Adómentességet kapnak az árvízi segítők
Egy év eleje óta hatályos szabály megváltoztatásával módosított a távolléti díj számításán a parlament pénteken. Az Országgyűlés hozzájárult a hétfőn elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbításához, októberig mentesítette a bírságolás alól az ebtenyésztőket, és úgy döntött: automatikus lesz a pedagóguskari tagság.
Többek között megszavazta a parlament azt a gazdasági tárgyú törvényekhez benyújtott bizottsági módosító javaslatot, amely megalapozza a Stabilitás Megtakarítási Számla bevezetését. Az indoklás szerint ez segítené, hogy az államadósságon belül a devizaadósság aránya csökkenjen. A szocialisták ellenezték és név szerinti szavazást kértek az indítványról, amelyet a parlament kormánypárti szavazatokkal elfogadott.
Aki segít, nem adózik
Az Országgyűlés elfogadta a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot, így augusztus 1-jétől távollét - például szabadság - esetén nem változik a munkabér az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően. A törvény több ponton módosítja a munka törvénykönyvét - így a megállapodás hiányában úgy kell kiadni a szabadságot, hogy a munkavállaló évente egyszer legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Megváltoznak az önkormányzatok adósságot keletkeztethető ügyleteire vonatkozó előírások is. Emellett rögzítették, hogy a veszélyhelyzetben segítő vállalkozásoknak az adományozáskor nem keletkezik adófizetési kötelezettségük.
Büntetés előtt szólni kell
Az eredetileg tervezett július 1-je helyett 2014. január 1-jétől indulhat a földhasználati összesítő szolgáltatás, mint a földhasználati nyilvántartásból történő új adatszolgáltatási forma - döntött az Országgyűlés a termőföldről szóló törvény módosításával, a KDNP-s Sáringer-Kenyeres Tamás és a fideszes Patay Vilmos kezdeményezésére. A javaslatot 274 igen, 43 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A bejegyzett földhasználóknak adataikat március 30-ig kellett volna közölniük, de - mint azt Patay Vilmos korábban a parlamenti vitában elmondta - ennek nem a várt mértékben tettek eleget, ezért a földhasználati összesítő szolgáltatás nem valósulhat meg július 1-jétől. Patay Vilmos hozzátette: az azonosító adatok bejelentési kötelezettségének új határideje szeptember 30., aki e határidőig sem teljesíti az adatközlést, húszezer forintos bírságot kap. Újdonság, hogy míg jelenleg a földhasználati bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a földhivatal azonnal bírsággal sújthatja a földhasználót, a törvénymódosítás után a hivatalnak előbb fel kell szólítania a bejelentési kötelezettségére a mulasztót. A hivatal szankciót csak akkor szabhat ki, ha a földhasználó a felszólításban megállapított legfeljebb 30 napos határidővel sem tesz eleget.
Felpörgetik a büntetőügyeket
A parlament pénteken tárgyalta a büntetőeljárások gyorsítását célzó előterjesztést. Rétvári Bence államtitkár előterjesztői expozéjában ismertette: a bizottsági viták alapján az összes párt támogatja a javaslatot, amelynek lényege a bírósági ügyek gyorsítása. Elismerte, hogy a módosítás egyik kiváltó oka, hogy az "ároktői banda" tagjainak lejárt a maximálisan előzetes letartóztatásban tölthető négy éve. Leszögezte: amint ez nyilvánosságra került, a kormány azonnal törvényalkotási munkába kezdett. Ismertette: a most bevezetni javasolt intézkedések alternatívája lehetett volna az ügyáthelyezés lehetősége, de ezt az Európai Bizottság hatására meg kell szüntetni, és ez a magyar adófizetőknek az elkövetkező 5 évben legalább 6 milliárd forintjába kerül majd. Az ároktői banda ügyéhez hasonló esetek elkerülése érdekében a módosítás növeli a bíróságok, ügyészségek és szakértői intézmények létszámát, valamint az intézmények költségvetési támogatását is a gyorsabb ügyintézés és az ügyhátralék feldolgozása érdekében. Rétvári Bence ismertette: a Fővárosi Ítélőtáblán 35 új bíró, 50 új tisztviselő és 20 bírósági ügyintéző állhat munkába, emellett pedig 4 új orvos- és pénzügyi szakértői státusz valamint 20 új ügyészi és 50 ügyészségi megbízotti státusz állhat fel. Emellett a kormány "komoly költségvetési vállalásokat" tesz a büntetőügyek gyorsítása érdekében. Ezen belül a szakértő intézeteknek "biztosítják a jelentések 90 napon belüli elkészítésének anyagi feltételeit", a szakértők megtartása érdekében pedig a közalkalmazotti bértábla helyett igazságügyi dolgozói bértábla vonatkozik majd az ott dolgozókra - mondta Rétvári Bence.
