galéria megtekintése

Agyagba döngölték Schmidt Mária koncepcióját

6 komment


Czene Gábor

A Józsefvárosban elvileg már a végéhez közeledik az új holokauszt-emlékközpont, a Sorsok Háza építése. A kormány ígérete szerint az intézményt csak akkor nyitják meg, ha tartalmi kérdésekben sikerül konszenzusra jutni a zsidó szervezetekkel.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a közelmúltban „véleményezésre" szétküldte azt a koncepciót, amit a Sorsok Háza létrehozásával megbízott Schmidt Mária jegyez. Lázár azt kérte az érintettektől, március 1-ig küldjék vissza javaslataikat. A határidő vasárnap lejárt.

A lapunk birtokában lévő koncepció kétszáz oldalt tesz ki. Molnár Judit történész, aki a szegedi hitközség felkérésére készítette el állásfoglalását, hangsúlyozza, hogy

az érdemi szöveges rész valójában mindössze hat oldal.

 

A többi látványterv, valamint dokumentumtár, amely különböző források „ötletszerű felsorolása és halmaza összeollózva". A koncepció – állapítja meg a történész – a valóságot torzítva azt sugallja, hogy a magyar holokauszt felelősei csak a németek és nyilasok voltak. A képek feliratai „zavarosak, sokszor hibásak, hiányosak, értelmezhetetlenek". Valódi szakértők nem követnének el olyan durva hibát, hogy 1941-es fotókat 1944-re datálnak. Molnár Judit szerint

a koncepció alkalmatlan a magyar holokausztot felelősen bemutató, a múlttal való szembenézést segítő kiállítás, és hozzá kapcsolódó oktatási programok megvalósítására.

Szakmailag használhatatlan – Heisler András elnök így foglalta össze a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) álláspontját. Heisler emlékeztetett rá, hogy a Páva utcában már létezik egy holokausztmúzeum. A Mazsihisz nem látja indokoltnak, hogy két hasonló intézmény működjön a fővárosban. Ha Washingtonnak, Berlinnek, Jeruzsálemnek elegendő egy holokausztközpont, akkor a duplikáció Budapesten sem magyarázható. Heisler azt viszont fontosnak tartaná, hogy az új létesítmény a Páva utcai kiállítás történelmi narratívája alapján kerüljön kialakításra, a Józsefvárosban. 

Konszenzus csak az elutasításról alakult ki
Konszenzus csak az elutasításról alakult ki
Mirkó István

Karsai László történész úgy véli, nem lehet sem koncepciónak, sem kiállítási vagy szakmai programnak nevezni a Schmidt Mária által aláírt kétszáz oldalt. Helyette „kapkodva, mindenfajta előkészítés és ellenőrzés nélkül összehányt" anyagról van szó, amely szerint – kifogásolja a történész – a zsidók diszkriminálása és üldözése 1944-ben kezdődött.

Az 1938 és 1942 között elfogadott zsidótörvényekről és rendeletekről, a zsidók módszeres jogfosztásáról, kifosztásáról semmi nem szerepel.

Karsai vitára is alkalmatlannak tartja az anyagot: ennek alapján több milliárd forintot elkölteni egy épületre több mint bűn, hiba volt.

A Köves Slomó rabbi vezette EMIH (Egységes Magyarországi Zsidó Hitközség) a szóban forgó dokumentumot maximum előkészítő anyagként tudja értelmezni. Az anyag kidolgozottságában és tartalmában laza vázlat jellegű, információtartalma korlátozott, ezért az EMIH érdemi szellemi teljesítményt majd a „feltehetőleg kidolgozás alatt álló tényleges koncepcióleírás" kapcsán fejt ki.

A Sorsok Házának a népirtáshoz vezető utat, az előzményeket is be kell mutatnia

– jelentette ki Kirschner Péter, a Mazsike (Magyar Zsidó Kulturális Egyesület) elnöke. Az anyag sem koncepciónak, sem kiállítási forgatókönyvnek nem felel meg – közölte másokhoz hasonlóan Kirschner, javasolva, hogy jöjjön létre szakértőkből álló munkacsoport.

Jelenleg tehát úgy néz ki: konszenzus csak az elutasításról alakult ki. 

Bizonyára vannak, akiknek érdek nélkül tetszik Schmidt Mária koncepciója. Nekünk azonban – hiába kérdezősködtünk – nem sikerült ilyen személyt (vagy szervezetet) találnunk.

Kíváncsiak voltunk Schmidt Mária véleményére is. A Sorsok Háza ügyében hetekkel ezelőtt írásban elküldtük kérdéseinket, mindeddig nem kaptunk választ.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető