpolitikai tevékenységet. Ez annak fényében valóban előrelépésnek számít, hogy 2010 óta ketten is – a fideszes Balsai István és a KDNP-s Salamon László – a parlamenti képviselői székből ültek át az alkotmánybíróiba (Stumpf István korábbi kacelláriaminiszterként dolgozott az első Orbán-kormányban, 2010-es alkotmánybírói kinevezése előtt pedig Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadó testületének tagja volt.)

Az LMP jelöltjeit leszavazta az eseti bizottság. Az ökopárt Földi Andrást, az ELTE római jogi tanszékének vezetőjét, Fülöp Sándort, a jövő nemzedékek korábbi országgyűlési biztosát és Lehoczkyné Kollonay Csillát, a Közép-európai Egyetem munkajogász professzorát javasolta, de a kormánypártok döntése miatt egyikük sem kerülhet a képviselők elé. Ahogy nem lesz lehetőségük kifejteni elképzeléseiket az Országgyűlés igazságügyi bizottságában sem. Az eseti bizottság tegnap zárt ülésen, látatlanban döntött a jelöltekről.

Ez volt az egyik oka annak, hogy az MSZP nem vett részt a jelölésben. Az ülésről kivonuló Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető-helyettes lapunknak elmondta: korábban módosító indítvánnyal szerették volna elérni, hogy a kilenctagú bizottságban legalább hét szavazat – tehát egy ellenzéki politikus egyetértése – is szükséges legyen a jelöltté váláshoz, de a Fidesz-KDNP nem támogatta ezt. A szocialisták szerint színjáték, hogy az eseti bizottság egy alig néhány perces ülésen, a jelöltek alkalmasságáról meg sem győződve döntött. Ennek – mondta Tóth Bertalan – senkit sem akartak kitenni, ezért nem nevezték meg a maguk jelöltjeit. A jövő szerdai alkotmánybíró-választás során pedig valószínűleg nem veszik át a szavazólapot.

A Jobbik is arra hivatkozva nem állított jelöltet, hogy a kétharmados többséggel szemben nincs értelme. A Fidesz jelöltjeit nem fogják megszavazni. Ezzel szemben Schiffer András, az LMP frakcióvezetője Czine Ágnest támogathatónak nevezte, a másik két aspiránsra viszont nemmel voksolt az eseti bizottságban. Ahol egyébként ellenezte, hogy zárt ülésen tárgyaljanak. Gulyás Gergely ezt arra hivatkozva kezdeményezte, hogy személyes adatok is elhangoznak.

Az alkotmánybírók mandátuma immáron kilenc helyett tizenkét évre szól, megválasztásukhoz kétharmados többségre van szükség. A testületben három hely ürül meg ősszel: Bragyova András és Kovács Péter megbízatása szeptember végén jár le, novemberben pedig Balogh Elemér távozik.