– Aki a másik főztjébe belekóstol, az már bizalmat érez – magyarázzák a helybeliek Újvárosban.
A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai karával közösen közösségi koordinátorokat képeztek olyanokból, akik kötődnek az iskolához és sokan ismerik őket a környéken. A hat ember feladata a pedagógusokkal, a diákokkal és a szülői házzal való kapcsolattartás.
A Szociális városrehabilitáció Győr-Újváros területén című uniós projekt kiemelt része az egészségnevelés. Ennek a Családok Átmeneti Otthona az egyik helyszíne, a Kossuth iskolában pedig a gyerekeket felkészítik a serdülőkori változásokra, de kultúrájuk ismeretében a párkapcsolatokkal is foglalkoznak, vagy éppen a szexuális úton terjedő betegségekről tartanak tájékoztatást nekik.
Nincsenek könnyű helyzetben, sok gyermeket ér negatív hatás a családban, de legalább tudják, hová fordulhatnak támogatásért – mondja Miklósyné Bertalanfy Mária, a Győriek Egészségéért Közhasznú Egyesület vezetője. Panker Mihály, az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény igazgatója ezt azzal toldja meg: Siker Neked Is klubot szerveztek a javítóvizsgára felkészülőknek, de segítették a munkavállalást is önéletrajzírással, útmutatót adtak a hivatali, jogi ügyek intézéséhez.
|
Egy Magyarország: óra az integrált győri iskolában
Marcali Gábor |
A városrészt egyre több győri értelmiségi vagy gazdag vállalkozó fedezi fel. A műemlék épületek felújítására mintegy egymilliárd forint jut az uniós pályázatból. A fejlesztés után összesen negyven modern szociális bérlakást alakítanak ki a területen. A városrész iránt érdeklődők visszatartó erőnek még mindig a szerintük hiányos közbiztonságot említik. Ezzel szemben Horváth Csaba városi kapitány szerint csak hiedelem, hogy veszélyesebb ez a városrész, mint a többi, biztos a hatékony rendőri jelenlét is segített abban, hogy kevesebb bűncselekmény történt az elmúlt években Újvárosban.
A városrész átalakításának lényeges eleme persze az, hogy a felújított lakásokba visszatérnek-e az eredeti szociális bérlakók, s miként használják megújult otthonaikat. A Kereszteződés Szociális Szövetkezet kezdeményezésével nyugati példák alapján, a lakókat saját házas termelésre buzdítják, megtanítják, hogy akár társasházakban is megterem a paradicsom, a paprika balkonládákban – mutat rá Csörgits András szociális munkatárs.
Az is igaz azonban: több városrészben attól tartanak, hogy a halmozottan hátrányos helyzetűek szétszóródnak más negyedekben. Vannak, akik nem szégyellik kimondani: nem szeretnék, ha gyerekeik iskoláiban több roma gyerek kerülne. A programnak persze sem a mesterséges szétszórás, és a spontán szegregáció fenntartása sem lehet a célja. Az integrációra, az együttélésre való ösztönzés és felkészítés a rehabilitáció kiemelt feladata, nem csak a régi épületek korszerű felújítása. Alighanem az előbbi lesz a nehezebb munka a térségben.
A Kossuth iskola ellen korábban bírósági eljárás is indult szegregáció miatt, noha a szülők az ott foglalkoztatott, speciálisan képzett tanerő miatt ragaszkodtak az intézményhez. Győr azonban ezt a „természetes” szegregációt sem akarja fenntartani. Mert a városban lakók egymásra vannak ítélve.
