A többletfeladatok a szakemberállomány 85 fős bővítését és szerszámmal ellátását teszik szükségessé. A többletszolgáltatások mértéke jelentősen meghaladja a díjváltozásét – szögezték le. Hozzátették: a díjtételek megfelelnek a kéményseprőtörvény vonatkozó paragrafusának. Eme, Németh Szilárd fideszes rezsibiztos fogalmazta passzus szerint a közszolgáltatásért nem kérhető a 2012 végi és a 2013 közepi díj 90 százalékánál több. Igaz, egy másik szabály a korábbi maximális díjat megfelezte. A rezsibiztos a rezsifórumokhoz hasonló ünnepélyes hangvételű tájékoztatóin is rendre az utóbbit emlegeti.
Szegeden a kéményseprés drágulásának mértékét szakértők mintegy húsz százalékra teszik. Kósa János, a városüzemeltetési iroda osztályvezetője hangsúlyozta, hogy a négyezer forintról 2013 júliusával kétezer forintra csökkentett egységes óradíj náluk sem változott. Ám egy 2012-es kormány- és egy belügyminiszteri rendelet ez év január 1-jei hatállyal négy új tevékenységet írt elő. Ezek díját képletekből vezették le. Az emelés átlagos mértékét a lakások eltérő jellegére hivatkozva nem kívánta megbecsülni.
Egerben az előző szolgáltató levonult, az új még nem seper, az önkormányzat tájékoztatása szerint január végén tárgyalják „az új sormunkanemek rendeletbe való felvezetését”. Veszprémben a tudósítások szerint a közületi díj a lakosságinál nagyobb mértékben nő. A polgármesteri hivatal lapunknak „csekély vagy semmilyen mértékű” növekedésről számolt be, de a VKSZ Veszprémi Közüzemi Szolgáltató vezetője a Veol.hu tudósítása szerint emelésről beszélt. Ezt szintén a többletfeladatokkal, illetve az emiatt felvett több tucat új munkatárssal indokolta.
A rezsicsökkentés miatt más, tevékenységükkel felhagyó szolgáltatók területét is át kellett venniük, amin százmilliós a veszteségük – tette hozzá. Egy magát megnevezni nem kívánó másik kéményseprő-ipari vállalkozó lapunknak úgy fogalmazott: díjaik 2013-as megfelezése a tönk szélére sodorta az ágazatot. Ilyen többletfeladatokat tehát működőképességük veszélyeztetése nélkül nem végezhetnek el ingyen. Egy másik, éppenséggel nem dráguló kéményseprőcég munkatársa ellenben határozottan leszögezte, a tevékenységbővítés számukra semminemű többletköltséggel nem jár, csupán némi átszervezést igényel.
Alapvető életvédelmi okokból maguk is erőteljesen szorgalmazták vizsgálódási jogaik ilyen irányú bővítését – tette hozzá. Hiába, ez a szakma sem egyszólamú. Az érintett önkormányzatok lapunknak a legváltozatosabb szófordulatokkal éltek az emelést elpalástolandó. Egy helyütt azt mondták, a tarifa nem változott, de nem is maradt szinten. Másutt úgy fogalmaztak, az ár nem emelkedik, csak átalakul. Sokan jellegzetes hatósági éllel a lépést kötelezőnek nevezték, noha ez csak a többlettevékenységre igaz.
A Fidesz rezsibiztosa viszont mindezekről látszólag nem értesült. Legutóbbi rezsitájékoztatóján Németh Szilárdot – miután sokadszorra emlékeztetett, hogy a fővárosban másfél éve 44 százalékkal csökkentek a kéményseprési díjak, de vannak olyan települések is, amelyeknél ez a szám elérte a 90 százalékot – szembesítettük az emelésekkel. Erre láthatóan megütközve úgy válaszolt, a törvény ilyen lépést nem engedélyez, így „bejelenteni bármit lehet, de realizálni ezt nagyon nehéz lesz”.
Önkormányzatok lapunkat arról tájékoztatták, hogy a díjemelés előtt szándékaikról szabályszerűen értesítették a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot, amely nem támasztott kifogást. A szervezet megkeresésünkre közölte: az elmúlt két év során 16 önkormányzat 25 díjtételét véleményezték, melyek közül kettőt tartalmi, ötöt formai okokból utasítottak el, elsőfokú hatóságaik döntéseiről pedig nem állt módjukban beszámolni. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal – hangsúlyozva illetéktelenségét az ügyben – közölte: a díjat a törvény rögzíti, ettől az eltérés jogszabálysértő.
|
Van szerencséjük többet dolgozni
Vémi Zoltán / Népszabadság |
Egy levélben a Belügyminisztérium is hasonlóan fogalmaz, de az önkormányzatokat felügyelő tárca lapunkat az árkérdésekben magát szintén illetéktelennek nevező BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz irányította. Van azért kedvezőbb példa is. Szolnok, Békéscsaba, Zalaegerszeg és Salgótarján térségében a lakossági díjak se nem nőttek, se nem szaporodtak. Miskolcon (ahol az önkormányzat nem nyilatkozott), Kaposváron és Szekszárdon csak a közületeket terhelik, mert a lakossági díj már meghaladná törvényi szintet.
Ez igaz több nem emelő városra is, Pécsen pedig hasonló okokból csak bizonyos lakások díja nő. Az emelések háttereként tehát az körvonalazódik, hogy a két éve jelentősebben csökkentő helyhatóságok most díjaikat igyekeznek a törvény szerint ténylegesen engedélyezett pontosan tíz százalékkal alacsonyabb mértékig emelni. Mások szerint az új szolgáltatások díja ennek megsértése nélkül is mindenütt felszámítható lenne. Mindezek a jelek szerint egyedül a félreérthető szabályokat megalkotó, tájékoztatóin csak a propagandafordulatait ismételgető Németh Szilárdot lepik meg.
