Az Emberi Erőforrások Minisztériumának kezdeményezésére megváltozhat a levéltári törvény, és a Szakály Sándor vezette Veritas Történetkutató Intézet tekintélyes méretű szaklevéltárhoz juthat: a rendszerváltás utáni, hosszan elhúzódó kárpótlási folyamat iratanyaga kerülhet az intézményhez.
Hogy mi indokolja épp ezeknek a dokumentumoknak az elkülönítését, és miért éppen a Veritasnak jutott a megtiszteltetés, arra nem tér ki a törvényjavaslat. A kurta módosító – amelyet kedden tárgyalt sok órás késéssel az Országgyűlés Kulturális Bizottsága – az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárára utal a tervezetthez hasonló intézményként. Ez a 2003-tól működő szaklevéltár a létező szocializmus állambiztonsági tevékenységének, az ezzel kapcsolatos jogfosztásokat dokumentáló iratoknak a kezelője, vagyis szintén külön kezeli a magyar levéltári anyag egy jól körülhatárolható részét.
Ugyanakkor – amint arra a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) tiltakozó közleménye felhívja a figyelmet – a Történeti Levéltár létrehozásának világos indoka volt: a megfigyelt, az állam által jogaiktól megfosztott polgárok információs kárpótlása, a múltfeltárás iránti elköteleződés erkölcsi-politikai motivációja: jelen esetben semmi ilyesmiről nem lehet szó. A kérdéses iratanyag nagyobb részét ugyan még nem levéltárban őrzik, de a jelenlegi jogszabályi környezetben ezek is a Nemzeti Levéltár illetékességébe tartoznának, és speciális, szakmai indok nem szól elkülönítésük mellett. Papp Katalin, a KKDSZ megbízott elnöke szerint ennek a „tematikus” szaklevéltárnak a létrehozása lényegében semmilyen lehetséges kutatás munkálatait nem könnyítené meg különösebben, ugyanakkor bizonyosan sokkal többe kerül, mint ha ezeket a dokumentumokat is – kézenfekvően – a Nemzeti Levéltárban helyeznék el. Hogy mennyivel többe, azt nem lehet tudni, ugyanis ezzel kapcsolatban semmiféle számítás nem került nyilvánosságra, mi több, a módosító javaslatot úgy nyújtották be, hogy elmulasztottak egyeztetni a levéltárosok minden fontosabb szakmai és érdekvédelmi szervezetével.
Csóti Csaba levéltáros, KKDSZ-alelnök szerint a levéltár kiépítésének várhatóan sok százmilliós összegét érdemesebb volna a közgyűjteményi dolgozók bérrendezésére vagy munkakörülményeik javítására fordítani: a szféra dolgozóinak érdemben 2002 óta nem emelkedett a fizetése, és immár tudható, hogy jövőre sem fog.
