galéria megtekintése

„Aki 2016-ban csalt, az 2018-ban is csalni fog”

5 komment

Kálmán T. Attila

A kormánypártoknak nem áll érdekükben a választási rendszer gyökeres átalakítása, hiába kritizálja őket az ellenzék a lejtős pálya miatt. Most épp az Együtt mutatott be saját reformtervet, de mint kormányzati forrásaink is megerősítették, legfeljebb apróbb változásokra lehet számítani 2018-ig

„Aki 2016-ban csalt, az 2018-ban is csalni fog" – adta meg az alaphangot Szigetvári Viktor Együtt-elnök nyitóbeszédében a párt által szervezett konferencián. Félúton két országgyűlési választás között általában nem sok szó esik a választási rendszerről, az Együtt mégis előrukkolt egy választási reformjavaslattal.

Molnár Zsolt, Schiffer andrás, Szigetvári Viktor, Gulyás Gergely
Molnár Zsolt (MSZP), Schiffer András (LMP), Szigetvári Viktor (Együtt), Gulyás Gergely (Fidesz) a konferencián
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Szigetvári azzal indokolta ezt: a Nemzeti Választási Irodánál a Fidesz nyílt erőszakkal ment neki a népszavazás intézményének, de a választási rendszer átalakításával visszanyerhető lenne a választók demokratikus intézményekbe vetett bizalma.

 

Alapvető kérdésként merült fel, hogy van-e kormánypárti akarat a választási-, illetve a választási eljárási törvény kétharmados többséghez kötött módosítására, vagy tét nélkül folyik-e a vita. Kormánypárti forrásokból úgy tudjuk, hogy a Fidesz vezetésében nem beszédtéma jelenleg a választási rendszer, átfogó reformra sem készülnek, viszont részleteiben hozzányúlhatnak a szabályozáshoz.

Hatalmi logika alapján ugyanerre a végkövetkeztetésre jutott a Political Capital elemzője, László Róbert is: „A Fidesznek megfelel nekik a többségi logika, mert a Jobbik és az MSZP is messze le van maradva mögöttük." A Nézőpont Intézetet vezető Mráz Ágoston szerint sincsenek lépéskényszerben a kormánypártok, de ő elégedett a választási rendszerrel, mert az – mint fogalmazott – „az esélyegyenlőséget és a stabil kormányzást egyszerre tudja biztosítani."

Az arányosabb választási rendszert javasló Együtt-tervezettel szemben Mráz védelmébe vette a többségi elemeket – amelyeknek köszönhetően 2014-ben 2,1 millió Fidesz-szavazat is elég volt a kétharmados győzelemhez – azon az alapon, hogy a koalíciós kényszer akadályozná a jelentős reformok véghezvitelét.

A Policy Solutions elemzője, Boros Tamás viszont elfogadhatatlannak nevezte azt az illiberális demokráciafelfogást, amely alapján a többségre hivatkozva hoznak döntéseket, a kisebbségi véleményeket félresöpörve. Szerinte egy ilyen rendszer „akkor törik szét, ha eljut oda, hogy ezt a többséget csak csalással tudja megszerezni a választásokon."

A magát az „ördög ügyvédjének" aposztrofáló Mráz kemény gyomrossal reagált: „Nem lehet, hogy egy mítoszépítés zajlik, hogy miért nem fog győzni 2018-ban a baloldal?" – szerinte ugyanis a pártpreferencia méréseken gyengén szereplő ellenzéki pártok inkább a választási rendszerben és más külső okokban keresik előre a kudarc okait, ahelyett, hogy „visszatalálnának a választókhoz."

Gulyás Gergely Fidesz-alelnök konkrétumokkal is szolgált a politikusok paneljében és leszögezte, hogy „a névjegyzékkel kapcsolatban semmilyen kritika nem vetődhet fel", ezért a határon túlról szavazók regisztrációját át fogják gondolni, mivel jelenleg az előző választás óta elhunytak is kapnának szavazólapot.

A külföldről szavazókról komolyabb vita is kialakult, amelyben leginkább Schiffer András feszült Gulyásnak: a két jogász abban nem jutott dűlőre, hogy a választójog szempontjából ugyanolyan megítélés alá kell-e esnie egy határon túli magyarnak és azoknak, akik – az LMP-elnök megfogalmazásában – „Londonig menekültek az Orbán-kormány elől." Pont nem került a vita végére, mivel a kérdésen két éve vívódik az Alkotmánybíróság is. Gulyás azt ígérte, a kormány mindenképp az AB döntésének megfelelően alakítja a törvényt.

A fideszes politikus arról is beszélt, hogy „finomhangolásra szorul" a kampányfinanszírozás szabályozása is. Elismerte, anomáliákhoz vezetett, hogy a listát állító pártoknak nem kellett 2014-ben visszafizetniük a támogatást akkor sem, ha nem értek el értelmezhető eredményt. Magyarul van kormányzati hajlandóság arra, hogy 2018-ban ne legyenek bizniszpártok.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető