A központ azt vizsgálta, hogy egy választópolgárt tudta nélkül regisztrálhat-e másvalaki az országgyűlési választásokra a nemzetiségi névjegyzékbe úgy, hogy arról az érintett személy nem értesül és így szavazatát nem is adhatja le országos pártlistára.

A tavaszi országgyűlési választáson a 13 nemzetiség országos nemzetiségi listát állíthat, amelyekre leadott szavazatok alapján  kedvezményes mandátumokat szerezhetnek a parlamentben (egy kisebbség csak egy kedvezményes mandátumra jogosult). Az országos nemzetiségi lista állításának feltétele, hogy az adott nemzetiség összegyűjtse a névjegyzékben nemzetiségi választóként nyilvántartottak egy százalékának ajánlását.

Ahhoz, hogy egy választó nemzetiségiként regisztrálhassa magát az őszi önkormányzati és a tavaszi országgyűlési választásra is, egy kérelmet kell kitöltenie, amelyet papíron juttathat el a helyi választási irodához, de lehetőség van a kérelem online kitöltésére is a Nemzet Választási Iroda internetes oldalán, illetve az ügyfélkapun keresztül. A kérelemnek tartalmaznia kell az illető (születési) nevét, születési helyét (kerületi szinten), anyja nevét, személyi azonosítóját, valamint - opcionálisan - értesítési címként e-mail címet, faxszámot vagy postai címet is, amely el is térhet hivatalos lakcímétől.

A regisztrációra a szavazást megelőző 16. napig van lehetőség, a már regisztrált nemzetiségi választó azonban a szavazást megelőző 2. napig kérheti azt is, hogy töröljék a nemzetiségi választók közül.
Az Alapjogokért Központ szerint tehát ha valaki bűncselekmény következtében felkerül a nemzetiségi névjegyzékbe, akkor lehetősége van arra, hogy a szavazást megelőző 16. naptól számítva még 14 napig kérelmezze törlését.

A központ elemzése felhívja a figyelmet arra a biztosítékra, amely szerint a választási irodák csak abban az esetben adhatnak helyt a kérelemnek, ha az abban szereplő adatok megegyeznek a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartással.

Másrészről, ha a kérelmező értesítési címként e-mail címet vagy faxszámot adott meg, úgy a választási iroda köteles az illetőt - vagyis azt, aki a kérelemben kérelmezőként van feltüntetve - határozatáról hivatalos iratként a központi névjegyzékben szereplő értesítési címére, ennek hiányában lakcímére kiértesíteni - szögezte le a központ.

Hozzátették: a szabályozás valójában ezen a ponton tartalmazott hiányosságot, mert amíg a kérelmező háromféle (postai, e-mail és fax) értesítési címet is megadhat, addig a kötelező postai visszaértesítés a törvény alapján csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor az illető az értesítést amúgy e-mail címére vagy faxszámára kérte. Vagyis, ha valaki értesítési címként egy, a kérelmező lakcímével nem azonos postacímet adott meg, akkor a törvény nem tette egyértelművé, hogy a választási iroda köteles kiküldeni határozatát a megjelölt postai értesítési cím mellett a hivatalos lakcímre is. Ez a jogszabály azonban megváltozott.

"A módosított rendeletek (...) jelenlegi formájukban egyértelműen előírják, hogy a választási iroda valamennyi döntését a kérelmező lakcímére is meg kell küldeni. Így a kérelemben feltüntetett állampolgár mindenképpen értesül a folyamatról" - szögezték le.

Az Alapjogokért Központ kiemelte azt is, hogy amennyiben valaki más nevében - akár postai úton, akár online - kérelmet nyújt be nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartással kapcsolatban, akkor "az illető halmazatban egyidejűleg valósítja meg a személyes adattal való visszaélés, a közokirat-hamisítás és a választás rendje elleni bűncselekmény törvényi tényállásait", amiért "akár négy és fél év szabadságvesztés büntetés is kiszabható".

Emellett online regisztráció esetén IP-cím alapján könnyen be is azonosítható a más nevében kérelmező, így a gyakorlati előfordulása a visszaéléseknek - a többszörös visszatartó erő és a módosított rendelet miatt - kizárható - szögezték le.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet január elején közölte, álláspontjuk szerint az, hogy a központi és szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeket az előzetes személyazonosítást megkövetelő ügyfélkapu-hozzáférés nélkül is be lehet nyújtani interneten, magában hordozza a választójog tömeges megsértésének lehetőségét.