Beremendnél és Sároknál nagy ütemben épül a menekültek útjának meggátolására tervezett, 3 méter magas drótkerítés. A magyar–horvát határ többi szakaszán még csak előkészületek folynak, ám ha a beremendi lendülettel folytatódik a munka másutt is, két hét alatt állhat a kerítés. Matty környékén viszont még nem kezdték el az építkezést. Errefelé tartani lehet az ottfelejtett szerb aknáktól is.
Kedd délután a beremendi közúti határátkelő két oldalán, keleti és nyugati irányba egyaránt mintegy 2 és fél kilométer hosszan állt már a magyar–horvát közös mezsgyére tervezett drótkerítés. Ismert, hogy miután a szerb határon az elmúlt hetekben megépült a menekültek bejutásának megakadályozására emelt kerítés, a migránsok Horvátország felől jutnak be hazánkba. Ezért a kormány ezen a határon is kerítést épít. Ahol a Dráva választja el a két országot, ott erre nincs szükség, ám Baranyában – a Duna és a Dráva kifolyása közötti – 41 kilométeres szakasz a zöldhatár. A kormány először csak ezt a szakaszt gondolta kerítéssel védeni, a napokban viszont többször elhangzott, hogy a horvát határ somogyi szakaszán is megépül a drótvédmű.
 |
| Fotó: Koncz György / Népszabadság |
A legnagyobb ütemben Beremendnél folyik a munka, ott kedden több száz katona és civil szorgoskodott. Ha marad ez a tempó, akkor akár két hét alatt állhat a kerítés a baranyai zöldhatáron. Beremenden kívül még Sárok közelében folyt hasonló intenzitású munka, a falutól keleti irányba, másfél kilométer hosszan futott az ezüstösen csillogó drótfonat. Itt pengésdrót is kíséri a kerítést, ennek magassága azonban alig 60-70 centi, így ez nem nehezíti annyira a kerítés megmászását, mint a szerb határon, hisz ott kétméteres a gyoda becenéven ismertté vált akadály. Beremendnél viszont egyáltalán nincs gyoda, s – úgy tűnik – nem is lesz, hisz a kerítés és a horvát határ közé eső, 2-3 méteres nyomsávba mostantól bonyolult lenne Magyarország felől bejuttatni a pengésdrótot. A gyoda odaszállítását immár maga a kerítés akadályozza.
Ebből adódik, hogy ha elkészül ez a kerítés, és a migránsok a mostanihoz hasonló létszámban akarnak bejutni az országba, akkor itt a roham megállításához nagyobb élőerőre lesz szükség, mint a szerb határon. Ez még inkább igaz lesz Matty község közelében, vagyis azon a részen, ahol a Dráva elhagyja az országot, s a magyar–horvát határ a folyó bal partját szegélyező árteret vágja ketté. Ezt a holtágakban gazdag területet nem lehet maradéktalanul levédeni a kerítéssel, főleg, hogy az ártérre – árvízvédelmi okokból – a kerítés nem hatolhat be. Vélhetően erre a területre is utalt Bakondi György, a miniszterelnök tanácsadója, amikor egy sajtótájékoztatón azt mondta, a horvát határra tervezett kerítés építését nehezítik a terepviszonyok.
