Ahol nem csökken a rezsi

A kormány 1929 forintban határozta meg a vagyonvédelemben alkalmazandó minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíjat. Ez a döntés csak a közpénzből, közbeszerzési eljárásban kiválasztott vagyonvédelmi cégekkel szerződött megbízók számára kötelező, a magánszférában elvileg továbbra is megtörténhet, hogy a versenytársak egymás alá licitálásának köszönhetően a minimális rezsióradíjnál alacsonyabb összegben állapodnak meg a felek.

Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke azonban úgy véli, a NAV kialakult ellenőrzési gyakorlatára tekintettel a privát szféra vállalási díjai sem maradhatnak el tartósan és lényegesen a kormányrendeletben meghatározott összegtől.

– Az utóbbi időben a vagyonvédelmi cégeknél tartott ellenőrzései előtt a NAV lekérte a kamarától az aktuális ajánlott minimális vállalási díjat, amit a minimálbér és annak közterhei alapján határoztak meg – magyarázza Német. – Nyilvánvaló, hogy ahol jelentősen eltértek attól az összegtől, amelyből amúgy is csak a minimálbér fizethető ki, de már egy fillér nyeresége sem lesz a vállalkozásnak, a NAV is alaposabban körmére néz a munkáltatónak.

Kérdés persze, hogy az eddigiekhez képest jelentősen megemelt óradíjnak mekkora hányada jut el a vagyonőrökhöz. Német azt mondta, ez volt az első kérdés, amit a rezsióradíj bevezetését előkészítő tárgyalások kezdetén a Belügyminisztérium illetékese is feltett a kamara képviselőinek.

– Eddig is hozzánk fordultak a vagyonőrök a szakmai és a foglalkoztatásukkal kapcsolatos problémáikkal, nyilván a jövőben sem lesz ez másképpen – mondta Német, aki szerint a kamara már most is képes némi nyomást gyakorolni azokra a munkáltatókra, akik megkísérlik lenyelni a dolgozók elől az óradíjnövekményt. Ugyanakkor már dolgoznak az új vagyonvédelmi törvény előkészítésén, amelyben – azon túl, hogy kiválnának és önálló köztestületként működnének tovább a magánnyomozók – a kamara bizonyos ellenőrzési jogokat kapna, amely az előzetes tervek szerint feljogosítaná annak ellenőrzésére is, hogy a munkáltatók biztosítják-e a szakmai protokollokban előírtaknak megfelelő színvonalú munkavégzés feltételeit, és hogy a munkavállalóknak maradéktalanul kifizetik-e az őket megillető juttatásokat.

Német szerint a szakma 25 éve megfogalmazott vágya teljesült. Már korábban meghozták azokat a döntéseket, amelyek következtében ma már nem lehet alvállalkozók láncolatán keresztül eltüntetni a vagyonőrök pénzét, hogy aztán annak egy kis részét feketén fizessék ki nekik.

– Nemrég az adó- és foglalkoztatási szabályokat a munkaerő-kölcsönzéssel kijátszók által használt kiskapukat is becsukta a kormány – emlékeztetett Német. – Minden vagyonvédelmi cégnek el kell döntenie, hogy egy nagyobb megbízás esetén határozott időre saját embereket vesz fel vagy alvállalkozókat foglalkoztat, akiknek az alkalmazását szabályosan be is jelenti.

Német úgy vélte, a kormány nagy lépéseket tett a feketefoglalkoztatásban amúgy sokáig élen járó szakma kifehérítésére. Most a tényleges munkát végzők tisztességes megfizetéséhez szükséges forrásokat is előteremtette, ám „ennek fejében” a szakma folyamatosan szigorú ellenőrzésekre számíthat.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.