galéria megtekintése

Akadály Rajkánál: értelmetlen, fölösleges, és a szlovákok baja

Mit szól ahhoz, hogy a szlovák belügyminiszter nemrég bejelentette: az EU-s menekültkvóták elfogadása után azonnal egy mobil akadályrendszert építenek fel Rajkánál a szlovák–magyar határra? – kérdezem Kiss Vincét, a magyar település polgármesterét. Az ő bajuk – intézi el egy könnyed megjegyzéssel, aztán hozzáteszi: egyébként értelmetlen és fölösleges.

Rajka az a határ menti település, melyet mostanság már Pozsony külvárosának szoktak emlegetni. Hivatalosan hatszáz szlovák jelentkezett be a községbe, de valójában  kétezer-ötszázan élnek itt. Ők azért nem szerepelnek a statisztikákban, mert szlovákiai címüket, ingatlanjukat otthon megtartották, de Rajkán laknak, innen indulnak munkába, itt gondozzák a kertjüket, itt építettek vagy vettek házat, lakást. – Nekünk ez a jobb megoldás – ecseteli a polgármester –, mert így

építményadót kell fizetni nekik. Ha állandóra bejelentkeznének hozzánk, csak kommunális adó terhelné őket.

Három oka van annak, hogy a szigetközi falut ennyire megszerették a szlovákok. Először is olcsóbbak a telkek, mint Szlovákia fővárosában. Ráadásul Pozsony sokkal könnyebben, gyorsabban elérhető, mint ha valaki a település valamelyik külterületén lakna. Az sem elhanyagolható, hogy szép természeti környezetben tölthetik a napjaikat.

 

Sokak persze inkább csak az éjszakáikat, mert napközben a többség Pozsonyba jár át menetrend szerint közlekedő buszokkal vagy autókkal. Az iskoláskorú gyerekeiket viszik magukkal, az óvodásokat viszont Rajkára adják.

A magánvállalkozók sorban alakítanak ki újabb telkeket a szlovákoknak, a helyi önkormányzat pedig a rajkaiaknak. – Ez nem diszkrimináció, de a rajkai fiatalok nem tudják megfizetni a szlovákok által felvert magas árakat, így segítünk a helybelieknek az ittmaradásban – magyarázza Kiss Vince.

A menekültáradat eddig kikerülte Rajkát. A hármashatárról nem Szlovákia, hanem Ausztria felé visz az útjuk, Pozsony nem úti cél, de még csak nem is tranzitváros. Legalábbis egyelőre. Ezért nincs értelme egy három kilométeres kerítés megépítésének, amit a szlovák belügyminiszter, Robert Kalinák közölt, igaz, újabban sem ő, sem más szlovák politikus konkrétan nem beszél róla. Menekülő ugyanis nem tart arrafelé, a helyiek meg nem a zöldhatáron, a szántáson, hanem az aszfaltos úton közlekednek.

A migrációból a rajkaiak egyelőre annyiban veszik ki a részüket, hogy Hegyeshalomnak adnak közmunkásokat szolidaritásból, hogy a felhalmozott szeméthegyeket segítsenek eltakarítani.

A Rajkára települni szándékozók kedvét a polgármester szerint

nem vette el a tőlük három kilométerre Nickelsdorfba átzúduló menekültáradat.

– Magyarország, Szlovákia, valamint Ausztria között még olyan nagy a gazdasági különbség, hogy mi itt szerencsére nem vagyunk versenyképesek – mondja a főutcán egy szlovák férfi, aki magyar ősei révén jól beszél magyarul. Kis tűnődés után azért megjegyzi: az már kérdéses, hogy mi lesz akkor, ha szétosztják a kvótákat, aztán ide is telepítenek afgánokat, szíreket. Én hat éve élek itt – van, aki már tíz –, s a szlovákok még mindig nem tudtak teljesen integrálódni Rajkán, pedig jóban vagyunk, nincs ellenszenv. De mi lesz itt, ha egy teljesen más kultúra jelenik meg a közelünkben?

Rajkán egyébként a német kultúra is honos. Igaz, 1946-ban a lakosság többségét alkotó németeket kitelepítették, de szemléletét, szokásait, gondolkodásmódját nem tudták elűzni.

A hármashatár településén – a határsorompók ellenére – hatott egymásra a szomszédos népek kultúrája. Azt viszont nemigen gondolták, hogy egyszer majd esetleg az iszlám is látóterükbe kerül.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.