Ha jogorvoslat nincs, jogállam sincs – mondják a károsultak. Sérelmezik, hogy nem tudják ellenőrizni, hogyan jöttek ki azok az elképesztően alacsony összegek, amelyek a felszámolási vagyonból nekik jutnának. Vannak abszurd dolgok az érvényben lévő második Quaestor-törvényben. Az még rendben volna, hogy a korábban realizált hozamot le kell vonni a várható kifizetésből, de az abszurd, hogy a fiktív kötvények (150 milliárd forint értékben bocsátott ki ilyeneket a Quaestor) nem létező hozamát is levonják.
|
Németh Attila sokakkal együtt tüntet a csapda ellen Hraskó István |
Egy másik károsult, Olajos Mihály szerint a közvéleményben hamis kép él a Quaestor-károsultakról. Úgy állítják be őket, mintha kapzsi, hozamvadász, telhetetlen, gazdag emberek lennének. Az is beleégett szerinte a köztudatba, hogy az ő kedvükért külön törvényt alkottak, mert a Fidesz-kormány különböző szervezetei is ott parkoltatták a pénzüket – de hát azokat kimenekítették még az összeomlás előtt. Olajos szerint egy jobb családi házra való összegre ma több pénzintézet privát banki szolgáltatásában is magasabb hozamot kínálnak, mint amennyit ők kaptak a Quaestortól.
A kecskeméti károsultak többsége a lakáshelyzete javítása érdekében takarékoskodott. Volt, aki a külföldön dolgozó gyermekei lakásra spórolt pénzét rakta a Quaestorba. Más a lányával együtt akart lakásból családi házba költözni. A lakást eladták, és amíg nem sikerült házat venni, a Quaestorba tették a pénzt, hogy kamatozzon.
Horváth Józsefné 82 éves, nyugdíjas pedagógus. Egész életükben spóroltak. Neki 23 millió, a férjének 30 millió forintja volt a pénzintézetnél. Amikor a férje az utolsó részletet bevitte a kecskeméti fiókba, már vártak ott ügyfelek, akik kifelé akarták vinni a pénzt. Azt vették fel, amit ő betett. Horváthék arra gondolnak: talán az ügyintéző meg a másik ügyfél már akkor tudta, mi a helyzet – de hiába volt a sokéves személyes kapcsolat, nem szóltak, hogy baj lehet. Már pletykáltak a cég bedőléséről, amikor még mindig biztatták a férjét: minden rendben van, Józsi bácsi. Aznap este a tévéből tudták meg, hogy igaznak bizonyultak a pletykák.
Amikor megkapták az elszámolást, akkor érte őket az igazán durva meglepetés: a férj 30 milliójából a Beva 6 milliós kifizetése után 328 ezer, a feleség 23 milliójából a 6 millión fölül – írd és mondd! – 7107 forint jár vissza. Kérték, hogy vizsgálják fölül ezt az elszámolást – a feleség befizetései után 54 ezer, a férj befektetése után 81 ezer forintot kellett befizetni –, de másodszorra is ugyanazok az elkeserítő számok jöttek ki.
A károsultak rendszeresen szerveznek tüntetést a kecskeméti szocialisták támogatásával. Felháborodva kérdezik: hogyan tehettek volna ők többet az ellen, hogy becsapják őket? Az, hogy melyik kötvény volt valódi, melyik hamis, nem derült ki – hiszen mindegyik csak virtuálisan létezett. De Olajos Mihály például közgazdász gyermeke tanácsára még a megvásárolni kívánt kötvények sorozatszámát is ellenőrizte a Magyar Nemzeti Bank honlapján. Stimmeltek.
|
Rendszeresen szerveznek tüntetést a károsultak |
Miért ő a hibás, miért nem a pénzpiacot felügyelő MNB, hogy ez megtörténhetett? És miért nem bűncselekmény, hogy a kormányzati szervek bennfentes módon kimentették a pénzüket? Miért nem hallgatták ki egyszer sem Polt Péter lányának barátját, aki Tarsoly Csaba személyi titkára volt? És miért nem vették őrizetbe két hétig a Quaestor vezérét? És miért változtatták meg végül úgy a törvényt, hogy a felszámolási vagyonból és Tarsoly 40 milliárdra taksált személyes vagyonából 20-30 milliós befektetésre 7 ezer, meg 300 ezer forint jár vissza, és még csak jogorvoslatot sem kereshet az ember?
A károsultak közül A. J. története szívszorító. Családi házra gyűjtöttek, a leendő vételárat tartották a Quaestorban. Találtak alkalmas házat Kecskemét-Katonatelepen, az otthon lévő pénzből foglalózták le. Azon a napon adták volna át az eladónak a teljes összeget, amikor bedőlt a pénzintézet. A pénzüket már nem kapták meg. A. J. feleségét rettenetesen megviselte, hogy hiába ment kétségbeesetten bárkihez, senki nem állt szóba vele. Képtelen volt napirendre térni a dolog fölött, mondta is a boltban, ahol dolgozott: ha nem lesz meg a pénz, ő fölakasztja magát.
– 2015. március 19-én délután még beszélt a bátyámmal, és együtt volt a kisunokánkkal. Előtte egész héten azt hajtogatta: rohadt, szemét banda, elvittétek a pénzünket, ezentúl még egy pár cipőt sem tudunk venni az unokánknak. Mire hazaértem, megtette, halott volt. Én sem voltam egészen magamnál, amikor fideszes politikusoktól kértem, hogy segítsenek rajtunk. Azt kiabáltam: vigyék a pénzünket, tegyék zsebre az egész életünk munkáját, csak a feleségemet adják vissza!
A. J. most is elsírja magát.
– Soha többé nem leszek az, aki voltam. Kívánom mindenkinek, aki részt vett a kifosztásunkban, hogy éljék át azt, amit 43 év házasság, közös dolgos élet után nekem át kellett élnem, amikor megláttam halva a feleségemet!
Azt már Olajos Mihály teszi hozzá: mivel az A. J. felesége nevére befektetett pénz hagyatéki eljárás alá került, arra még a 6 millió forint Bevát sem fizették ki. A család fogadott ugyan ügyvédet, de a jogász beadványaira sem reagál senki.