Mégis áthelyeznek ügyeket
További módosítás, hogy a Fővárosi Ítélőtábla leterheltségének csökkentése érdekében a Heves megyei ügyek a Debreceni Ítélőtáblához, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei ügyek pedig a Szegedi Ítélőtáblához kerülnek. Az államtitkár elmondta: a hatásköri szabályok módosításával az ügyteher egy része átcsoportosítható a kevésbé leterhelt járás- (kerületi) bíróságokra, továbbá a kiemelt jelentőségű ügyek számát csökkentve hasonlóan kedvező eredmények érhetők el. Varga István (Fidesz) azt emelte ki, hogy a kormány példátlan gyorsasággal oldotta meg a felmerülő problémát. Szólt arról is, hogy a javaslat jelentős eredményeket hozhat a fővárosi törvényszék leterheltségének csökkentésében a bírói létszám növelésével és az ítélőtáblák vonzáskörzetének átalakításával. Emellett a kormánypárti képviselő kiemelte a szakértői testületek létszámának növelését is, amely nagyban hozzájárulhat az eljárások gyorsításához. Bárándy Gergely (MSZP) a támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot, ugyanakkor kifogásolta, hogy annak előkészítésekor nem egyeztetett a kormány az ellenzékkel. Kritikaként fogalmazta meg ugyanakkor a szocialista politikus a kiemelt ügyek kategória létezését és ennek megszűnését kezdeményezi majd az MSZP egy módosító indítványban. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) az igazságszolgáltatás előtt álló legnagyobb kihívásnak az elfogadható időn belüli ügylezárást és az ésszerű döntéshozatalt tartotta. Közölte: ha az unió diktátumot fogalmaz meg, annak semmilyen módon nem szabad engedni, ugyanakkor hozzátette: nem értett egyet az ügyáthelyezés kormány által korábban szorgalmazott megoldásával. Üdvözölte, hogy a házi őrizetben lévők szökését megakadályozandó, biztonsági felszereléssel látják el őket.
Bezzeg a kutyatenyésztők
Június eleje helyett október 1-jéig mentesülnek az állattenyésztési bírság alól az állami elismeréssel nem rendelkező ebtenyésztők - döntött a parlament a fideszes Budai Gyula előterjesztésére. A bírság alól mentesül egyebek mellett a tenyésztőszervezeti elismerés nélküli törzskönyvezés. Tenyészállat szakmai hozzájárulás nélküli behozataláért vagy kiviteléért viszont októbertől sem szabnak majd ki bírságot.
Automatikus lesz a pedagóguskari tagság
Automatikusan a Magyar Pedagógus Kar tagjai lesznek az állami, önkormányzati fenntartású intézményekben oktató tanárok, miután a parlament leszavazta azt, a fideszes Pósán László által beterjesztett módosító indítványt, amely választhatóvá tette volna a pedagóguskari tagságot.
A módosító javaslatot korábban a parlament oktatási bizottsága támogatta, a kormány azonban nem. A parlamentben Pósán Lászlón kívül csak öt frakciótársa - Ángyán József, Bencsik János, Kucsák László, Pánczél Károly és Simon Miklós - és a KDNP-s Nagy Andor szavazta meg, 229-en viszont ellenezték. Ezen kívül támogatta a Jobbik-frakció és a független képviselők többsége. Zárószavazás jövő héten lesz az oktatásszabályozással összefüggő törvényekről.
Állandó vészhelyzet
A Duna fővárostól délre eső szakaszára kihirdetett árvízi veszélyhelyzet meghosszabbításához is hozzájárult a parlament. Pintér Sándor belügyminiszter határozati javaslatát nagy többséggel fogadták el a képviselők. A kormány hétfőn Pest megyében az érdi, a ráckevei és a szigetszentmiklósi járás, Fejér megyében a martonvásári és a dunaújvárosi, Bács-Kiskun megyében a kunszentmiklósi, a kalocsai és a bajai járás, Tolna megyében a paksi, a tolnai és a szekszárdi, Baranya megyében pedig a mohácsi járás közigazgatási területére is kihirdette a veszélyhelyzetet. A kabinet erről szóló rendelete alapesetben 15 napig hatályos, ám a mostani parlamenti felhatalmazással a veszélyhelyzet július 19-ig meghosszabbítható.
Stabilitás - módosítva
Módosult a stabilitási törvénynek az önkormányzati hitelfelvételre vonatkozó része is: önkormányzat kezességet, illetve garanciát érvényesen kizárólag a kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat, és hitelt is csak így vehet fel. Ez alól kivétel ha a helyhatóság bevezette a helyi iparűzési adót, valamilyen vagyoni típusú adót vagy a magánszemélyek kommunális adóját.
A törvény azt is rögzíti, mely esetekben nincs szükség a kormány hozzájárulására: ilyen a fővárosi önkormányzat és megyei jogú városok esetében a 100 millió forintot, országos nemzetiségi önkormányzat esetében a 20 millió forintot, egyéb önkormányzatnál az adott évi saját bevételeinek 20 százalékát meg nem haladó, de legfeljebb 10 millió forint összegű fejlesztési célú hitelszerződés megkötése. Kibővül a tervezett önkormányzati ügyletekről szóló adatszolgáltatás köre, a kormánynak lehetősége lesz arra, hogy ezen információkra alapozva mérlegelje az egyes önkormányzati ügyletek engedélyezését. Veszélyhelyzetben és katasztrófaveszélyben segítőknek az adományozáskor nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, ha azt a vállalkozó bejelenti az adóhatóságnak. Ezt a dunai árhullám miatt elrendelt veszélyhelyzettel indokolta az előterjesztő nemzetgazdasági miniszter.
Az előterjesztés ezen kívül tartalmazza a teljes egészében állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok költségvetési szervvé alakításának szabályait is.
