E kutatás – amely lényegében tükörképe az eggyel korábbi évben, 2012-ben lefolytatottnak – jó alkalmat ad az összehasonlításra. Így megállapítható az is: hiába voltak fenyegetőek az akkori adatok, lényegében a politika nem reflektált rájuk.
Így aztán nem is csoda, hogy Róna Dániel politológus Reich Jenő kollégájával azt állapítja meg, hogy a két vizsgálat között nem történt érdemi változás a Jobbik támogatottságát tekintve. A szélsőjobboldali párt továbbra is első helyen áll az összes megkérdezett között.
 |
Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség akciózik a Marx-szobornál, plakátjukon az idézet: Minden tirannus mögött egy zsidó áll
Teknős Miklós / Népszabadság |
A kutatók szerint ennek oka, hogy a szocializmusban erőltetett közösségi tagság után beköszöntött „extrém individualizációt” követően a fiatalok újfent keresik a közösségeket. „A társadalmilag izolált, kiforratlan politikai nézetekkel rendelkező egyén óhatatlanul keresi a külső azonosulási pontokat” – írják, hozzátéve, hogy ezt az útkeresést ismerte fel a Jobbik, amely komoly erőfeszítést tett, hogy ezek a fiatalok bennük találják meg a közösségi élményt.
A 2013-as tavaszi adatfelvétel alapján a Jobbik különösen az első generációs értelmiségi fiatalok körében erős. A 17 százalékon álló Jobbikot 16 százalékkal a Fidesz követi, majd az Együtt-PM, amely 14 százalékot kapott. A Bajnai Gordon által fémjelzett pártot követi az LMP nyolc százalékkal.
Az MSZP-nek viszont mindössze három százalékos támogatottságot mértek a kutatók az egyetemi és főiskolai ifjúság körében. Nincs rá közvetlen bizonyíték, de a kutatók a választási eredmények tükrében valószínűsítik, hogy az Együtt-et rendkívül meggyengítette a Kormányváltó összefogás közös listáján szereplő Gyurcsány Ferenc neve, akinek az elutasítottsága nagy a megkérdezett fiatalok körében. Az MSZP, pedig nagyon alacsony támogatottsággal rendelkezik a fiatalok körében.
Róna Dániel a könyv ismertetése kapcsán elmondta, hogy amikor fókuszcsoportos interjúkat tartottak, megkérdezték a fiatalokat, mi jut eszükbe a demokráciáról. Egy részük felmondta az „alapleckét”, egy másik részük viszont határozottan kritikusnak bizonyult. („A demokrácia az, ahol a a könnyen manipulálhatóak kerülnek többségbe”.) De leginkább ők voltak önazonosak.
A társaság harmadik fele teljesen közömbös volt. Ennek megfelelően a reprezentatív kérdőíves felmérés adatai szerint is: a megkérdezettek negyven százaléka minden körülmények között a demokráciát tartja kívánatos politikai rendszernek. Harminc százalékuk viszont elég erős szkepszissel viseltetik iránta, és el tudna képzelni a diktatúrához hasonló rendszert is magának. A fennmaradó harminc százalék alkotja a közömbösek táborát.
|
Az MSZP-szavazók rendkívül rejtőzködőek az intézményben
M. Schmidt János / Népszabadság |
Ezeket az adatokat jelentősen árnyalja, hogy annak a harminc százaléknak, amely nem utasítja el a diktatúrát, a viselkedésén mindez nem feltétlenül látszott.
– Vagyis demokrata viselkedésű hallgatókkal találkoztunk, akik hajlandóak voltak érvelni, és meghallgatni a másikat – mondta Róna Dániel, aki szerint nyitottnak kell lenni a fiatalok érzéseire: vagyis meg kell érteni azt, hogy mi és milyen mértékben hat a rájuk. A család? A média? Az iskola? Kiváltképp annak fényében, hogy a közoktatás lényegében teljesen feladta azt a feladatát, hogy demokráciára nevelje a diákokat.
A könyv egyik tanulsága az, hogy a fiatalokat semmi nem készíti fel a tudatos szavazásra. Róna Dániel azt is elmondja, hogy ennek a generációnak hiányzik az olyasféle közéleti élménye, mint amilyen egykoron az 56-os forradalom vagy a 89-es rendszerváltás volt. Épp e hiány miatt sem beszélhetünk egységes nemzedékről.
Ugyanakkor a nappali tagozatos hallgatókon belül három nemzedék élesen megkülönböztethető. Az első: a kuruc.info-nemzedék, amelynek közös, szimbolikus jelentőségű tájékozódási forrása a náci tartalommal is bíró portál olvasgatása, amit autentikus hírforrásnak tekint. Ezt a Jobbikhoz húzó nemzedéket nem elsősorban a romaellenes érzelmek tartják össze, hanem az, hogy magányos, kevéssé van integráltan jelen a társadalomban, inkább szegényebb, húsz év alatti és jellemzően vidéki.
