Alkotmányban tiltanák a rendvédelmi dolgozók politikai tevékenységét

A Fidesz megerősítené az alkotmányban, hogy rendvédelmi és fegyveres erők dolgozói ne vállalhassanak politikai szerepeket.

Az alkotmánymódosítás javaslata szerint a Magyar Honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak és nem indulhatnak jelöltként választásokon a jogviszony megszűnését követő három évben. Lázár János a Parlamentben kifejtette: a rendvédelmi szervekkel szemben jelentősen csökkent a bizalom, részben azért, mert ezek a szervek nem tudtak eltávolodni a politikától és több politikai megrendelést teljesítettek.

Egy új rendőrség megszervezésére van szükség, amely képes az adófizetői igények kiszolgálására - mondta a képviselő. Hozzátette: ma az 1963-ban kialakított struktúra szerint működik a rendőrség és nem történt sem a szervezetben, sem a mentalitásban érdemi változás. Ez a javaslat az első lépés egy új irányzat felé. Bár az alkotmányban most is van a politikai szerepvállalás tiltására utalás, de a gyakorlatban ez nem érvényesül.

Lázár János elmondta azt is, tisztában vannak azzal, hogy választójogi diszkrimináció a volt rendvédelmi dolgozók eltiltása a választásokon való indulástól, de ez Nyugat-Európában is bevált modell.

Az Eötvös Károly Intézet segít

A nemzetközi alkotmányfejlődésben minden bizonnyal mérföldkőnek számít majd a Lázár János és Dr. Kocsis Máté képviselők által jegyzett törvényjavaslat - áll az Eötvös Károly Intézet a javaslatra reagáló közleményében. Az írás így folytatódik: "Az előterjesztők maguk is hangsúlyozzák, az Alkotmányt módosító törvényjavaslatuk illeszkedik a jelenlegi Országgyűlés leghőbb törekvéséhez: Tegyük a hatalmi ágak elválasztásának elvét még teljesebbé! Ez veretes gondolat, mely megfelel az alkotmányozó atyák eredeti 1989-es törekvéseinek, nem is áll távol attól a nézettől, amely az Alkotmányra mint a szilárd társadalmi értékek és a jogrendszer stabilitásának biztosítékaként tekint, a változtatás az eddigi garanciákat óhajtja csupán erősíteni.

A forradalmi idők azonban érthető módon újszerű megközelítést indokolnak. A mai helyzetben a módosításnak egyszerre kell szolgálnia azt az általános alkotmánypolitikai célt, hogy a hatalmi ágak egymástól tisztán elválasztva működjenek, és ennek megfelelően a (megnevezett) fegyveres testületek tagjai szolgálati jogviszonyuk megszűnése után öt évig ne lehessenek választott képviselők, valamint azt, hogy Borkai Zsolt nemes Győr városának azért mégis polgármestere maradhasson. Az előterjesztők a kényes helyzetet úgy vélik megoldani, hogy a tilalmi időt öt évről három évre csökkentenék. Ez viszont az elérni kívánt hatalommegosztási célt fájdalmasan korlátozza.

Mint mindenre, erre is van megnyugtató megoldás, melyet jó szívvel ajánlunk megfontolásra:Az Alkotmány 40/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A Magyar Honvédség, a Rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak, továbbá ─ kivéve a B. Zs. monogrammal rendelkező állampolgárokat ─ szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését követő öt évig nem indulhatnak jelöltként az országgyűlési képviselők választásán, az európai parlamenti választáson, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán ."

 

 

 

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.