A menekültek rendkívül rossz megítélése ugyanakkor újabb megerősítést nyert.
A Medián kérdőívére most először felkerültek a „migránsok” is. A megkérdezettek 78 százaléka úgy válaszolt, nem járulná hozzá, hogy „migránsok” költözzenek a szomszédságába. Sokan velük azonosították az arabokat és a „négereket”, kisebb-nagyobb mértékben ennek a két csoportnak az elutasítottsága is nőtt (71, illetve 60 százalékra).
A kutatást ismertető Hann Endre és Róna Dániel szerint pusztán attól, hogy az élesen elutasított „migránsok” megjelentek a kérdőíven, a többi csoport felértékelődött. Bár a romák iránti ellenszenv változatlanul nagy, az előző évhez képest 73-ról 68 százalékra csökkent azok aránya, akik nem fogadnának el cigány szomszédot.
|
Beérett a szélsőjobbos hergelés gyümölcse
Konyhás István / Népszabadság |
Más csoportok pedig jóval kedvezőbb fogadtatásban részesültek 2015-ben, mint korábban: valószínűleg azért, mert a válaszadók a migránsokhoz képest is értékelték őket. A román, kínai, zsidó, erdélyi bevándorló vagy például „sváb” szomszéd ellen lényegesen kevesebben emelnének kifogást, mint az előző évben.
Kevesebb antiszemita a Jobbikban
A Jobbik szavazóinak 40 százaléka az erősen, csaknem 20 százaléka pedig a mérsékelten antiszemiták közé tartozik – mutatta ki a Median 2015 végén készített reprezentatív felmérésre. A kutatók azokat sorolják az „erősen antiszemiták” közé, akik egyetértenek a zsidóellenes állítások többségével. Azok, akik kevés, de nem jelentéktelen számú ilyen állítást helyeselnek, „mérsékelt antiszemitának” számítanak, és „nem antiszemiták” azok, akik csak nagyon kevés zsidóellenes kijelentésre bólintanak rá.
|
| Hann Endre, a Medián ügyvezetője, Róna Dániel kutató és Bodnár Dániel, a TEV kuratóriumi elnöke. Demecs Zsolt / MTI |
A teljes népességben 23 százalék az erős antiszemiták, 12 százalék a mérsékelten antiszemiták aránya, a többség – a megkérdezettek közel kétharmada, 65 százalék – nem antiszemita.
A pártok negatív rangsorában a Fidesz a második (28, 13, illetve 59 százalék). Az MSZP-ben az átlag alatt marad az antiszemiták aránya, és még inkább igaz ez az LMP-re és a DK-ra. A nem antiszemiták az MSZP szavazói között 73 százalékot, az LMP-ben és a DK-ban egyaránt 82 százalékot tesznek ki.
|
Antirasszista tüntetők akadályozták meg, hogy a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont szomszédságában felavassák Donáth Györgynek, a Horthy-korszak fajvédő politikusának mellszobrát
Teknős Miklós / Népszabadság |
Kétségtelen tehát, hogy a Jobbik táborában található messze a legtöbb antiszemita, de az adatsor egy másik elemére is érdemes felhívni a figyelmet: a párt szavazóinak nagyjából négytizede nem antiszemita.
A felmérés készítői szerint az adatok cáfolják azt a tévhitet, hogy az antiszemitizmus kizárólag valamelyik párt vagy politikai oldal jellemzője lenne.
Hisz a szocialista válaszadók ötöde és a fideszesek csaknem háromtizede is az erősen antiszemiták csoportjába került, míg a jobbikosok közül tízből négy nem antiszemita.
További érdekesség, hogy a Jobbik szavazótáborában 2014-ben még abszolút többségben voltak az erősen antiszemita szavazók, arányuk tehát némileg visszaszorult. A fideszes közönség zsidóellenessége viszont hajszálnyival erősödött.
Mozdulatlan baloldal, feltörekvő Jobbik
Két százalékkal csökkent a Fidesz támogatottsága, a Jobbiké ugyanennyit nőtt, az MSZP népszerűsége továbbra is változatlan – derül ki a ZRI Závecz Research Intézet közvélemény-kutatásából. Részletek: >>>
A Jobbik esetében a csökkenéshez a néppárti stratégia is hozzájárulhatott. A felmérés azonban arra a kérdésre nem ad választ, hogy a jobbikos szavazók egy részének attitűdje változott-e meg, vagy az antiszemiták egy része elfordult a párttól.
Akárhogyan is van, a vizsgálat szerint a Jobbik retorikai mérséklődése ellenére a párt támogatóit semmivel sem kevesebben gondolják zsidóellenesnek, mint ahányan egy-két évvel korábban. A „néppártosodás” az antiszemitizmus szempontjából a szavazótábor összetételét némileg meg tudta változtatni, a Jobbik külső megítélését egyelőre nem.
Rosszul beszélünk a holokausztról
Rosszul beszélünk a holokausztról, a magyar nyilvánosság zsákutcában van a vészkorszak emlékezetének kezelésében – jelentette ki Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) kuratóriumi elnöke. Szerinte ebben megvan a felelőssége a zsidó közösségnek, a politikai véleményformálóknak és a kormánynak is. A TEV vezetője a Medián felmérésének adatait kommentálta. A vizsgálat szerint a megkérdezettek 11 százaléka úgy véli, a koncentrációs táborokban nem is voltak gázkamrák, 19 százalék osztja azt a véleményt, hogy a szörnyűségek nagy részét a zsidók csak utólag találták ki. A válaszadók 23 százaléka úgy gondolja, a zsidó áldozatok száma sokkal kevesebb volt, mint azt általában állítják.
A holokauszttagadók száma 2006 óta alaposan megnőtt, különösen 2010 után. Arányuk 2015-ben sem csökkent, bizonyos fokig még növekedett is az előző évhez képest. Ez még akkor is így van, ha a büntetőjogi tiltás és a TEV által sikerrel indított eljárások miatt a holokausztot tagadó (vagy relativizáló) ügyek száma csökkent.
|
Tízezres tömeg az Élet Menetén – törpe kisebbség?
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A felmérés készítői nyilvánvalónak tartják, hogy az antiszemita, különösen az erősen zsidóellenes csoporthoz tartozók jóval kevésbé empatikusak a zsidósággal, mint a nem antiszemiták. A holokauszttagadó és -relativizáló állítások ugyanakkor a nem antiszemitának titulált válaszadók tizedének a véleményével is találkoznak. Még meglepőbb azonban, hogy az erősen zsidóellenes kategóriába soroltak harmada szerint többet kellene beszélni és tanítani a zsidóüldözésekről. Alighanem ez azzal magyarázható, hogy sokan nem alakítottak ki világos viszonyt a kérdésekben megbúvó dilemmákhoz, néhányan talán nem is igazán értették azokat.
